Fülöp Alpár
Szakterület: növénytermesztés, növényvédelem
e-mail: QIPrNioFzvNYIAWjz9BYmiNTTYQZnVsb3AuYWxwYXJAc3pla2VseWdhemRhLnJv
tel.: +40746568563
Fülöp Alpár vagyok, 1994. november 15.-én születtem Székelyudvarhelyen. Fiatal, városi gyerekként természet közeli szakmát akartam választani magamnak, így kerültem 2014-ben a Sapientiára és elkezdtem kertészmérnöknek tanulni. Tanáraim segítségével 2018-ban a diploma megszerzésekor már nem csak egy szakmaként, hanem hivatásként is tekintettem a kertészkedésre. Tanulmányaim alatt, igyekeztem minél több szakmai tapasztalatra szert tenni, voltam áthallgatáson, Budapesten a Szent István egyetemen, ahol elsősorban a gyümölcsfák metszésének gyakorlatába sikerült mélyebben belelátnom. Egyetemi tanulmányaim alatt nyári szezonmunkásként kerültem ki Virágoskútra, Rózsa Péter biogazdaságába, ahol nagyon sokat tanultam szakmailag és emberileg egyaránt. Megtanultam, hogy a következetes kemény munka mindig meghozza gyümölcsét, a növénytermesztés és a hagyományaink között egészen szoros kapcsolatok képződhetnek és tapasztaltam, hogy milyen értéket jelent bio növényt termeszteni. Az egyetemen befejezése után először Budapesten dolgoztam egy erasmus program keretei között, de az ösztöndíj után hazatértem szülőföldemre. Egy udvarhelyi vállalkozásnál kezdtem kertészként dolgozni és itt tört rám a tudásvágy, aminek következtében 2019-ben beiratkoztam növényorvos mesterire , ugyancsak a Sapientiára. 2020-től tanárként is tevékenykedem Székelyudvarhelyen az Eötvös József Szakközépiskolában, ahol kertész szakiskolásokat oktatok.
Falugazdászként segítséget szeretnék nyújtani a gazdáknak, hogy minél inkább tudatosan gazdálkodjanak, ne csak a megszokások vezéreljék. Úgy gondolom, hogy Székelyföldön a legnagyobb potenciált a jó minőségű termékek és a rengeteg gyógynövény jelenti. Szeretnék segíteni a gazdáknak, hogy többször alkalmazzanak helyes mezőgazdasági gyakorlatot és kíméletes növényvédelmet, a fenntartható gazdálkodás érdekében.
Budapesten a faápolók körében hallottam egy szép gondolatot, ami azóta is a fülembe cseng és életem részévé vált:
,,… ,mert az át nem adott tudás, halott tudás.”
