Nemrég falugazdász feladataink közé tartozott annak a felmérése, hogy körzetünkben milyen mértékben változott a juhállomány az utóbbi 2-3 évtizedben. Hogyan hatott az ágazatra a 90-es évek vadkapitalizmusa, majd a Szlovákia uniós tagságával együtt járó gazdasági értelemben vett határnyitás.
Ha a számokat vesszük figyelembe, a legnagyobb károkat a rendszerváltást követő másfél évtized okozta. Amikor 2004-ben Szlovákia belépett az Európai Unió közösségébe, az 1989-es 600 ezer fölötti darabszám már lecsökkent 325 ezerre. Hogy mi volt ennek az oka? Felvidéken az idősebbek még emlékeznek, hogyan szűntek meg a déli járásokban is egyik hónapról a másikra addig látszólag jól működő szövetkezetek és állami tulajdonú vállalatok. Ha ezeken a helyeken abban az időben nem voltak vezető pozíciókban jószándékú talpraesett személyiségek, a nagyüzemi növénytermesztés mellett az állattenyésztés is lassacskán felmorzsolódott. Az addig az ágazatban dolgozó vidéki embereknek hirtelen megszűnt az állásuk, így vagy állástalanok lettek, vagy jobb esetben csak örökre megváltak a szövetkezetekben betöltött szakmájuktól. Természetesen akadtak vállalkozó szellemű egyének, akik a családi földek visszaigénylésével bele mertek fogni a gazdálkodásba. Néhányuknak sikerült mostanra kiépíteni egy jól működő családi gazdaságot, azonban nagyon sokan az évek folyamán belefáradtak a kemény munkába, amely ráadásul ritkán járt sikerélménnyel és mostanra a földjük egy nagyvállalatnál van, jobb esetben csak bérleményként, nem tulajdonként.
Visszatérve a juhtenyésztéshez, bár az uniós tagság az első nyolc évben kisebbfajta fellendülést eredményezett az ágazatban (2004-ben 324 ezer db., 2012-ben már 400 ezer db.), azóta folyamatosan csökken az állomány. Annyira, hogy 2020-ban a 315 ezres darabszámmal már 2004-es szint alatt voltunk. Ezeket az adatokat valamilyen szinten letükrözik egy kis régió adatai is. A Bódva-völgyében (Kassa-vidéki járás) az idősebb juhászok és szakmabeliek elmondása szerint a rendszerváltáskor még 16 községben körülbelül 8 000 darab juhot tartottak csak a szövetkezetekben vagy állami tulajdonú vállalatoknál. Ma összesen 4 községben (Debrőd, Jászómindszent, Torna és Szőlőske) tartanak még juhokat, amelyeknek a száma épphogy megközelíti az ezret. A környékről ezek szerint 3 évtized alatt 7 000 darab juh eltűnt. Ezzel a töredékére csökkent az itt megtermelt juhsajt, juhtúró és bárányhús, nem utolsó sorban a korábban a juhok által karbantartott, gépekkel nem kezelhető meredek legelők mára begazosodtak és elértéktelenedtek.
Ennek a negatív folyamatnak számtalan oka van. Az első és legfontosabb, hogy a juhtenyésztőknek az elmúlt évtizedben egyszerűen nem volt kifizetődő a juhtartás. A gyapjú, mint az egyik végtermék mára értéktelenné vált. Nem keresi senki, a gazdáknál pedig gyakran több évnyi mennyiség van elraktározva. Az élő bárány felvásárlási ára mára már elérte a 3-3,50 EUR/kg-ot, de korábban a külföldre szállított bárányokért messze nem adtak ennyit, így ez is fokozatosan elvette a termelők kedvét a további munkától. Talán a fejés, illetve a juhtejből előállított végtermékek értékesítése kecsegtetett mindig is biztosabb haszonszerzési lehetőséggel. Itt azonban a hosszú szezon teljes idejére megbízható és tapasztalt munkaerővel kell rendelkeznie a gazdának, hiszen a hét minden napján, ünnepnapokon is több száz juhot kell megfejni. Valójában itt kell keresni a legfontosabb okot, amiért Szlovákiában egyre kevesebb gazda marad meg a juhtenyésztésnél. A kvalifikált munkaerő hiánya elképesztő mértékben hátráltatja azokat a gazdákat, akik egy-két alkalmazottal számos esetben több száz juhot tartanak. Lényegében pengeélen táncolnak, hiszen, ha az alkalmazottjuk bármilyen oknál fogva elhagyja őket, nem találnak helyette egykönnyen másikat. Így az egész szezon termelése veszélybe kerül és a tulajdonos elkezd azon gondolkodni, megéri-e ez egyáltalán neki. Sajnos sokan ilyenkor arra az álláspontra jutottak, hogy a növénytermesztést, vagy más haszonállat tartását kevesebb munkaerővel is el lehet végezni, ezért a juhtartást felszámolták.
Szlovákiának 2020-tól új kormánya van. A mezőgazdasági csúcsvezetésben rengeteg változás történt, amit én személy szerint pozitívan értékelek. Úgy gondolom, a támogatáspolitika is jó irányba tart, hiszen kiemelt figyelmet kapnak az állattartók, azon belül pedig a juhtenyésztők. Bízom benne, hogy ez a folyamat nem fog megszakadni és a juhállomány gyarapodni fog az országban.
Gergely László - falugazdász Felvidék
