A felvidéki gazdák komoly kihívások elé néznek: elszálló gázárak, európai műtrágya gyárak - köztük a vágsellyei Duslo részbeni – leállása. Amennyiben rövid időn belül nem változik a helyzet, legfőképp a nitrogénalapú műtrágya ellátások terén, hogyan maradhatnak versenyképesek, hogyan maximalizálhatják a bevételeiket - és mindezt fenntartható módon?
Az egyik megoldás a vetésforgó áttervezése lehet. A repce nitrogén-igénye magas, ezért érdemes csökkenteni. Az őszi vetések után érdemes fontolóra venni a napraforgót. A napraforgó műtrágya-szükséglete kevesebb, mint a repcének, és kevés nitrogént hagy az utóvetemény számára. Tartósabb nitrogén-hiány esetén a szója fenntarthatóbb lehetőséget kínál, mivel a növény gyökérzónáján lévő gümők képesek a légköri nitrogén megkötésére.
A piaci lehetőségekhez mérten a vetésforgó kalászosait módosítani lehet az árpa irányába. E növény technológiájának nitrogén-igénye mérsékeltebb.
A búza termesztésén belül célszerű csökkenteni a durum fajtákat, hiszen ezek esetében jó eredményt csak magas nitrogén-mennyiséggel lehet elérni. Az étkezési búza termesztésében ajánlatos a kevésbé bőtermő fajtákat és az extenzívebb (esetleg hagyományos, ősfajta) genetikát előtérbe helyezni. Több magyar nemesítésű fajta alacsony nitrogénszint mellett is jó minőséget produkál. A bőtermő fajtáknál a nitrogén kijuttatásának csökkenése miatt több takarmánybúza teremhet, ami egy sikeres termelési évben telítheti a piacot.
A kukorica arányának csökkentését is meg kell fontolni, azonban a piaci igényeket is figyelemmel kell követni.
Burkus Imre, Falugazdász, Tornagörgő
