A délvidéki termelők nehéz éveken vannak túl, és minden évben újabb kihívásokkal kell szembenézniük.
Az idei év sem volt kivétel. Bár az év kedvezően indult, a későbbi ültetvények esetében nagy csalódás érte a mezőgazdászokat.
A májusi és júniusi esőzéseket azonban az idén is száraz, meleg időjárás követte. A térségünkben hamar megjelentek az aszály jelei, és ez a növények fejlődésén is rövid időn belül látszódott. Sajnos hetek teltek el anélkül, hogy komolyabb eső esett volna, csak helyi záporok fordultak elő, így a termelők nagyon eltérő hozamokra számíthatnak. Sajnos a legtöbb területen rossz hozamokat várnak a későbbi növények esetében. Akik korábban elvetették a késői gabonákat, jobban jártak, de akik késlekedtek, komoly veszteségekkel kell számolniuk.
A gyümölcsösök helyzete vegyes képet mutat. A korai érésű gyümölcsök bőségesen és jó minőségben teremtek. A kajszibarack, őszibarack és a korai szilvafajták rekordtermést hoztak. A későbbi fajták azonban, öntözés hiányában, nem hozták sem a várt mennyiséget, sem a minőséget.
A kertészet területén a legtöbb drávaszögi és szlavóniai termelő már felkészült az időjárási kihívásokra, és sokan inkább fóliasátor alatt termesztenek. Ez egy költséges termelési módszer, hiszen ki kell építeni az öntözőrendszert is, de ilyen száraz időszakokban rendkívül előnyös. Azonban a probléma az, hogy hosszabb száraz, meleg idő után a csatornák és vízlelőhelyek is hajlamosak kiszáradni.
A szőlészek azonban elégedettek a terméssel. Bár a hozamok sok helyen alacsonyabbak, mint tavaly, a termés mennyisége és minősége így is teljesen elfogadható. Az utóbbi években a szőlészet az egyetlen ágazat, amelynek kedvez a változó klíma.
Ha visszatekintünk a Drávaszög történelmére, láthatjuk, hogy többször előfordultak hasonlóan bizonytalan időszakok, és a helyi mezőgazdászok egyik legfontosabb erénye az alkalmazkodóképesség. Ha példaként vesszük a szőlészetet, láthatjuk, hogy több évtized is eltelt úgy, hogy a klíma nem kedvezett a szőlőtermesztőknek. Ennek következtében sokan más növényeket választottak a szőlő helyett. Ezek a változások minden mezőgazdasági kultúrára jellemzőek, ezért fontos, hogy tanuljunk a múltból!
Tarnai Attila, mag.oec.
falugazdász
HMDK Gazdaköre