A Kolozsvári Magyar Napok keretein belül a Kriza János Néprajzi Társaság 2015. augusztus 18-án tartotta az Erdélyi Magyar Értéktár – Örökség és megjelenítés kiállítás és konferencia elnevezésű rendezvényt, melyet Szakáli István Loránd helyettes államtitkár úr nyitott meg.
A konferencia a helyi, regionális értékekre irányította figyelmet. Az eseményen előadást tartó néprajkutatók, örökséggel és vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek a mozgalom jogi hátterét, az értéktár célját, a kezdeményezéseket, eredményeiket és elnyert tapasztalataikat osztották meg a megjelentekkel. Bemutatták többek között az aranyosszéki, a székelyföldi, a kalotaszegi és a marosszegi kezdeményezéseket, kutatásokat.
Szakáli István Loránd köszöntőjében ismertette az egyre inkább bővülő hungarikum mozgalom főbb ismérveit, melyet sikertörténetnek és sokak számára fontos ügynek nevezett. Az alulról építkező rendszernek célja, hogy tovább bővítse a nemzeti értékek körét és lendületet adjon az értékgyűjtőknek, köztük az erdélyi magyarságnak, hogy további értékeket kutasson fel és tegye közösségi, magyar értékké.
A Hungarikum törvény 2015. évi módosításának legfőbb célja a nemzeti értékgyűjtő mozgalom határon túli közösségeinek lendületbe hozása. A módosítás következtében az értékgyűjtés külhoni rendszere, annak logikája a Magyarországon eddig is sikerrel működő rendszer mintájára épül fel. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a külhoni értékgyűjtő mozgalmat a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság pályázati források útján támogatja és a jövőben is támogatni kívánja.
Dr. Pozsony Ferenc akadémikus, néprajzkutató előadásában az erdélyi kapu, a kürtöskalács és a kopjafa értékek jelentőségét mutatta be, a hagyomány, örökség és érték fogalmak kapcsolatát jellemezte az erdélyi népi kultúrában. Fontos és együttgondolkodást igénylő kérdésként vetette fel, hogy az összegyűjtött nemzeti értékek adatbázisát hogyan használjuk és a már összegyűjtött értékekkel mi történik a későbbiekben.
Kiemelt jelentőségű közös feladat nemzeti értékeink széles körű bemutatása, megismertetése nyelvi, szellemi, kulturális, gazdasági teljesítményünk, természeti és épített értékeink elismertetése, valamint a nemzeti arculat erősítése egyaránt.