Tönkreteheti a kisgazdaságokat a háztáji sertéstartás új szabályozása, amelyet az afrikai sertéspestis megfékezése érdekében vezetnek be miniszteri rendelettel. Érintettek szerint kivitelezhetetlenek az intézkedések.(kronikaonline.ro)

A mezőgazdasági minisztérium az afrikai sertéspestis terjedésére hivatkozva új rendelettel próbálja szabályozni a sertéstartást, ám ezzel gyakorlatilag tönkreteheti a kisgazdaságokat – szögezte le megkeresésünkre Magyar Lóránd parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja. A minisztériumi rendelet több korlátozást életbe léptet, többek között azt is, hogy csak állatorvos jelenlétében lehet levágni a disznót. Szabályozzák az otthon tartható sertések számát. Másrészt több előírása ellehetetleníti a háztáji sertéstartást, a családi gazdaságokat, melyek jelenleg a romániai mezőgazdaság mintegy 70 százalékát teszik ki. A Szatmár megyei szakpolitikus rámutatott, a rendelet szerint a háztáji gazdaságokban legtöbb öt disznót lehet tartani, amennyiben a gazdának nincs valamilyen hivatalosan bejegyzett, ilyen vonatkozású vállalkozása. A gazda tehát legtöbb öt, 30 kilogrammosnál nagyobb súlyú sertést tarthatna saját felhasználásra, vagyis ezekkel nem kereskedhet. A kis méretű, A típusú tenyészetekben 6–64 állatot lehet nevelni, a közepes méretűben 66–130 disznót, a nagy sertéstenyészetben 131-nél többet. Ez azt jelenti, hogyha a gazda hatnál több sertést tart, vállalkozásra jogosult magánszemélyi (PFA), egyéni vállalkozói (II) engedéllyel kell rendelkeznie, vagy családi vállalkozást, korlátolt felelősségű társaságot (kft.) kell bejegyeztetnie. A rendelet csak a mangalica és a báznai fajtákkal engedékenyebb, ezek tartása – 65 sertésig – magánszemélyeknek is engedélyezett.

Másik újdonság, hogy mérettől függetlenül a sertéstenyészetnek szerepelnie kell az országos állatnyilvántartási rendszerben, illetve állategészségügyi engedély is szükséges.

Honnan egy állatorvos minden levágott disznó mellé? A sertéspestis terjedésének megfékezése áll a rendelet hátterében – erősítette meg a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. Hangsúlyozta, azért lehet indokolt az állatorvos jelenléte a disznóvágásnál, hogy felügyelje, a belső szerveken vannak-e elváltozások, ha pedig szükséges, mintát küld laboratóriumi vizsgálatra, és mindenképpen elvégzi a trichinella­vizsgálatot. Közben az ország több részéről olyan visszajelzések érkeznek, hogy a rendeletet nem lehet gyakorlatban kivitelezni, mert nincs elég állatorvos. Andrei Butan, a Dolj megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője a Digi24 hírtelevíziónak azt nyilatkozta, lehetetlen a rendelet előírásait betartani. „Egy községben legkevesebb ezer disznót tartanak, a disznókat általában ugyanabban az időszakban vágják, és egy állatorvos, valamint legtöbb két állategészségügyi technikus teljesít szolgálatot. Nem tudnak ott lenni mindenhol egyszerre” – mondta az igazgató.