Tél végén mozgalmas időszak kezdődik a gazdálkodásban. Szlovákiában a műtrágya kijuttatásának engedélyezett időpontja február 15-től kezdődik.
A határszemléken is tapasztalhatjuk, hogy az őszi kultúráink, a repce és a kalászosok levelei sárgulásnak indulnak, ami a nitrogénhiány tüneteire utal. Ekkorra ugyanis az ősszel kijuttatott tápanyagokból kezdenek már kifogyni a növényeink.
Emiatt a tavaszi fejtrágyázás során elsősorban a nitrogén hatóanyag utánpótlására fókuszálunk. A nitrogén az egyik legnélkülözhetetlenebb makro-elemünk a növényeink számára, viszont nem feledkezhetünk meg a kén utánpótlásáról sem. A fejtrágyázás során érdemes a két elem együttes kijuttatását választani, ugyanis a nitrogén felvételi dinamikája együtt mozog a kénével. A kén egyaránt szükséges a klorofill-képződéshez, a búza sikérfehérjéinek felépítéséhez, de a repce olajszintéziséhez is nélkülözhetetlen. A kén és a nitrogén pótlására elsősorban NS típusú műtrágyákat érdemes választani. Fontos kérdés, hogy vajon mennyi hatóanyagot juttassunk ki. Ehhez természetesen nem csak a hatályos előírásokat, de a növény igényét is figyelembe kell venni. Ez őszi búza esetében tervezett 8 t/ ha hozamnál 216 kg/ ha nitrogént és 15-25 kg ként jelent. Repcéhez pedig egy 4 t/ ha tervezett hozamhoz 220 kg/ ha nitrogént és 50-70 kg ként jelent.
Hatékonysági, környezetvédelmi szempontból, valamint a növény élettani igényei alapján is a legjobb választás, ha a tavaszi fejtrágya dózisát megosztjuk. A tervezett nitrogén mennyiségét célszerű két vagy három adagban kijuttatni. Jelenleg az első fejtrágyázás lehet aktuális, melynek időpontja a növényállomány igénye alapján a bokrosodás végi időszak. Ilyenkor történik a kalász differenciálódása. Ennek során átáll a növény a vegetatív növekedésről a generatív fejlődésre. Kialakulnak a magkezdemények, eldől a kalászban lévő szemek száma. Tehát a magas hozam eléréséhez a sikeres fejtrágyázáson keresztül vezet az út.
Olyan területeken, ahol elmaradt az őszi alaptrágyázás, érdemes megfontolni az NP-, illetve NPK-műtrágyák kijuttatását a tavaszi fejtrágyázás során. Természetesen ez csupán akkor célravezető, ha a választott műtrágyák vízoldható formában tartalmazzák a foszfort és a káliumot. Hazai őszi búza kísérleteredmények bizonyítják, hogy a tavaszi NP- és NPK-műtrágyázásnak köszönhetően 500-900 kg/ ha terméstöbblet keletkezik a csak nitrogénnel történő fejtrágyázáshoz képest.
Mivel hogyan?
A szántóföldi növénytermesztésben az alapműtrágyák kiszórása, a fejtrágyázás elvégzése a káposztarepce és az őszi búza esetében röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal történik. A röpítőtárcsás műtrágyaszórók korszerű számítógépes tervezési és gyártási technológiák alkalmazása következtében jól kiforrott szerkezetek, és az egész kis tartálytérfogatú és szórásszélességű, egyszerű gépektől a nagyteljesítményű és szórásszélességű számítógépes, GPS-vezérlésű gépek megtalálhatók.
Pár gondolat, amit érdemes megfontolnunk a fejtrágyázás előtt:
· Mi volt az elővetemény?
Egy pillangós elővetemény többletnitrogént hagy a talajban a légkörből történő kötése miatt.
· Használtunk-e takarónövényt?
A takarónövény csökkenti a nitrogén kipárolgását a talajból.
· Milyen a talajunk?
A talaj minősége nagyban befolyásolja a meglévő nitrogén mennyiségét és párolgásának, kimosódásának ütemét is.
· Mi a céltermésünk?
Fontos megfogalmaznunk magunkban a betakarításkori termés mennyiségét és minőségét, s eszerint megtervezni a műtrágya kijuttatást, hiszen a csúcstermés eléréséhez elengedhetetlen az előre átgondolt műtrágya-terv.
· Hányszor akarunk fejtrágyázni?
A növény szempontjából az elosztott, többszöri, kevesebb kijuttatás az ideális.
Jakubecz Bálint – Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége – Felvidéki Falugazdász Hálózat - falugazdász
