BIOCENTRUM – a gazdaságunk megnevezése. Ez családi mezőgazdasági vállalkozás, azaz a mezőgazdasági “tevékenységek” összessége, egy komplett vegyszer nélküli gazdálkodás. A gazdálkodás a termelés alapköve, melyre ráépül a különféle feldolgozások lehetőségének megvalósítása – tájékoztat Palik László, vállalkozó.
A növénytermesztéssel kezdtünk. Tudatos tápanyagellátás, ennek bebiztosítása a kezdet. Itt jön “képbe” az állattenyésztés fontossága. Erős szántóföldi, növénytermesztési eredmények hatása, a termények gazdaságos értékesítése után kezdtük el az ültetvények létesítését. 1990-től csak szántóföldi növények, de 2002-ben kezdetét vette a 15 ha-os, majd 5 ha-os szőlőültetvény előkészítése, majd létrehozása.
Bio mezőgazdasági tevékenység, így bio szőlőtermesztés is mindig létezett. Pontosabban addig, amíg meg nem jelentek a különféle vegyszerek és műtrágyák. Ezek használatával a nagyobb termésátlagok és egyebek (pl. gazdasági haszon) érdekében kialakult az általánosnak vett nagyüzemi, és más gazdálkodási rendszer. A gazdálkodásba vont vegyszereket kisebb-nagyobb mértékben az utolsó 2-3 évtizedben a termelők egy része próbálta nélkülözni. Így alakult ki a biotermelők megjelenésével, összefogásával, rendszerbe alakításával a biogazdaságok sokasága.
Mi a bio szőlőtemesztést tudatosan alakítottuk ki. Munkáinkról, módszereinkről e cikksorozatban számolunk be.
Egy régi, elhagyatott, volt szőlőterületen kezdtük el a tevékenységet. Ez a terület 1994 óta nem volt művelve, tökéletes “dzsungel” állapot jellemezte. Elég nagy erőfeszítés volt 2002 elején a területet beazonosítása és pontos bemérése. Az előző ültetvény egész területén szétszórtan meglehetett találni a támrendszer maradványait, pontosabban a betonoszlopok tört részeit, az otthagyott betondarabokat, az “elvadult” szőlőhajtásokat, a kialakult bodza-, csipke- és akáchajtásokból fejlődött bokrokat.
Gondoltuk, hogy a területet 2-3 hónap alatt kitisztítjuk, majd művelhető állapotba hozzuk. Nem volt ez olyan egyszerű. Vásároltunk egy lánctalpas traktort, ezzel kezdtük el túrni, szaggatni a talaj felszínén lévő maradványokat. Nem igazán sikerült. Más megoldást kellett választani, ami sokkal lassúbb, de hatékonyabb volt.
Napi 10-12 alkalmazottal kezdtük el a nehéz fizikai műveleteket, a talajfelszín letisztítását. Ez azt jelenti, hogy lépésről-lépésre ki kellett szedni a beton- és szőlőoszlop maradványokat. Kupacokba raktuk, de párhuzamosan kisbaltával, fejszével, fűrésszel felszerelkezve távolítottuk el a “dzsungel” réteget.
Ez eltartott egész éven keresztül 2002-ben. A kupacokat rakodógéppel felraktuk traktor vontatású pótkocsira, majd az önkormányzat által kialakított gyűjtőterületre szállítottuk. Ez lényeges segítség volt, mert nem kellett a megsemmisítésért fizetnünk. Ezek a maradványok felaprítás-darálás után a különböző erdei és mezei utak javítására lettek felhasználva. A növényi-fás maradványokat mulcsozógéppel felaprítottuk. Az elszállítás után részben dekorációs, fűtési és mulcsozási célra is felhasználtuk. Kialakult a tiszta, üres talajfelszín.
A következő tevékenységünk volt az elegyengetés. Ki kellett alakítani a megfelelő művelhetési lehetőségéket.
A pince alatti lejtős területen a dombokat részben “legyalultuk”. Ezzel a réteggel a laposabb területeket feltöltöttük. A pince feletti területen hasonló műveletet végeztünk. A makro teraszokat (3 volt) átalakítottuk mikro teraszokká, így minden sor lépcsőzetesen emelkedik egymásal párhuzamosan.
A “Bomba” parcella egy része fensíkon van de a másik része a fensíktól lefelé nagyon meredek lejtésű volt, és ezt a réteget lefelé tolva feltöltöttük az alsó részt. Így kialakult a domborzati viszony, a művelhetőség igényének megfelelően. Miután elvégeztük a tereprendezést, középmély lazítóval átdolgoztuk az egész területet hosszában. Az “előjött” gyökérmaradványokat kézzel összegyűjtöttük. Ezzel a lazítóval azután kereszt irányban is elvégeztük a műveletet, majd újból gyűjtöttük a maradék gyökérmaradványokat.
Ezt utána tárcsával 12-15 cm mélyen járatva eligazítottuk. Fontosnak tartottuk az istálótrágya bedolgozását a talajba. A talajba nagy mennyiségű szerves anyaggal készlettrágyázást végeztünk.
Célunk volt, hogy a készlettrágyázás hatása minél hosszabb időtartamra terjedjen ki és minél egyenletesebb tápelem-szolgáltatást biztosítson a talajba kerülő növényeknek. Ennek érdekében hektáronként 100 tonna istálótrágyát adagoltunk.
2003-ban takarmányborsót tavaszi árpával keverve vetettünk az egész területen. Ezt még zöld állapotban mulcsoztuk és bedolgoztuk a talajba. Mindjárt ez után következett a pohánka vetése, melyet az ősz folyamán körülbelül 80 cm mélyre beforgattunk a talajba. A felső talajréteg teljesen lekerült az említett mélységbe, az alsó pedig a felszínre. A tél folyamán, az így elkészített talajunk felszíne a fagyok hatására szétmálott, melyet tavasszal simítózással igazítottunk el. Később pedig, az ültetés előtt, könnyű kombinátorral a kikelt gyomokat is bedolgoztuk a talajba, gátoltuk káros hatásukat.
