Nagyot tévedtek azok, akik azt gondolták, hogy a július 13–14-ére meghirdetett 6. Kalotaszegi Magyar Napokat meghiúsítja a rendkívüli kánikula. Hát nem hiúsította meg! Bánffyhunyad központjában a hőmérő hiába mutatott 36 Celsius-fokot, az eseményt ez az „apró” kellemetlenség nem tudta megzavarni.
A kétnapos rendezvény főszervezője, Bánffyhunyad alpolgármestere, az RMDSZ városi szervezetének elnöke, Búzás-Fekete Mária köszöntőjében külön kimelte, hogy minden tiszteletet megérdemelnek a felvonulás résztvevői, akik a rendkívüli hőség dacára népviseletet öltöttek, jelezve ez által, hogy büszkék hagyományaikra, és ezeket átörökítik a következő nemzedékeknek, továbbá beszédében hangsúlyozta a nemzet egységét, a támogatásért köszönetet mondott a magyar kormánynak és az egyházaknak.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a hagyományos népviseleti mustra és felvonulás résztvevői előtt mondott köszöntőjében kiemelte, hogy a kalotaszegiek gondos gazdái a rájuk bízott örökségnek: odaajándékozták a világnak, és ezzel megtöbbszörözték, anélkül, hogy elveszítettek volna bármit is. Elmondta, hogy Kalotaszeg volt az a tájegység, amelynek hatására a 19. század végén felélénkült a magyar népi díszítés és hagyományok iránti érdeklődés. Ennek hatása fellelhető a zenében, az építészetben, de a divatban is. A kalotaszegi díszítés tette európai szinten híressé az erdélyi magyarság motívumait, sőt, világhódító útra kelt, és a Kárpát-medencében mindenütt, de Európa, Amerika nagyobb városaiban, sőt Japánban is a magyarság kézjegyei a kalotaszegi hímzések. „Mindannyian gazdagabbak lettünk azzal, hogy Kalotaszeg kincsei közelebb kerültek hozzánk. A nemzeti összetartozás érzése és tudata éppen arra épül, hogy ilyen közös kincseink vannak. Nemzeti összetartozásunk lényege, hogy a magyarság bármely hagyományos megnyilvánulása, népi jellegzetessége, részben a miénk is, mindannyiunké” – mutatott rá Csibi Krisztina.
A kétnapos rendezvény csúcspontja az immár hagyományos vasárnap déli felvonulás, a Kalotaszegi Mustra volt, amikor 24 kalotaszegi település közel 500 lakosa öltötte magára színpompás népviseletét. A díszes menet a református templomtól vonult a Barcsay-kertbe, ahol a falvak népdalait, táncrendjét mutatták be. A két helyszínen, a Barcsay-kertben és a Ravasz László Közösségi megtartott programok arról tanúskodnak, hogy a szervezők mindenre gondoltak. Előadások, kerekasztal beszélgetések, gyermekfoglalkozások, motoros túra, sporttevékenységek, kiállítások, könyvbemutatók, koncertek, népzene és néptánc, divatbemutató, szépségverseny (Kalotaszegi Madonna), kézműves és termelői vásár – a gazdag kínálatban minden érdeklődő megtalálhatta a számára megfelelőt.
A Pro Agricultura Egyesület a Barcsay-kertben gondoskodott a termelői vásár állandó programjairól. A látogatók a Kovács Szilveszter által létrehozott nyárszói kecskefarm sajtjait és tejtermékeit kóstolhatták, de voltak kiállítva mézek (Tárkányi Ferenc, Inaktelke), bio üdítők (LaNasal, Szamosújvár) is. Az ördöngösfüzesi borászat, a Crama Vatra Roșia kínálatában szerepelt a Sauvignon Blanc, Muscat Ottonel, Olaszrizling, Pinot Gris, Pinot Noir és még sok más finom bor, Barabás Csabának köszönhetően. Az Egyesület munkatársai természetesen a sörbarátokra is gondoltak, ezért hívták meg a kolozsvári, Vígh Ferenc vezette Bere a la Cluj-t. A kézműves söröket előállító manufaktúra 2016-ban jelent meg előbb Etyeken, de napjainkban már jelen van Kolozsvár mellett Bukarestben, Nagybányán és Sepsiszentgyörgyön is. A Bere a la Cluj termékeihez kizárólag a sör négy hagyományos alapanyagát használják: árpából készített malátát, komlót, élesztőt és vizet, semmilyen adalékanyag nem kerül a sörbe – nem csoda, hogy söreik rendkívül ízletesek.
Mindent összevetve, jó volt látni a Kalotaszeg ünnepére összegyűlt magyarságot. Az meg külön öröm, hogy a maga részéről a Pro Agricultura Egyesület is hozzájárult az esemény sikeréhez, hogy a résztvevőkkel meg tudta ismertetni a helyi termelőket és minőségi termékeiket.
Kun-Gazda Gergely
Képek: Serar Szabolcs, Jakab Lóri
