Tisztelettel köszöntöm az Agrárminisztérium Határtalan Gazda honlapján.
Honlapunk fő funkciója a Kárpát-medencei gazdaszervezetek közötti információáramlás gördülékenyebbé tétele, a hírek, programok és pályázati lehetőségek megosztása egymással.
dr. Nagy István
miniszter
A felerősödött kórokozó-invázió miatt a Partiumi Falugazdász Hálózat két hétvégi gazdatalálkozóján – a Máramaros megyei Koltón és a Bihar megyei Érolasziban – is a kertek, gyümölcsösök növényvédelme volt a fő téma.
Kiss Ferenc Attila falugazdász kezdeményezésére Mezőteremben, ezen belül is Tar Miklósék csodálatos fekvésű levendulás kertjében találkoztak a térségbeli levendulatermesztők.
A Partiumi Falugazdász Hálózat térségi munkatársai is tevékenyen bekapcsolódtak a június 1-i, Nemzetközi Gyermeknap alkalmából szervezett foglalkozásokba.
2022. május 19-én, csütörtökön került megrendezésre a „Vidék jövője-jövő vidéke” című mezőgazdasági szakmai fórum Buzitán, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. szervezésében.
Nagy László érmelléki falugazdász meghívására Gyula Lehel Érmihályfalva környéki, a helyi állami gazdaság egykori ötös farmján kialakított méhészeti telephelyére látogatott május 24-én a Bihar és Szatmár megyei méhészek lelkes csoportja. Az akácerdőben megbúvó méhészetbe a népes csapatból többen is családosan, gyermekeikkel közösen érkeztek, hiszen a legkisebbek tanítását, méhekhez való szoktatását nem lehet elég korán kezdeni.
2022. május 13-15. között került megrendezésre a II. Kincses Pince találkozó, amelyen közel 40 Kárpát-medencei borászat képviseltette magát. A program ezúttal a csíkszeredai Csíki Majális keretében valósult meg, Felvidéket hét borászat képviselte.
Epertermesztésről és a hozzá kapcsolódó növényápolási, tápanyag-utánpótlási tudnivalókról szóló szakmai találkozót szervezett a térségbeli gazdák számára május 16-án Kökényesden a Partiumi Falugazdász Hálózat. A választás nem véletlenül esett Szatmár megye északi térségére, hiszen a vendéglátó településen, valamint Halmiban és környékén a gazdák közel ezer hektáron foglalkoznak szamóca/ földi eper termesztésével, termékeik pedig országos szinten ismertek és keresettek.
A térség veszélyeztetett, eltűnőben lévő, régi, hagyományos erdélyi gyümölcsfajtáinak megmentésére védett gyümölcsöskert létrehozását kezdeményezi a Partiumi Falugazdász Hálózat.
A Partium mezőgazdasági értékei és természeti adottságai mellett a legkiválóbb szatmári termékekkel is megismerkedhettek a napokban azok a látogatók, akik Erdély legnagyobb mezőgazdasági kiállításán és vásárán, a Kolozs megyei AGRARIA-n felkeresték, megtekintették a Partiumi Falugazdász Hálózat és Szatmár megyei LEADER Egyesületek közös kiállítóterét.
A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület munkáját, valamint a mezőgazdaságban rejlő kereseti, üzleti lehetőségeket bemutatva a Partiumi Falugazdász Hálózat képviselői is részt vettek a május 12-i szalárdi állásbörzén, melyet kifejezetten az agráriumban elhelyezkedni kívánó fiatalok, illetve munkanélküliek számára szerveztek.
Kovács Zalán, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesületének falugazdásza szervezésével és Tamás Béla közreműködésével március 21-én fametszési bemutató került megrendezésre Árvátfalván.
A Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés február végén, március elején szervezte meg „Tavaszi Képzéssorozat” címmel idei első oktatási napjait, több témában. A rendezvény mind a szervezet, mind a falugazdászok részéről folyamatos helytállást várt el, egy héten keresztül.
Szombaton a maksai Benke-kúriában rendezték meg a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének harmadik, nagyszabású egyeztető fórumát, amelyen a három székely megye gazdái mellett számos hazai és anyaországi politikus, döntéshozó is részt vett.
A Szlovákiai Agrárkamara Rozsnyói – Nagyrőcei járások falugazdászai 2022. március 4-én a rozsnyói Rákóczi Magyar Házban szakmai találkozót szerveztek a járásokban gazdálkodással foglalkozó kistermelőknek, vállalkozóknak.
Március első napjaiban rögtön két rendezvény társszervezőjeként is közreműködött az SZGE. Az egyesület képviselői ezzel párhuzamosan pedig részt vettek a magyarországi gazdakongresszuson is.
A Kalotaszegi Gazdák Egyesületével partnerségben szervezett a Pro Agricultura Egyesület falugazdásza, Dr. Horváth Csaba farsangi bált a nádasmenti Szucságon, Kolozs megyében.
Gazdanapot szervezett Székelykocsárdon a kolozsvári Pro Agricultura Egyesület. A program keretében dr. Kovács Ottó húsmarhatartásról és legelőgazdálkodásról szóló előadását követően farmlátogatásra is sor került.
Kolozsváron szervezett falugazdászainak megbeszélést a Pro Agricultura Egyesület.
A „Pro Communitas”- Ada civil szervezet, immáron ötödik alkalommal szervezte meg, Nőnap alkalmából a „Nők a mezőgazdaságban” című fórumát, melyet 2022.02.25-én tartottak meg az adai községi ház nagytermében.
2022. februán 10-én, délelőtt 10 órai kezdettel, a kúlai falugazdász iroda szervezésében, előadást tartott a magyrországi Precision Planting cég és szerbiai partnercége a Livona d.o.o. Az előadást a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ (Josip Kramer u. 45) kistermében tartottuk meg a kúlai és Kúla környéki termelők számára.
A Szlovákiai Fiatal Mezőgazdászok Szövetsége (ASYF) évente szervez információs napokat az ország különböző részein. Ez a rendezvény 2022. február 18-án Nagymegyeren valósult meg. A rendezvényen tiszteletét tette Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke. A nap folyamán több fontos kérdés és téma érintve volt, melyre az állami hivatalok illetékesei és megbízott képviselői adtak választ.
Ollári Adrianna, a Szlovákiai Agrárkamara falugazdásza nyilatkozott az Új Szó című napilapnak.
Mozgalmas évkezdést tudhat maga mögött az SZGE: a két hónap leforgása alatt számos rendezvényt és képzést szervezett a helybéli gazdák számára.
A Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés és a Gyergyói Méhész Egyesület és Lovagrend szervezésében megrendezésre került gyergyószéki mézkóstoló és méz mustra egyedülálló rendezvénysorozatnak számít Erdélyben.
Szőlőmetszési bemutatón sajátíthatták el a borszőlőfajták gondozásának és ápolásának fortélyait, alapfogásait a Partiumi Falugazdász Hálózat hegyközszentmiklósi rendezvényére kilátogató gazdák. A résztvevők a szőlőben végzendő munkák után a helyi borászokat és boraikat is megismerhették.
Nem maradtak szabadon elfoglalható ülőhelyek, azaz a hatályos járványügyi szabályok értelmében „teltházas” volt február 3-án Nagykárolyban, a városi színház nagytermében a Partiumi Falugazdász Hálózat és a magyarországi Sinte Group Cégcsoport növénytermesztőknek szóló szakmai rendezvénye.
A gyümölcstermesztés, a gyümölcsösök gondozása, szakszerű metszése, koronaalakítása volt a témája a Partiumi Falugazdász Hálózat több, napokban tartott Bihar megyei rendezvényének. Érolasziban a barack- és a cseresznye, Örvénden az alma, a barack és a szilva metszését mutatták be az érdeklődőknek.
A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány (PAHRU) és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) közös szervezésében már elindultak az idei év első felére ütemezett, nagy népszerűségnek örvendő, akkreditált szakképzések Székelyföld három helyszínén!
Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnök asszonya nyilatkozott az Új Szó című napilapnak.
Suba Viktória felvidéki falugazdász nyilatkozott a Felvidék.ma portálnak.
A Szatmár megyei gazdálkodóknak, a térségben tevékenykedő falugazdászoknak és a munkájukat segítő intézmény-vezetőknek is köszönetet mondva első ízben tartott Falugazdász Évértékelő gálát a Partiumi Falugazdász Hálózat. A december 17-i ünnepségnek – aminek keretében tizennégy kategóriában Szatmár megye legkiválóbb gazdálkodóit, továbbá a bőkezű búza-, zöldség- és gyümölcs-adományozóit is díjazták – a szatmárnémeti színház patinás épülete adott otthont.
Farkas Iván polgármester, az MKP alelnöke meghívására Muzslán, a polgármesteri hivatalban tartott találkozón vitatták meg a Schams Ferenc Terv felvidéki megvalósításának lehetőségeit, céljait.
Példaértékű vállalkozást szeretnék bemutatni a Felvidékről. Bott Frigyes fiatalember és ifjú felesége Lilla kb. 3 évvel ezelőtt álmodta meg életük pékségét. Ma 2022-t írunk és büszkén vezet körbe az otthonos hangulatú üzletben, ahol saját hagyományos receptek alapján készített pékárut kínálnak, mint például kovászos kenyeret, barna vagy félbarna kenyeret, valamint friss péksüteményeket.
Az elmúlt év tapasztalataiból tanulva bizakodóan tűzték ki céljaikat a gazdák az idei évre is. A falugazdász-hálózat tagjai Homoródfürdőn gyűltek össze január 13–14. között, ahol az éves kiértékelők mellett egy online kommunikációs képzésen is részt vettek a jelenlévők.
A hagyományos aranyosszéki és erdélyi gasztronómia megőrzését és nemzetközi népszerűsítését zászlajára tűző tízéves tordai civil kezdeményezés idén új állomásához érkezett: népes gasztronómiai rendezvények és képzések megszervezésére is alkalmas látványkonyhát és telephelyet avattak.
Decemberben a Rimaszombati járásban is felbukkant az afrikai sertéspestis. A dán Pigagro vállalat feledi farmján több mint 24 ezer állatot kellett leölni, ami jelentős hatással lehet a hazai húspiacra.
A földművelési tárca tájékoztatása szerint december első napjaiban a feledi farmon több állat elhullott, vagy a betegség jelei mutatkoztak rajtuk. Az állatorvos ezt követően igazolta az afrikai sertéspestis jelenlétét. A személyzet hiába használta a fertőtlenítő gázlókat, a fokozott figyelem ellenére valahogy mégis bejutott a kór a körbekerített farmra.
Azt, hogy betartották-e az összes óvintézkedést és hogy miként került be a vírus a farmra, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) még vizsgálja.
Közös munka a közös összefogás szellemében szervezett akkreditált képzést Gyergyószentmiklóson a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés az RMGE Maros szervezettel együttműködve, amelynek záróvizsgájára október közepén került sor.
November közepére véget ért az őszi gabonafélék vetése a rozsnyói járásban. A tavalyi évtől eltérően idén kedvezett az időjárás a munkálatok elvégzéséhez. A nyári betakarítás végeztével zökkenőmentesen tudták a gazdák elkezdeni a talaj előkészítést az őszi vetésű kultúrák elé.
Nagy István, a magyar kormány agrárminisztere is felkereste a Partiumi Falugazdász Hálózat csapatát a hagyományos napkori böllérversenyen.
A kapcsolatépítés és a kölcsönös tapasztalat-megosztás jegyében, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének meghívására Szerbiába, a vajdasági körzetekben tevékenykedő falugazdászokhoz látogattak az elmúlt napokban a Partiumi Falugazdász Hálózat Szilágy, Szatmár és Bihar megyei tagjai.
A Szlovákiai Agrárkamara a mezőgazdasági vállalkozások segítése céljából falugazdász irodát nyitott a Nagykürtösi járásban. A régió tipikusan mezőgazdasági jellegű. A járás 53.163 ha mezőgazdasági területtel rendelkezik, ebből 31.087 ha szántóföld, 1.456 ha szőlő, 275 ha gyümölcsös és 10.394 ha legelő/kaszáló. A lakosainak száma 46.800, melynek 35 %-a magyar nemzetiségű. A települések száma 71, melyből a magyar ajkú lakosok 18 településen, jellegzetesen a járás déli részén tömörülnek. A falugazdász tevékenységem többé-kevésbé ezekre a falvakra összpontosul. A terület országos szinten a legnagyobb munkanélküliségi rátával rendelkező régiók közé tartozik.
Nemrég falugazdász feladataink közé tartozott annak a felmérése, hogy körzetünkben milyen mértékben változott a juhállomány az utóbbi 2-3 évtizedben. Hogyan hatott az ágazatra a 90-es évek vadkapitalizmusa, majd a Szlovákia uniós tagságával együtt járó gazdasági értelemben vett határnyitás.
2021. november 5-én a Szlovákia Agrárkamara és Ollári Adrianna falugazdász Gazdatalálkozót szervezett Dunaradványon (Komáromi járás). A jelenlévők a gazdatalálkozón aktuális témákat és kérdéseket vitattak meg.
2021. november 23-án Ürményen (Mojmírovce), immár 5. alkalommal került megrendezésre a speciális növénytermesztés jövőjével foglalkozó konferencia. Tapasztalt szakemberek, többek között sikeres növénytermesztők, borászok osztották meg a tapasztalataikat és aggodalmaikat a jelenlévőkkel.
2021. szeptember 9-én, csütörtökön került megrendezésre a Rimaszombat melletti Zeherje (Zacharovce) község határában a „Hogyan termeljünk sikeresen szóját Gömörben” szántóföldi bemutató és gazdatalálkozó. Az eseményre - egy évnyi „bezártság” után - több mint 80 termelő látogatott el.
Az RMGE Maros Szervezet, a Marosi Gazda Kft. szervezésében martonvásári kukorica-fajtabemutatót tartott november 10-én, szerdán Sáromberkén. Sánta Albert kukorica parcellája adott helyet a martonvásári kukorica-fajtabemutatónak. Maros megye több pontjáról is érkeztek érdeklődők, gazdák, hogy tájékozódjanak a kukoricát érintő aktualitásokról, valamint a növénytermesztésben rejlő lehetőségekről.
Lassan közeledik az év vége - hogyan lehetne értékelni az idei évet?
A Kassai régióban nehezen indultak a mezőgazdasági munkák. Mivel 2020. ősze nagy mennyiségű csapadékkal érkezett, ezért az őszi termények betakarítása a mezőkről nagy gondot jelentett a mezőgazdászok számára. Néhány napig tartó fagy után 2021. januárjában újra megkezdődhetett a gabonafélék betakarítása. Voltak olyan mezőgazdászok, akik a kukoricát, napraforgót és a sóját be tudták takarítani a jeges mezőkről.
A felvidéki gazdák komoly kihívások elé néznek: elszálló gázárak, európai műtrágya gyárak - köztük a vágsellyei Duslo részbeni – leállása. Amennyiben rövid időn belül nem változik a helyzet, legfőképp a nitrogénalapú műtrágya ellátások terén, hogyan maradhatnak versenyképesek, hogyan maximalizálhatják a bevételeiket - és mindezt fenntartható módon?
2021. szeptember 17-én került megrendezésre a MATEX, Kft. által szervezett szója szántóföldi nap, ami kisparcellás fajtakísérletek szemléjével volt egybekötve. A bemutatót Nagykapos melletti szántóföldeken tartották. A rendezvényen falugazdászként vettem részt. Az esős idő ellenére kb. 70 résztvevőt fogadtak a szervezők.
Az Élelmiszer Világnapja alkalmából a Szlovák Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (MPRV SR) az Agroinstitút Nyitra, állami tulajdonú vállalattal és az Europe Direct Nyitra együttműködésével online konferenciát szervezett "Az élelmiszer jövője a mi kezünkben van" címmel. A konferencia célja volt, hogy a résztvevők egy átfogó és aktuális képet kapjanak az élelmiszeriparról, a pazarlásról, az étel-biztonság szabályairól, valamint az egészséges élelmiszer előállításáról. A konferenciát az Agroinstitút Nyitra, állami tulajdonú vállalat igazgatónője, Ing. Debrecéni Mária nyitotta meg, aki bemutatta az előadókat, valamint vázolta az élelmiszeripar és a kereskedelem aktuális helyzetét.
Németh Ilona, Munkácsy-díjas művész, és az EASTERN SUGAR közös kutatási és publikációs projektje szövegek, interjúk és művészi intervenciók segítségével mutatja be a szlovák cukoripar gyors hanyatlását, és annak tágabb (közép-európai) társadalmi és gazdasági kontextusát. A projekt egyik kiemelkedő csúcspontja a „Potential Agrarianisms - Will There Still Be Sugar after the Rebellion?” tárlat, melyet a Szlovák Nemzeti Galéria és a Kunsthalle Bratislava szervezett meg más nemzetközi partnerekkel együttműködve. A kutatás egészen a 19. századig nyúlik vissza, amikor is az északi cukorrépa a déli cukornád konkurense lett, s egészen a globalizáció korában bekövetkezett hanyatlásig tart, bemutatva annak társadalmi következményeit.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros Szervezete idén tízedik alkalommal szervezte meg a Gazdanapot, melynek idén a szovátai Maros Közbirtokosság székhelye adott helyet. A Gazdanapon tíz személyt tüntettek ki Pro Agricultura Transilvaniae díjjal.
2021. szeptember 3-5. között került megrendezésre a verőcei Csattogó-völgyben a V4 Zenék – Mesék – Gasztrokulturális Találkozó elnevezésű rendezvény. A V4 országok közül Magyarország házigazdaként fogadta a Csehországból, Lengyelországból és Szlovákiából érkező vendégeket.
A komáromi Tiszti Pavilon dísztermében zajló egynapos konferencia öt tematikus blokkban foglalkozott a dél-szlovákiai régió kérdéseivel – különös tekintettel a gazdaság, az agrárium és az infrastruktúra aktuális helyzetére és fejlesztési lehetőségeire.
Az Új Szó és a Trend gazdasági magazin, a News and Media Holding kiadó két piacvezető médiumának együttműködésével létrejött eseményen a közszféra, az üzleti elit, a KKV-k képviselői, politikusok és a szakemberek beszélgettek egy-egy témáról.
Hangos kakaskukorékolásra ébredhettek szombaton és vasárnap reggel is azok a szatmárnémetiek, akik a megyeszékhely Kossuth kertjének közelében laknak, a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület által működtetett Partiumi Falugazdász Hálózat ugyanis a szeptember 11-én és 12-én – a tavalyi rendezvény sikerén felbuzdulva – háziállataival, ízeivel, szokásaival és népi mesterségeivel együtt ismét városba költöztette a vidéket.
Augusztus 27-én, a budapesti Vigadó térnél állomásozó Kossuth Múzeumhajón tartották meg a Magyar Piac Szövetkezet szervezésében a Bokodi Sándor-díjátadó ünnepséget.
Hagyományteremtő szándékkal sokszínű rendezvényt szervezett a Caritas Vidékfejlesztés szervezet Gyergyószentmiklóson, a tangazdaság udvarán 2021. augusztus 25-én.
Az Agrárminisztérium a Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya előterjesztésére Gróf Széchényi Imre Díjat alapított, mely a Kárpát-medence magyar gazdatársadalmának megerősítése érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató külhoni civil szervezetek és személyek részére adományozható minden évben az államalapítás és az államalapító Szent István ünnepe, Augusztus 20-a alkalmából. A díj első ízben 2021-ben került kiosztásra, mely évente legfeljebb három személynek adományozható.
2021. augusztus 02-án részt vettem Hájas László által szervezett, és Lakszakállason megtartott „Hagymatermelők találkozóján”. A találkozó az alacsony részvétel ellenére közvetlen és baráti hangulatban zajlott. Módomban állt pár szóban bemutatni a Falugazdász hálózatot azoknak, akik még nem ismerték. Hangsúlyoztam a magyar gazdák összefogásának a fontosságát, valamint biztosítottam őket, hogy bátran forduljanak hozzánk bármilyen problémával, gonddal, hisz komoly és hozzáértő szakemberek segítik a Falugazdászok munkáját.
Több mint 50 személlyel ünnepeltük Kézdivásárhelyen a Székelyföldi Bio Egyesület megalakulásának 10. évfordulóját.
Lehet-e kulturális érték a pálinka- és párlatkészítés? Mit jelent 2021-ben az emberek számára a párlat- és pálinkafogyasztás? Hol találkozik a hagyományőrzés a kereskedelmi igények teljesítésével? Ezekre a kérdésekre adott választ az elmúlt hetekben első alkalommal megszervezett ÁKOVITA Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny.
A május – június meghatározó hónap a mezőgazdaságban. Nem hiába a mondás, hogy a májusi eső aranyat ér. Ekkor történnek Székelyföld leghidegebb vidékén az ültetések, alakulnak ki a háztáji gazdaságok kertjei, ha az időjárás kegyes a gazdákkal május végén már az első kaszálások is megtörténnek.
2021 júniusában, jubileumi, 10. alkalommal kerültek megrendezésre a Szlovákiai Szántóföldi napok (Celoslovenské dni poľa), Szlovákia Vágsellyei járásában található Szelőcén (Selice).
A Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége nagy hangsúlyt fektet a kárpátaljai minőségi helyi termékek támogatására. A Kárpátaljai márka bevezetése egy több hónapon át zajló folyamat volt, melyben most jött el az ideje annak, hogy a márkacsalád termékeinek egységes brand alatt lévő piacra kerülése bejelenthetővé váljon.
Az újonnan kinevezett földművelésügyi miniszter Samuel Vlčan tett látogatást a Szlovákiai Agrárkamara dunaszerdahelyi közgyűlésén.
Régmúlt időket idéztek azok a paraszti ételek, amelyeket az Aranka vendégházban főztek az asszonyok Kistárkányban május 30-án, a házigazda, Kondás Aranka jóvoltából. Az esemény apropója egy szakácskönyv szerkesztése volt, mely a Bodrogköz régmúlt gasztronómiai emlékeit idézi fel. Simon Lívia elmondása szerint a szakácskönyv ötlete a Székelyföldön lévő Székely Nemzeti Múzeum igazgatójától, Demeter Lászlótól származik, aki Erdővidéken egy hasonló szakácskönyv „projekten” van túl. Ő volt az, aki felvetette, hogy a bodrogközi ételek receptjeit is összegyűjthetnék. Ezt az ötletet Simon Lívia által hamarosan sikerül is megvalósítani. A kiadvány 100 bodrogközi receptet fog tartalmazni. Ez Bodrogköz összes településéről legalább egy ételreceptet jelent majd, ételenként két oldalon, fényképpel, a település megnevezésével és az elkészítő háziasszony nevével, fotójával.
Májusban tizedik alkalommal vizsgáztak a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány által szervezett bio tanfolyam hallgatói.
Két éve csendben, minden hírverés nélkül alakultak, tavaly pedig az első, fekete ribizliből készített saját márkás étrend-kiegészítő termékcsaláddal is előrukkoltak. Idén ismét továbblépnek: szövetkezeti tagként, beszállító partnerként olyan termelőket keresnek, akik vállalják, hogy öt-hat éves ciklusokra szerződve 1-10 hektáros területen ültetvényt létrehozva az alapanyagnak való ribiszkét, csipkebogyót, áfonyát bio módon előállítják. A részletekről János Ferdinándot, a Ribon Natúr gyümölcstermesztési, feldolgozó és értékesítési szövetkezet alapítóját és elnökét kérdeztük.
Nem szeretnék, hogy ellaposodjon a tevékenység, ezért időről időre újabb és újabb tanfolyamokkal és fejlesztési tervekkel kívánja minőségi termékek készítésére ösztönözni a Hargita megyei termelőket Hargita Megye Tanácsának Fejlesztési Ügynöksége. A napokban a kézműves sajtkészítők tudásfrissítésén volt a sor. Következnek az állattenyésztők.
Farmlátogatással egybekötött tapasztalatcserét szervezett a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete együtt a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatósággal. A résztvevők Kovásznára látogattak, ahol Dancs Adorján juhfarmját ismerhették meg. Az eseményen részt vett Kozma Béla, az agrárigazgatóság vezetője is.
A nyárádszeredai Gabriella termékeket gyártó tejfeldolgozó vállalat sajtjai Románia minden szegletében megvásárolhatóak. A székely kisvállalat sikertörténete azonban arra is rávilágít, hogy mekkora ellenszélben dolgozik egy olyan hazai élelmiszeripari vállalat, amely helyben szerzi be a nyersanyagot, és nem hamisítja adalékanyagokkal a termékeit.
Részben a véletlen, részben az élet alakította úgy, hogy Putnoky-Csicsó Barna az autóalkatrészeket és a fűtéstechnikát néhány éve sajtkészítésre cserélte. A nyujtódi őstermelő meggyőződése, hogy Székelyföldön minden adott ahhoz, hogy az ott élők boldoguljanak, s azt vallja, bár hosszú az út a szénától a sajtig, termékeiben – azok elfogyasztásáig – élet van. Jól felszerelt, szigorú hatósági elvárásoknak megfelelő kis műhelyében felesége segítségével mára sokak kedvencét állítja elő. Mozzarellájáért például Brassóból rendszeresen eljár a sepsiszentgyörgyi vásárokba egy olasz úriember. Türelemmel, kitartással tanulta el a mesterséget, és minden olyan alkalmat megragadott, mely ismereteinek gyarapítását szolgálta.
A Gyimesekben, Hidegségben szerveztek szakmai felkészítőt a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) alkalmazottai és a falugazdászok számára. A kétnapos csapatépítő esemény zárásaként Becze István SZGE-elnök villámlátogatásra hívta a csapatot a gyimesközéploki tejfeldolgozóhoz. A helyszín nem véletlen: a tejgyár szövetkezeti tulajdonban van, birtokosai a Tatros Tejfeldolgozó és Értékesítési Mezőgazdasági Szövetkezet tagjai. Összefogásukkal megvalósították, hogy ne alapanyagot adjanak el, hanem feldolgozott formában értékesítsék a megtermelt tejet.
A gazdaság – akárcsak bármilyen vállalkozás – akkor igazán fenntartható, ha a bevételek nem csupán fedezik a ráfordításokat, de nyereségként tisztességes keresetet is biztosítanak a gazdának. Sinka Arnold nyikómalomfalvi mangalicatenyésztő saját farmjának példáján keresztül mutatja be, hogy is festenek a kiadások és a bevételek a valóságban.
Úgy érzem, valamiért engem nagyon szeret a Jóistenke, mert azon kevés szerencsés áldottak közé tartozom, akik egész életükben azt csinálhatták, amit szeretnek – vallja Fábián Éva mesemondó, aki nemcsak a népi kultúra ápolásában, hanem óvónőként is maradandót alkotott. A bukovinai székely származású énekes és előadóművész azt reméli: amíg ereje lesz hozzá, és amíg igény lesz a munkájára, addig számíthatnak rá.
A HMDK vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiája alapján, a magyar kormány jóvoltából az Economica Hungarica Alapítvány 2021. május 3-án írta ki legújabb, eszközbeszerzési pályázatát, mely egy hónapon át lesz elérhető.
A Rákóczi Szövetség a június 4-i Nemzeti Összetartozás Napjához és a Nemzeti Újrakezdés Évéhez kapcsolódóan rendhagyó diákutaztatási pályázatot hirdet magyarországi és külhoni középiskolai osztályközösségek részére.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Orosz Ildikóval, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével.
A Tamási Áron-díjas Török Viola rendező a marosvásárhelyi Spectrum Színház művészeti vezetője Háromszéken született, Kovásznán. Magyarságtudata a népzene és a néptánc kapcsán alakult felelősséggé és vált megtartó erővé, elkötelezettséggé. Munkája során több ízben is foglalkozott Tamási Áron műveivel. Az utóbbi években színházi munkája során több népszerű előadást is készített a székely magyar író műveiből, ilyen a Boldog nyárfalevél, a Tündöklő Jeromos, a Hullámzó vőlegény vagy a Vitéz lélek.
Az anyaországi támogatásnak történelmi jelentősége van, az elmúlt tíz év rendkívül meghatározó, egy valódi mérföldkő a mi életünkben is – erről beszélt a Külhonimagyarok.hu hírportálnak adott interjújában a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Géresi Róbert reményét fejezte ki, hogy a felvidéki magyarság fogyását meg lehet állítani, de ehhez szavai szerint teljes összefogásra van szükség. Az egyházi vezető üdvözölte a felvidéki magyar pártok megegyezését, az egységes érdekképviselet létrejöttét.
A megfogyatkozott délvidéki magyarságnak azok helyett is erőt kell tudnia felmutatni, akik nincsenek itt velünk, de bízunk benne, hogy egyszer majd hazatérnek – jelentette ki a Külhonimagyarok.hu portálnak adott interjújában a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Hajnal Jenő részletesen beszélt a tanács által vitt, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatását élvező programokról, a magyarság és szerbség példaértékű együttműködéséről és a jövőbeli tervekről is.
Az anyaország felelősséget vállal minden magyarért – hangsúlyozta a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program kezdeteként a beregszászi járási Tiszacsomán 2021. május 1-jén, szombaton tartott ökumenikus búzaszentelési ünnepségen Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az Országgyűlés alelnöke.
A csíksomlyói hegynyeregben tartják meg az idei pünkösdszombati búcsús nagymisét – közölte közösségi oldalán a csíkszeredai polgármesteri hivatal.
A járványügyi szabályok betartásával zajlott a farmlátogatás Csíkszentmártonban.
Az elmúlt több mint egy év mindannyiunk számára sok nehézséget és kihívást okozott. Ha csak egy tanulságot kellene levonnunk a koronavírus eddigi időszakából, valószínűleg az lenne, hogy megtanított bennünket a hétköznapok apró csodáinak észrevételére. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) döntése értelmében 2021 a nemzeti újrakezdés éve.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program, a magyar gazdák jótékonysági eseménye szombaton, a Búzaszentelő Ünnepséggel vette kezdetét a vajdasági Zentán, ahol mások mellett Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke és Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is felszólalt.
Az Agrárminisztérium Nemzetközi Kapcsolatokért felelős Helyettes Államtitkár Titkárságának munkatársai 2021. április 16-án Kálmán Zoltánnal és Belánszky-Demkó Zsolttal, hazánk búcsúzó és új FAO nagyköveteivel találkozhattak.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Nemzeti Újrakezdés Program I. része keretében hat nagy területen hirdetett nyílt pályázatot a külhoni magyarság támogatására.
2020-ban a felvidéki méhészek nem túl sikeres évet zártak. Az ország keleti és északi régióiban nagyon alacsony volt a mézhozam. Szlovákia déli részén a rendkívüli szárazság ellenére a repce sokáig virágzott. A rügyező akácfát is korai fagy érte, ami az elmúlt években még nem fordult elő.
Az Új Szó című folyóirat újságírója Gergely Lászlóval, a Szlovákiai Agrárkamara falugazdászával beszélgetett.
Különös és egyedülálló képzést indítottunk útjára, nevezetesen a Gazdasszony képző első találkozójára került sor március 23-án a Caritas Vidékfejlesztés tangazdaságában. Képzésünket Daczó Árpád ferences szerzetes mottójával hírdettük meg: “Minden nőben él egy időtlen lény, az Ősi Természeti Asszony, a maga hatalmas erejével, éles ösztöneivel, szenvedélyes kreativitásával és kortalan tudásával”. Hasonló képzéseket már tartottak a XVII. századtól Magyarországon. Első „intézményesített” formája Tessedik Sámuel evangélikus lelkész nevéhez fűződik, aki Szarvason szorgalmi iskolát szervezett, ahol a parasztgyerekek a betűvetés és számolás mellett gyakorlati, főleg gazdasági és természettudományi ismereteket sajátíthattak el.
A késői fagy az a természeti csapás, mely ellen védekezni nem nagyon lehet, ezért a gazdák csak reménykedni tudnak, hogy a kora tavaszi időjárás kegyes lesz hozzájuk.
A HMDK Gazdaköre az elsők között reagálva a 2020 decemberi földrengésre, gyűjtést szervezett a károsultak megsegítésére.
A fogyasztók alaposabb tájékoztatása, a fogyasztás növelése és a magyarországi feldolgozók támogatása érdekében tavaly július 15-től a nem előre csomagolt (pultból kínált) juh-, kecskehúsnál is táblán kell jelölni a származási országot – mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.
Az Agrárminisztérium módosította az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló rendeletet, amely nagyobb felelősségvállalást követel meg az állattartóktól.
Több százmilliárd forintos források révén fejlődhetnek az állattartó telepek a következő években – jelentette be Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.
Nyolcvankét százalékkal kevesebb metánt bocsátottak ki azok a szarvasmarhák, amelyek kis mennyiségű hínárral dúsított takarmányt kaptak öt hónapon át – derült ki egy új tanulmányból.
Sikeresen zajlott le a Kolozs megyei Tordatúron március 13-án, az RMGE falugazdászai által szervezett gyümölcsfaszaporítás és metszéssel kapcsolatos bemutató.
Szombaton a Bihar megyei Székelyhídon jártak a partiumi falugazdászok: a Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány székelyhídi Gyermek Jézus Otthonát keresték fel, ahol fákat ültettek az otthonban élő kicsikkel.
A délelőtt folyamán 17 gyümölcsfát (alma, barack, cseresznye és szilva) ültettek el a gyermekotthon szomszédságában, a római katolikus egyház telkén.
Meghirdették a 2021. évi Érték és Minőség Nagydíj pályázatot, a gazdaság szinte teljes palettáját lefedő 41 főcsoport több mint 100 témakörében május 31-ig lehet beadni a jelentkezéseket a Kárpát-régió egész területéről.
A tavasz közeledtével aktuálissá vált a gyümölcsösök szezonra való felkészítése. Az egyre növekvő érdeklődésnek eleget téve a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete március elejétől fametszési bemutatókat, szakmai előadásokat tart a Maros, Hargita és Kovászna megyei gazdák számára.
A Magbörze a "Legszebb konyhakertek" program 2020. évi diplomáinak az átadásávál kezdődött, amelyeket a koronavírus-járvány miatt a szervezőknek nem sikerült kiosztani 2020-ban.
Mezőgazdasági tevékenységek segítése céljából falugazdász irodát nyitott a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége Törökbecsén. A programot az Agrárminisztérium támogatja.
Szerbiában március elsejével megkezdődött a bejegyzett mezőgazdasági termelők 2021-es évre vonatkozó, a gazdaságokon belüli változások bejelentése, amit minden évben kötelező a termelőknek elvégezni.
A moholi Közösségi Házban Nők a mezőgazdasági oktatásban címmel tartották meg a IV. Nőnapi Fórum kerekasztal-beszélgetést az adai Pro Communitas civil szervezet és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége adai–moholi falugazdász-irodája közös szervezésében.
A Csentei Szőlőtermelők Egyesülete is csatlakozott a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete kezdeményezéséhez. 2020 nyarán Budapesten kilenc muravidéki borász borát adta át mintaként az egyesület Geönczeöl Attilának, a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete elnökének . Az ősszel azonban, mikor elkészült az Összetartozás Bora, amely egy Kárpát-medencei couvé - a Szlovéniában bevezetett szigorú járványügyi intézkedések miatt - az elkészült palackok Muravidékre való eljuttatása nehézségekbe ütközött. Magyarország Lendvai Főkonzulátusához fordultak segítségért, ahol Czikó Anita konzul asszony örömmel segített az egyesületnek a szállítás megszervezésében.
Az Európai Unió elismerte a kéknyelvbetegség-mentesítési program eredményességét Magyarországon. A nyilatkozattal egyidejűleg az ország teljes területén feloldották a betegség miatt elrendelt korlátozásokat – jelentette be az Agrárminisztérium.
Az eddig megszokottól eltérő időpontban, rendhagyó formában került az idén megrendezésre az AGROmashEXPO, Magyarország legnagyobb agrárgépipari szakmai rendezvénye. A járványhelyzet miatt virtuális formában rendezte meg a Hungexpo a kiállítást. Eddig mintegy 11.000 virtuális standlátogatás történt. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára innovatívnak és úttörőnek nevezte az idei rendezvényt, a részvevők pedig igyekeztek kiaknázni az online tér nyújtotta lehetőségeket.
Az idén sokadik alkalommal szervezte meg a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány az Agroturisztikai dolgozó tanfolyamot, melyre ezúttal a jelentkezők többségének lakóhelyét figyelembe véve Csíkszentmártonban került sor.
Hiánypótló szakrendezvényre került sor a Szatmár megyei Piskolton és a Bihar megyei Ottományban a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezésében. Méhésztalálkozót tartottunk, amelynek központi témáját a 2021-22-es időszak méhészettel kapcsolatos pályázatai képezték, de eszközbemutatóra is sor került.
Az elmúlt évekhez hasonlóan, 2021-ben is folytatják a székelyföldi falugazdászok szakmai továbbképzését. A világjárvány miatt a falugazdászok továbbra is az online térben, Zoom rendszeren keresztül vesznek részt az előadásokon. Az idei első alkalmat február 11-én tartották, a továbbiakban pedig heti rendszerességgel folytatódik a képzéssorozat.
2021. február 5-én a HMDK Gazaköre másodszorra adta át a horvátországi magyarok Vándorbölcsőjét. A bölcsöt ezennel Karakas Attila, Várdaróci HMDK Gazdakör tag unokája Karakas Anna vette igénybe, amelyet 6 hónapon keresztül fog használni, addig ameddig a bölcső nem találja meg következő kis lakóját.
Összmagyar agráriumban gondolkodunk, amely mind a külhoni, mind az anyaországi mezőgazdaság számára gyümölcsöző fejlődést jelent – közölte Nagy István agrárminiszter, miután február 4-én hivatalában fogadta Borboly Csabát Hargita Megye Tanácsának elnökét, Hajdu Gábort Hargita megye parlamenti képviselőjét, Korodi Attilát Csíkszereda polgármesterét, valamint Becze Istvánt, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökét.
Jó lehetőséget kínál a székelyföldi gazdák számára a biogazdálkodásra való áttérés, amelynek segítségével jobb minőségű és kedvezőbb áron értékesíthető termékeket állíthatnak elő. A biotermeléssel kapcsolatos ismeretekkel gazdafórumok során ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete szervezésében.
A februári hónaptól lassan megkezdődnek a szántóföldi munkálatok, de előtte minden mezőgazdasági vállalkozónak el kell készítenie a trágyázási- és vegyszerfelhasználási jelentést a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (ÚKSÚP) részére.
2019. novemberében értesültek a felvidéki gazdák a Baross Gábor Terv keretében kiírt gazdaságfejlesztési program harmadik pályázati felhívásának részleteiről.
Az idén is hótakaró borítja a horvátországi magyar gazdák földjeit. Péter Valentina falugazdász készített pár fotót a gazdáknál való látogatása közben.
Szakmai bemutatóval is készültünk a résztvevő gazdáknak a január 27-28-ai gazdafórumokra, például szerdán a biotej előállításáról és a biogazdálkodásról növénytermesztésben és állattenyésztésben Mika Dezső falugazdász tartott előadást. Emellett pedig falugazdász kollégáink válaszoltak a felmerülő kérdésekre, fontos részleteket sikerült tisztáznunk és megbeszélnünk a gazdákkal. Bár még új irány a biogazdálkodás mindannyiunk számára, nagy az érdeklődés e szakterület felé.
Január 26-án, kedden írták alá az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány működési szerződését Budapesten.
Takács Parajos Krisztina és Szabó Tamás, a Szlovákiai Agrárkamara bodrogközi és Ung- vidéki falugazdászai szerint nem a koronavírus-járvány terjedése okozza a legnagyobb fejtörést a gazdáknak, hanem a szélsőséges időjárás, melynek következtében egyre nehezebb megművelni a földeket az optimális időszakokban. A folyamatosan változó időjárás miatt nemcsak a vetés, hanem az aratás tervezése is egyre nehezebb.
Lassan már egy éve, hogy a koronavírus felforgatta a megszokott mindennapi életünket. Sokakban felmerül a kérdés: mikor lesz már vége, és mikor térhetünk vissza a megszokott kerékvágásba?
OMÉK 2021 képekben
IX. Kárpát-medencei Összefogás Fórum online konferencia
100 év - 100 kép - Életképek a külhoni magyar gazdáktól
Tárgyalótermek elnevezése az Agrárminisztériumban
