A magyar vidék nagyszerű természeti adottságaira és hagyományaira támaszkodva közös erővel elérhetjük azt, hogy a szorgalom és hozzáértés eredményre vezessen: az agrárium és a hozzákapcsolódó tevékenységek biztos megélhetést jelentsenek a gazdálkodók számára a jövőben is – jelentette ki Tóth Katalin nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a Földművelésügyi Minisztériumban a 2015. évi Határon túli Felsőfokú Gyakornok Program zárórendezvényén.
Tóth Katalin irányítása alatt a tárca immáron harmadik éve biztosít teret határon túli fiatalok számára, hogy magyarországi szakmai gyakorlatot és tapasztalatot szerezhessenek az egyhetes program keretében. Az idei évben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zentai kihelyezett tagozatának diákjai és kísérő tanárai vettek részt a tárca programjában.
A jövő útja a biogazdálkodásban rejlik, ezért az idei évben a tematikus programok összeállításakor a tárca az ökogazdálkodás fontosságát tartotta szem előtt. A fogyasztók alapelvárása, hogy pénzükért minőségi terméket kaphassanak. Így van ez az élelmiszerek esetében is: egyre meghatározóbb szerepe van a származási helynek és a megbízhatóságnak. Ennek eredményeképp jól megfigyelhető, hogy világszerte folyamatosan emelkedik a biotermékek iránti kereslet, hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Tóth Katalin arról is szólt, hogy a földművelésügyi tárca elkészítette az ökológiai gazdálkodás fejlesztését célzó akciótervet, amely a 2020-ig terjedő időszak teendőit fogalmazza meg.
Az akcióterv több célt is megfogalmaz, így az ökogazdálkodást segítő szaktanácsadói hálózat fejlesztését, valamint fontos célkitűzés az is, hogy az óvodákban, az iskolákban és a szociális intézményekben az ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagok felhasználása mindinkább növekedjen.
Az európai uniós források a 2020-ig tartó ciklusban kiváló lehetőséget biztosítanak a kis- és középvállalkozások feldolgozói kapacitásainak fejlesztésére, amely egyben azt is prognosztizálja, hogy a hozzáadott érték hazánkban realizálódik, és a megtermelt javak nem alapanyagként hagyják el az országot – zárta szavait a helyettes államtitkár.