2015.06.12. -14. között tizenegyedik alkalommal ünnepelték meg a Bácsfeketehegyi Falunapot, és tizenkettedik alkalommal szervezték meg a Bácsfeketehegyi Meggynapokat.Három napon át különböző helyszíneken gazdag programok várták az érdeklődőket. A meggynapokra az idei évben is több százan látogattak el.

Bácsfeketehegyen — mint egy mesebeli világban — május végén, június elején mindenhol piros és fekete meggyszemek csillognak a házak előtt díszőrséget álló, haragoszöld egyenruhát viselő fákon. Ennek a különleges és zamatos gyümölcsnek a termesztése ismét egyre népszerűbb a kun származásukra büszke feketicsiek körében. A faluban őshonos, tájjellegű fekete meggy egyik klónját 2013-ban príma néven önálló fajtaként ismerték el. További változatok nemesítésén, és elismertetésén is dolgoznak. A településen több, mint egy évtizede együtt ünneplik a falunapot, és a meggynapokat.

A rendezvény hivatalos megnyitóján jelen voltak Bojtos Béla, a helyi közösség tanácselnöke, dr. Kovács Gábor, Magyarország szabadkai főkonzulátusának konzulja, Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke, Juhász Bálint tartományi gazdasági titkárhelyettes, Szabó Józsefet, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatója, dr. Bíró István tartományi képviselő, Orosz Attila bácskai református esperes, valamint a magyar, a szlovéniai, a szlovákiai, a romániai, és a szerb testvértelepülések képviselői is.


Orosz Kálmán, a Vajdaságban működő Mezőgazdászok egyesülete Gazdakör elnöke elmondta, hogy a príma meggy az egyetlen olyan hivatalosan elismert gyümölcsfajta Szerbiában, amelynek nem valamelyik tudományos kutatóintézet, hanem egy civil szervezet a tulajdonosa. A feketicsi meggynek kiváló a beltartalmi értéke. A hivatalos elismeréshez szükséges évekig tartó összehasonlító kutatásokat a zimonyi, és a čačaki intézetben végezték. Külön köszönettel tartoznak dr. Apostol János magyarországi növénynemesítő egyetemi tanárak, aki kiválogatta az első alanyokat, valamint dr. Vladislav Ognjanovnak, az Újvidéki Egyetem tanárának, a nemesítési folyamat koordinálásáért. 2006 és 2012 között a világon megtízszereződött az aszalt meggy forgalma, ebből a csemegéből most is hatalmas a kereslet.


A feljegyzések szerint a tájjellegű fajta elődje, a májusi fekete meggy 1938-ban még csak a feketicsi szőlőskertekben fordult elő. A falu délkeleti részén több, mint 400 hold szőlő volt, a szőlőskertekben pedig ott állt néhány meggyfa is, mely szépen fejlődött ezen a talajon. Az 1950-es években már a környező települések piacain is keresett volt a feketicsi meggy, a hatvanas évektől pedig a meggytermesztés az egész falu szempontjából meghatározóvá vált. Napjainkban is szinte lehetetlen olyan háztájat találni Bácsfeketehegyen, ahol ne volna egy-két meggyfa.

A meggynapokat és a falunapot utcabál és tűzijáték zárta.