Összmagyar agráriumban gondolkodunk, amely mind a külhoni, mind az anyaországi mezőgazdaság számára gyümölcsöző fejlődést jelent – közölte Nagy István agrárminiszter, miután február 4-én hivatalában fogadta Borboly Csabát Hargita Megye Tanácsának elnökét, Hajdu Gábort Hargita megye parlamenti képviselőjét, Korodi Attilát Csíkszereda polgármesterét, valamint Becze Istvánt, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökét.
A találkozón a felek egyeztettek abban, hogy a jövőbeni együttműködés irányait és a fejlesztendő területeket kulcsfontosságú kérdésnek tekintik a külhoni magyarság szülőföldön való megtartása érdekében. A miniszter hangsúlyozta, az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a székelyföldi agrárkapcsolatok fejlesztésére. Ennek eredményei ugyanis az egész magyar mezőgazdaság számára hasznosak.
Nagy István arra emlékeztetett, hogy a tárca Kárpát-medencei együttműködési programjának egyik elemét képezi a külhoni magyar nyelvű agrár-szakképző intézmények működési és fejlesztési támogatásának biztosítása. A minisztérium jelenleg egy olyan komplex fejlesztési koncepción dolgozik, mellyel a külhoni agrárszakképzés fejlesztését és megerősítését támogatja. Kifejtette: a Kárpát-medencei Falugazdász Programban a tárca kiemelt székelyföldi partnere a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete. Az eddigi tapasztalatok, visszajelzések, illetve a lefolytatott helyszíni ellenőrzések eredményei pozitív képet mutatnak. A gazdálkodók közül egyre többen ismerik fel a program jelentőségét és növekvő számban fordulnak a falugazdászokhoz segítségért. A tárcavezető szerint a külhoni magyar termelők egyértelmű nyertesei a kezdeményezésnek.
Az egyeztetésen Hargita Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy jelenleg a mezőgazdaság nem jelent vonzó perspektívát a székelyföldön feltörekvő ifjúság számára. Borboly Csaba kifejtette, amennyiben ösztönzőket építenek a rendszerbe, úgy megfordíthatóvá válna a vidéki lakosság elvándorlásának folyamata. A politikus példaként említette az agrárszakképzés fejlesztését, az ösztöndíjprogramok támogatását, és az információ áramlását a falugazdász-hálózaton keresztül. A szülőföldön történő boldogulás ugyanis nem csak a határon túli, hanem az anyaországi magyarok közös nemzeti érdeke is - tette hozzá.
