A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége január 28-án tartotta meg az év első méhész fórumát a II. Rákóczi Ferenc Főiskolán. A fórum elején Huszár Andrea, a beregi régió elnöke köszöntötte a résztvevőket.

Farkas-Kordonec Gabriella jogi tanácsadó és falugazdász felszólalásával kezdődött meg a fórum szakmai része, amelyben beszámolt az aktuális jogi törvények módosításáról és változásairól. Többek között szó esett arról is, hogy az új jogszabályok szerint a vállalkozóknak magánszámlát kell nyitniuk ahhoz, hogy letudják venni a jövedelmüket. De ez csak akkor lehetséges, ha az összes adót befizetik. Ha egy vállalkozó nagyobb jövedelemhez jut, vagy nagy értékű tárgyat, eszközt vásárol, akkor azt jelentenie kell az adóhivatal felé.

Bíró Ferenc, a szövetség méhészeti koordinátora felajánlott egy méhész találkozón való részvételt, Harkovban, amely egy nagy lehetőség lehet a méhészek számára, mivel még több tudást és tapasztalatot tudnak szerezni a tevékenységükben. Ezen kívül feltette a kérdést, hogy mivel lehetne még jobban fellendíteni a méhészetet és a méhész családok eladását.

A fórumon részt vett az Agro-Lucski Mezőgazdasági Vállalat két képviselője is. Az igazgató helyettes úr elmondta, hogy mindent megfognak tenni azért, hogy elkerüljék a félreértéseket a légi permetezésekkel kapcsolatban. Ezért felajánlotta, hogy amikor egy-egy térségben permetezést fognak végezni, akkor időben értesítik azokat, akik megadják elérhetőségüket. Az általuk használt szerek önmagukban nem ártanak a méhcsaládoknak. De ha bármilyen komplikáció állna fenn, akkor ők vállalják a felelősséget.

Pályi Béla kiegészítve beszélt arról, hogy milyen hatással lehet a permetezés a növényekre és a méhcsaládokra. Elmondta, hogy a repülőgépes permetezésnek kiszámíthatatlan a széliránya, s az, hogy milyen messze viszi a permetszert. A növényvédelemnél nem  lenne szabad helikopteres permetezést végezni Kárpátalja területén.

A fórum fő előadója Vaszil Antanavich Hajdar volt, aki 1970-től él Ukrajnában, orosz területeken “méhészlegendának” hívják.  Különböző orosz és ukrán érdemrenddel van kitüntetve. A családjában ő az első, aki méhészként tevékenykedik, így szeretné ezt továbbadni. A Moszkvai Akadémián szerzett PhD fokozatot. 1970-ben pl. Kárpátaljáról Üzbegisztánig 70 méhcsaládot juttatott el. Részt vett különböző konferenciákon Moszkvában is, így pl. az Alimondai Kongresszuson is.

Munkáját Közép-Ázsiában, Nyugat-Szibériában és Oroszországban végezte. Részletesen bemutatta méhészeti tevékenységét. Elmondta hogyan kezdte a méhcsaládok eladását Oroszországban. S elmondta, hogy az ő munkája által mennyit segített Kárpátalján  a méhészek számára. 50 évre visszamenőleg elmesélte hogyan haladt a méhcsaládok szállítása, hogy zajlott a méhészkedés. Korábban még rázott méhcsaládokról beszélünk, nem kerettel együtt, hanem keret nélkül tartották a kertekben a méheket.

Egy tartalmas és tudományban gazdag fórum volt, ahol mindenki fel tudta tenni az őt érdeklő kérdéseket, s erre igazán szakmai választ kaphatott.