Amikor 1834-ben gróf Esterházy János Károly elhunyt, felesége, Festetich Rozina az addig nyári laknak használt zselízi kastélyba költözött. Franz Sacher főszakács a grófnő kérésére 1842-ben érkezett a Garam-parti kisvárosba. A sárgabaracklekvárral ízesített csokoládétorta megalkotója a kastély közvetlen szomszédságában álló házban talált ideiglenes otthonra; 1843. február 8-án itt született meg Eduard nevű fia is, aki később a Bécsi Hotel Sachert alapította meg. Nem véletlen tehát, hogy a csodálatos környezetben található zselízi történelmi ingatlant a mai napig Sacher-házként emlegetik.

A 20. század harmincas éveiben az özvegy és gyermektelen Ernestina Coudenhove-Breunner grófnő unokaöccsét, Karl Auersperg herceget bízta meg a zselízi uradalom kezelésével. A zselíziek által csak princ Karcsinak hívott herceg népes családjával együtt költözött a városba. Hitvese, Meráni Henrietta és hat gyermeke (Karl, Heinrich, Lóri, Nesti, Johanna és Aglaé) társaságában érkezett Zselízre. Mivel érkezésükkel a kastély túlzsúfolttá vált, ezért a hercegi család átköltözött a szomszédos Sacher-házba. Családi fotók sokasága ábrázolja őket a ház udvarán, teraszán. A hercegi pár hetedik gyermeke, Marianna is Zselízen látta meg a napvilágot – olvasható a természetesen magyar nyelven is elérhető sacherhouse.com honlapon.

A második világháború kirobbanása után a hercegi család menekülni kényszerült és a Sacher-ház hamarosan az Állami Bírtok tulajdonába került, állapota pedig fokozatosan romlott. Az ingatlant a rendszerváltást követően a Csemadok helyi alapszervezete vásárolta meg. Az új tulajdonosok a jobb sorsra érdemes ház egy részét lebontották, a megmaradt torzóját felújították, átépítették.

A 2010-es évektől kezdődően a ház új virágzását éli. Sok más mellett új szárnnyal toldották meg, terasszal látták el, továbbá az épület fűtési rendszerét is megújították és az így kialakított új közösségi tér azóta is számos kulturális rendezvénynek biztosított méltó helyet.

Az elmúlt években a Sacher Polgári Társulás a Csemadok helyi alapszervezetével karöltve azon dolgozott, hogy a grófi család által is Sacher Hausnak hívott épület külalakjában és szellemiségében is hűen szolgálja a nevéből fakadó hagyományt. 2019 decemberétől az eredeti szárny belső tere is megújult, megnyílt az állandó kiállítóteremként és kisebb rendezvényközpontként szolgáló Sacher-terem, az udvaron egy kis park, az ún. Sacher-oázis épül, amely egy kültéri kiállítással is bővült – fogalmazta meg a Sacher által megteremtett gasztrokulturális hagyomány ápolásával foglalkozó polgári társulás elnöke, Kepka Márk.


 

Az épületet tehát természetesen tartalommal is meg kívánják tölteni, ezért is vesznek részt egy nemzetközi projektben, ami a térség gasztrokulturális hagyományait kívánja feldolgozni. 

A projekt alapvető célja, s egyben missziója, hogy hozzájáruljon a hagyományőrzés tudásának, filozófiájának országos, határon átnyúló szintű terjesztéséhez. A projekt visszanyúl előző korok és a népi hagyományok világába és összegyűjti az ehhez kapcsolódó helyszíneket, termékeket, alapanyagokat. További főbb célkitűzések a helyi lakosok, vállalkozások által helyben termelt, kulturális hagyományok alapján készült termékek, gasztrokulturális helyszínek bemutatása a célterületen, ezzel is segítve turisztikai attrakciók létrehozását. Ilyen például a hagyományos disznóölés, mely az idén is a Sacher ház udvarán kerül megrendezésre 2023. február 4.-én, továbbá a kocsonya hagyományos készítése, amely 2023. február 17.-én kerül sor. Az idei évben a régió falugazdásza, Suba Viktória lisztet adományozott a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű program keretéből, melyet a Szlovákiai Agrárkamara és a Gazda PT a Falugazdász programon keresztül koordinál.

Köszönjük a régió falugazdászának a liszt felajánlásért, amit a rendezvényeinkre fogunk felhasználni. Ebből fogjuk a kézműves, házi kenyeret sütni. Köszönjük szépen a szép gesztust! Együtt erő vagyunk! – nyilatkozta s Csemadok helyi alapszervezet elnöke Sárai András. Sokadszorra bebizonyosodott, hogy szinte bármilyen rendezvénynek otthonául szolgálhat a magyar közösség háza.



A magyar–szlovák határtérségben megvalósuló kezdeményezés egy-egy tanulmány fogja majd bemutatni a gasztrokulturális hagyományok alapján készült cukrászati termékek értéktárát és ehhez kapcsolódó örökségi helyszíneket is, mind a zselízi régióból, mind pedig a szomszédos magyarországi határtérségből.

A Sacher-örökség tehát tovább él és minden adott ahhoz, hogy a zselízi Sacher-ház a tágabb régió térképére egy valóban vonzó kulturális és idegenforgalmi célként kerüljön fel.

forrás: Szlovákiai Agrárkamara