A Partium mezőgazdasági adottságaival, a helyi növénytermesztő és állattenyésztő gazdákkal, valamint a térség gazdag magyar vonatkozású történelmi, kultúrális örökségével és emlékhelyeivel ismerkedtek a Pest Vármegyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének képviselői. A három napos látogatás szakmai programját a Partiumi Falugazdász Hálózat állította össze.
A szakmai kapcsolatépítés, illetve a térség gazdag mezőgazdasági és kulturális értékeinek alaposabb megismerése céljából három napig Szatmár és Máramaros megyében nézelődtek a Pest vármegyei mezőgazdasági termelők, illetve termelő-, értékesítő- és szolgáltató szövetkezetek iparági képviselői. A június 6-a és 9-e közötti látogatás időtartama alatt a 15 fős küldöttséget Kovács Szabolcs, a négy megyére kiterjedő Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője fogadta, illetve kalauzolta.
A Pest megyei vendégek a három nap alatt több Szatmár megyei farmot is felkerestek. Tasnádszántón dr. Czir Tiborék gazdaságába látogattak, ahol 2 ezer hektárt művelve szántóföldi nagykultúrák termesztésével foglalkoznak. A gazdaság vezetője bemutatta a telephely működését és az 1973-as alapítástól a napjainkig zajló fejlesztések, átalakulások lépéseit, állomásait.
Kismajtényban Böszörményi Istvánék állattartó gazdaságának megtekintése volt a cél, ahol a házigazda két fiával közösen tej- és húshasznú szarvasmarhákat nevel. Ráadásul nem is akárhogy: a minőségi munka elismeréseként fia, Böszörményi Attila 2021-ben Szatmár megye legkiválóbb állattenyésztőjének járó díját vehette át a Partiumi Falugazdász Hálózat évértékelő gáláján. A Böszörményi-család tejtermelési tevékenysége jelenleg 290 egyedet számláló fríz állományra épül, amiből 110 fejőstehén. A hústermelési ágazat alapját 51 charolais tehén jelenti, ami szaporulatával együtt mára 110 egyedes állományt alkot. A kismajtényi családi farmhoz 280 hektár szántó és 150 hektár legelő is tartozik, tehát bőven akadt közös téma az anyaországi vendégekkel, akik között növénytermesztők és állattenyésztők egyaránt voltak.
Csanáloson megtekintették a Schontal Innovative Mezőgazdasági Szövetkezet húsmarha-farmját, uniós pályázatból kialakított vágóhídját és húsfeldolgozóját, és persze a legelőn pihenő 250 egyedes limuzin állományát.
Természetesen a szőlészet, borászat és a pálinkakészítés sem maradhatott ki a sorból: a szatmári borrégió jellegzetességeit és a régi tájfajtákból készített borok egyedi ízvilágát Krasznabélteken a Nachbil pincészetében gusztálhatták, a szatmári gyümölcsökből készült pálinkákat, párlatokat – a helyi termékekkel, sajtokkal kiegészítve – pedig Sajó Zoltán, a tavalyi év legkiválóbb pálinkafőzője mutatta be a vendégeknek. A pálinka-kóstolót kísérő kézműves sajtokat a kaplonyi Kind Mária, a húskészítményeket pedig a Schontal szövetkezet biztosította.
A mezőgazdasági tartalom mellett a kulturális program is tömény és gazdag volt, hiszen a farmlátogatások közben a térség történelmi nevezetességeit, emlékhelyeit is felkeresték a vendégek. Megtekintették a nagykárolyi Károlyi-kastélyt, Kaplonyban a Károlyi család kriptáját, a Majtényi-síkon a magyar szabadságharcosok emlékművét, az Árpád-korban épült tasnádi református templomot, valamint meglátogatták az Ady Endre és a Kölcsey Ferenc szülőfalujában található emlékközpontokat is. Nagybányán a régi városközpontot és a nagybányai festőtelep nagyjait ábrázoló szoboregyüttest tekintették meg, majd Koltón a Teleki-kastélyt. Itt Tar Bálint térségi falugazdász fogadta a küldöttséget, ahol a helyszínhez és környékhez kötődő gazdag Petőfi-örökséggel is bővítették ismereteket a vendégek.
„Fontosak az ilyen találkozók, a kapcsolatteremtő, partnerségépítő látogatások. A gazdák azonnal megtalálták egymással a közös hangot, a közös témákat. A Partiumi Falugazdász Hálózat képviseletében fontosnak tartjuk azt is, hogy mezőgazdasági értékeink mellett büszkén hirdessük, mutassuk, láttassuk a nagyvilágban kulturális kincseinket, történelmi helyszíneinket, neves személyiségeinket. Hisz ez az örökség is a Partiumhoz tartozik” – hangsúlyozta Kovács Szabolcs.
A három napos partiumi látogatás tapasztalatairól Racskó Károly, a Pest megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének alelnöke számolt be. „Sok élménnyel gazdagodtunk. A szakmai oldalon csodálatos szántóföldi kultúrákat láttunk, tejelő tehenészetben és vegyes gazdaságban is jártunk. Látjuk, hogy az itteni gazdáknak is meg kell szenvedniük, hiszen az állattartás január 1-től december 31-ig állandó odafigyelést és elfoglaltságot követel. De elkötelezett gazdákkal találkoztunk. Örülünk a lehetőségnek, hogy itt lehettünk” – tette hozzá Racskó Károly.
Domján Levente
