Az ARCCHAD Projekt keretében szervezett kistermelői tanulmányúton, melynek úti célja Ausztria volt, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége képviseletében öten vettek részt: Bata Erzsébet elnökségi tag, Balog Anita elnökségi tag és falugazdász, valamint Kiss Kornélia, Skutera Éva és Törköly Tünde falugazdászok. Emellett további 15 vajdasági kistermelő is csatlakozott a szakmai kiránduláshoz. Az utazásra 2025. március 7–8. között került sor, célállomásaink két felső-ausztriai farm, valamint a Ab Hof Expo kiállítás voltak Wieselburgban.

Az első megállónk a Halder család farmja volt, ahol több generáció óta foglalkoznak állattartással. A sertéstartást 19 éve felszámolták, egy évvel később pedig struccfarmot hoztak létre. Emellett 20 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkoznak. A szarvasmarhatelepen 70–90 tehenet tartanak, az ebből származó tej 70%-át közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik, illetve helyi kisboltokba szállítják – csupán 30%-ot adnak át a felvásárlónak.

A struccfarmon jelenleg 10 strucc él, kialakítottak egy látogatóközpontot és hét éve kávézót is nyitottak. Részt vesznek az iskolaprogramban is, így általános és középiskolás csoportokat is fogadnak – a gazdálkodás ugyanis szerepel a tanrendben.

A látogatóközpontban a struccokról is számos érdekes információt megosztanak: egy strucc akár 60 évig is él, a második évtől kezd tojni és 40 éves koráig termékeny marad. Egy csoportban egy hím és négy tojó él, melyek számára legalább 1200 m² szükséges. Egy tojás 24–28 tyúktojásnak felel meg, alacsony koleszterintartalmú. Egy kiló strucchús ára 32–36 euró, egy egész tojás 30 euró, egy üres tojáshéj pedig 17 euró.

A farm őstermelőként működik, a tejet és tojást közvetlenül értékesítik – a kávézó is ezekből készít süteményt, likőrt és csokoládét. A tojást más helyi gazdaság is felhasználja házi tésztákhoz, melyeket szintén a kávézóban árusítanak. A tojások héjából helyi kézművesek ékszereket és dísztárgyakat készítenek. A strucchúst 1–2 éves korban érdemes feldolgozni, ezt helyi vágóhíd végzi. A feldolgozott tollból portörlő készül, a bőrből egyedi használati tárgyak, amelyeket a kávézóban értékesítenek.

Érdekességként elhangzott, hogy egy átlagos gazdaság 25 hektár saját és 40 hektár bérelt földdel rendelkezik. Sok kisebb tejgazdaság megszűnt a beltéri tartás szigorodó szabályai miatt, de a szabadtartás továbbra is elterjedt. A tejet kétnaponta szállítják el, így még a kisebb (20 tehenes) gazdaságoknak is van saját hűtőjük.

A második gazdaság a Wurzers Kürbishof volt. A farm az 1980-as évek közepéig sertés- és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozott, majd 1985-ben áttértek földieper-termesztésre, 2001-től tökkel, 2021-től pedig áfonyával is bővítették kínálatukat. Jelenleg 22 hektáron gazdálkodnak, ebből 4 hektáron szamóca, 2 hektáron tök, 0,75 hektáron áfonya terem, a többi területen szántóföldi növényeket termesztenek.

Öt eperfajtát termesztenek úgy, hogy a teljes tenyészidőszak alatt folyamatos legyen a termés. A beporzást méhészekkel együttműködve biztosítják, cserébe értékesítik azok mézét is. A szamóca 25%-át feldolgozzák, a többit közvetlenül értékesítik vagy „szedd magad” akciókat szerveznek.

Tökből mintegy 100 fajtát termesztenek, a vetés gépi, de a betakarítás és mosás kézzel történik (kivéve az olajtök esetében, amelyet géppel takarítanak be, és azonnal feldolgoznak). Elsődleges termékük a tökmagolaj, de készítenek például pirított magból snackeket, lisztet és olajlikőrt is.

Az áfonyatermesztés vödrös módszerrel történik, hogy savas talajt biztosítsanak. Kézzel takarítják be, és 2024-től „szedd magad” lehetőséget is kínálnak. Egyik legújabb fejlesztésük az agrofotovoltaikus rendszer: ez egy magasított napelemes struktúra, amely kettős hasznosítást tesz lehetővé – árnyékol, véd a fagytól, jégesőtől, túlzott napsütéstől.

A gyümölcsfeldolgozást 2005 óta saját üzemükben végzik. Saját boltjuk 2023-tól önkiszolgáló rendszerben működik. Kínálatuk rendkívül széles: eperből készítenek frizzantét, cidert, gint, csokoládét, lekvárokat; áfonyából lekvárt, likőrt, ecetet, pálinkát; tökből tökmagolajat, grill- és csiliszószokat, olajlikőrt, csokoládés tökmagot, tökmag proteint, darát, fűszereket stb. A boltban más termelők termékeit is forgalmazzák, és minden pénteken „tanyasi bolt napot” tartanak, ahol a termelők személyesen is jelen vannak. A tanyán kempingezni is lehet, rendszeresen tartanak nyíltnapokat, fesztiválokat – egy-egy rendezvényen akár 2000 látogató is megfordul. 2024-től már „csak szingliknek” szóló rendezvényük is van, amely különösen népszerű.

A második nap az Ab Hof Expo kiállításon vettünk részt. A rendezvény fő fókusza a kistermelők és termékeik bemutatása volt, de jelen voltak a feldolgozógép-gyártók, csomagolási és dizájncégek is. Kiemelt hangsúlyt kaptak az értékesítési módok – számunkra különösen érdekes volt az automatákon keresztül történő értékesítés, melyeket élőben is megtekinthettünk. Emellett számos szakmai előadást és workshopot is tartottak.

Összességében elmondható, hogy rendkívül tanulságos szakmai úton vehettünk részt. Kiemelendő tapasztalat, hogy a gazdaságok nem csupán terméket árulnak, hanem élményt is kínálnak mellé – legyen az kóstoló, program, látogatás vagy oktatás. Ugyancsak lényeges tanulság, hogy az osztrák gazdák összefognak, együttműködnek, és nem mindent egyedül akarnak megoldani: a feladatokat és lehetőségeket megosztják egymás között.

Ez a fajta szemlélet lenne a mi térségünkben is követendő: a fennmaradás kulcsa az együttműködés.

 

Kelt: Palics, 2025. március 24.
Balogh Anita falugazdász