Idén a gazdák átlagos vagy az átlagosnál gyengébb termésre számíthatnak, előbb az erős aszály, a közelmúltban pedig a hideg fogta vissza a növények fejlődését. Jó hír azonban, hogy Székelyföld egyik legfontosabb növénykultúrája, a burgonya esetében viszonylag jó a helyzet.
Annak ellenére, hogy az utóbbi időben Hargita megyében sok volt az esős nap, ezek sem tudták pótolni az áprilisra tetőző rendkívül nagy csapadékhiányt. Májusban a megyében négyzetméterenként megközelítőleg 52–54 liter csapadék esett, június első napjaiban a térségtől függően még további 9–16 liter közötti mennyiség, viszont továbbra is szárazak a föld mélyebb rétegei. Mintegy 20–40 liter eső kellene essen az elkövetkező három napban ahhoz, hogy kellőképpen átnedvesedjen a talaj – hangsúlyozta Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Megjegyezte, ugyan esett az elmúlt hét végén is, de naponta legfeljebb egy liternyi csapadékot mértek négyzetméterenként, ami kizárólag a levélbetegségek elleni védelmet segítette, a gyökérzet vízellátását nem.
Leginkább a májusi esők következtében a talaj jelenleg mintegy húsz centi mélyen van beázva, ami azoknak a növényeknek elegendő, amelyek nem gyökereznek mélyen, de 25 centiméteres mélység alatt a talajnak még szüksége van egy jó áztató esőre – magyarázta a szakember. Április végén még úgy nézett ki, hogy hozzávetőleg 30–35 százalékos terméskiesést okoz az őszi búza esetében a szárazság, azonban éppen jókor érkeztek a májusi esők, a csapadéknak köszönhetően nagymértékben javult a helyzet, most már átlagos termésre számítanak a gazdák. Ez valamivel gyengébb a tavalyinál, de Hargita megyében még így is jobb a helyzet, mint az ország egyes részein, ahol az aszály károkat okozott. Április második felében a mezőgazdasági minisztérium kártalanítási programot is indított, viszont végül Hargita megyében senki nem igényelt kártérítést, ugyanis az aszálykárok értéke nem érte el a 30 százalékot – mondta el Török Jenő.
A szárazságot követően a hideg fogta vissza több növényfajta fejlődését is májusban Hargita megyében. „A kukorica szenved a sok hidegtől, tehát gyengén fejlődik, mert voltak azok a sorozatos hideg napok fagyosszentek táján és utána is. A cukorrépa sem fejlődött jól, mert annak is elég hideg volt ez az időjárás, és a takarmánynövények is gyengébben fejlődtek – elkezdtek kaszálni az emberek, de nem túl vastagok a rendek” – tájékoztatott a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Jó hír is van azonban: a burgonya, amely a megye legfontosabb terményének számít, jelenleg ígéretesen néz ki, szépek a pityókaföldek – hangsúlyozta Török Jenő. Azonban mindezzel együtt is az idei évben az összes növénykultúra esetében legfeljebb átlagos termésre számíthatnak a gazdák, de lesz, ahol a termés még az átlagos mértéket sem fogja elérni – prognosztizálta Török Jenő, úgy fogalmazva, hogy „nem lesz fényes az idei termésátlag”.
