Emlékeztető
Külhoni magyar falugazdászok szakmai továbbképzése
2017. június 27. Alcsútdoboz
Helyszín: Puskás Ferenc Sport Hotel - 8087 Alcsútdoboz, Kastélykert út 6.
Időpont: 2017. 06. 27.
Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint
Az emlékeztető szövege.
Dr. Grezsa István kárpátaljai kormánybiztos (ME)
Köszöntötte a megjelenteket, és kiemelte a kormányzat nemzetegyesítő szándékát, amelynek egyik elemét a nemzetpolitikai pénzügyi támogatások jelentik. Az elmúlt években nagyságrendileg meghatszorozódtak azok a források, amelyek ezt a célt szolgálják. Nagy eredménynek tartja, hogy ma már a külhoni magyarsággal kapcsolatos téma nem képezi belpolitikai vita tárgyát, ettől függetlenül azonban még nem garantált a megkezdett munka kormányokon átívelő folytatása.
Elmondta, hogy az elfogyás és a gazdasági emigráció nem csak a magyarokat, hanem az egész térséget, illetve magát az EU-t is sújtja. Éppen ezért nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre kell törekedniük a közép-kelet-európai népeknek.
A nemzetegyesítés gyakorlati mozzanata ez a mai nap is, a külhoni falugazdász hálózat működtetése, illetve a továbbképzés. Elmondható, hogy természetessé kezd válni ez a folyamat, életérzés valamennyi ágazatban, és egyre többen – kormányzati, gazdasági és civil szereplők – vonják be programjaikba a külhoni magyarságot.
Ma már az identitás és kultúra támogatása kiegészült a térségi gazdaságfejlesztési programokkal, amely hozzájárul ahhoz, hogy magyarnak lenni sokszor már pozitív diszkriminációt jelent.
Kormánybiztos úr meglátása szerint bizonyosan kormányzati támogatásra lel ez a program is, mert a magyarság éltető ereje a magyar parasztság, és a magyar jövő vidéken és nem a nagyvárosokban fog eldőlni.
Gondolatait Bethlen Gábor fejedelemtől származó idézettel zárta: „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”.
Tóth Katalin nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár – Földművelésügyi Minisztérium
A külhoni falugazdász hálózat kialakítása és legalább középtávú működtetése alapvető szükséglete a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó magyar gazdálkodóknak, hiszen a hálózat egyre több gazdának nyújt segítséget abban, hogy a mai mezőgazdasági termeléshez nélkülözhetetlen szakmai és pénzügyi támogatáshoz hozzájussanak. Ehhez szervesen kapcsolódik a külhoni szakemberek tudásának gyarapítása és folyamatos továbbképzése. Helyettes Államtitkár asszony szerint rendkívül fontos, hogy az anyaországi agrártevékenységben érdekelt szereplőkhöz hasonlóan a külhoni magyar érdekképviseletek és gazdálkodók is naprakész információkkal rendelkezzenek a különböző pályázati, illetve egyéb támogatási lehetőségekről, jogszabályi változásokról.
Elmondta, hogy Erdély, Délvidék, Kárpátalja, Felvidék, Drávaszög és Muravidék magyar agrárszereplői többek között a 2012 óta kiépített és folyamatosan működtetett partnerszervezeti hálón keresztül szereznek információt az aktuális szakmai találkozókról, rendezvényekről, a legújabb technológiai lehetőségekről. A szervezetek alkalmazásában álló falugazdászok nyújtanak számukra segítséget a honi és EU-s pályázati dokumentációk előkészítésében és kitöltésében.
Ezt követően kiemelte, hogy a falugazdász hálózat működtetésére nyújtott minden egyes forint olyan befektetés, amelynek multiplikatív hatása van. A falugazdászok segítségével megpályázott és sikeresen elnyert uniós, illetve nemzeti támogatások növekedésével a külhoni magyar agrárvállalkozások további fejlesztésére nyílik lehetőség, amely munkahelyeket teremt, és ezáltal a szülőföldön való megmaradást segíti.
Zárszavában elmondta, hogy az agrártárca elkötelezett a program folyamatos, hosszú távú működtetése mellett, amely a hamarosan benyújtásra kerülő, a Nemzetpolitikai Államtitkárság által is támogatott kormány-előterjesztéssel biztosítottá válhat. Az előttünk álló feladatokban továbbra is számítunk a Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tapasztalataira, segítségére.
Papp Gergely főigazgató-helyettes – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Beszélt a magyarországi falugazdász hálózat, szaktanácsadói rendszer 20. század eleji kialakulásáról, történetéről és jelenlegi működéséről.
Kiemelte, hogy Magyarországon a területi alapú támogatásokkal kapcsolatos kérelmek 2/3-át a falugazdászok nyújtják be elektronikus formában. Elmondta, hogy a pályázatok beadásakor a gazdákkal aláírattatnak egy felelősségkorlátozó nyilatkozatot, amely rendkívül fontos, tekintettel arra, hogy még ma is 2007-es ügyek miatt pereskednek. Felajánlotta a minta jelenlévők részére történő továbbítását.
Ezt követően beszélt a mintegy 400.000 tagot számláló Nemzeti Agrárgazdasági Kamaráról (a továbbiakban: NAK), mellyel kapcsolatban elmondta, hogy a fogyasztót és a kistermelőket leszámítva gyakorlatilag minden ágazati szereplő megtalálható tagjaik között, tekintettel a kötelező tagságra. A kamara feladata a szabályozás, szakmai és pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés biztosítása és a modern technológia területén jövőbemutató irány kiszabása, meghatározása.
A NAK állami feladatokat is ellát, így a mintegy 650 fő falugazdász foglalkoztatását, akik közigazgatási feladatként többek között kiállítják az őstermelői igazolványokat, kárfelméréseket végeznek stb. A gazdák tájékoztatása során bevonják tevékenységükbe a térségi agrárszereplőket, és a csoportos tájékoztatáson túlmenően az egyéni tanácsadás is feladataik közé tartozik.
A NAK szakemberei végzik továbbá a termésbecslést és az állapotfelmérést is. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy az USA műholdfelvételek alapján már az egész világra, így Magyarországra kiterjedően is rendkívül pontos előrejelzésekkel tud szolgálni.
A NAK szakemberei sok éves tapasztalatának köszönhetően ugyan a magyar előrejelzések is kellően pontosak, de ezen a területen is elkerülhetetlen a digitalizáció. A precíziós gazdálkodás mindent meg fog változtatni.
A szervezet jövőbeni célja megyénként egy-két olyan szolgáltató központ létrehozása, ahol rendszeres alkalmanként szerveznek szakmai előadásokat a termelők és felvásárlók bevonásával. Tervezik továbbá az „alapfalugazdászok”, képzettebb falugazdászok és szaktanácsadók hármas rendszerének kiépítését.
Ezt követően beszélt a magyarországi szaktanácsadói hálózatról, mellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a témakörök szerinti specializációt szeretnék elérni, vagyis, hogy minden termékkörre vonatkozóan legyenek szaktanácsadói csoportok.
Főigazgató-helyettes úr elmondta, hogy a kamara éves költségvetése közel 12 milliárd Ft. A szervezet köztestületként funkcionál, tevékenysége során nem a profit, hanem a gazdálkodók részére történő szakmai segítségnyújtás az elsődleges szempont.
Az 1962-ben létrehozott KAP a legsikeresebb közös politika, melynek legnyereségesebb – 1970-es és 1980-as éveket jelentő – időszakából Magyarország sajnos kimaradt. Az 1992 óta zajló folyamatos reformok az egyszerűsítés helyett bonyolultabbá tették a rendszert.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenleg már zajló, 2021-től elinduló reformnak a tényleges egyszerűsítést kell eredményeznie. 2021-től az EU sokkal nagyobb szabadságot, mozgásteret ad a tagállamoknak, hogy saját maguk határozzák meg agrárpolitikájukat. Az uniós forrásokat ettől kezdve hivatalosan is ki lehet egészíteni nemzeti forrásokkal, amely Magyarország számára előnyös, tekintettel arra, hogy már most is évente 95 milliárd Ft-ot fizet ki nemzeti támogatásként, pl. a sertéságazat esetében.
Elmondta továbbá, hogy a következő hétéves időszakban is egyedi igénylések lesznek, viszont a fejlesztési és beruházási (vissza nem térítendő) támogatásoknál arányaiban csökkenés várható. A kutatási források esetében növekedésre lehet számítani, de az eddigi gyakorlattól eltérően Brüsszelben és nem az adott tagországban kell érte pályázni.
Ezt követően beszélt Magyarország kormányának a kis- és középgazdálkodói réteget támogató politikájáról, mellyel összefüggésben megemlítette: az összes uniós támogatás elvonás mintegy 62%-a Magyarországon történt, tekintettel arra, hogy Magyarország az 1.200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodóktól megvonta az egységes területalapú támogatás 1.200 hektár feletti részét.
Az állattenyésztésről beszélve elmondta, hogy a nagyüzemi gazdálkodás – volumenét tekintve – nagyjából az 1980-as évek szintjén maradt, de a háztáji szinte teljesen megszűnt. Ennek köszönhető, pl. a jelenlegi mintegy 3 milliós sertésállomány. A cél ugyan a 6 millió sertés, azonban a támogatásokkal eddig csak a létszám szinten tartását sikerült elérni.
Kozári József egyetemi docens, tanszékvezető – Szent István Egyetem
A falugazdászok szaktanácsadási feladatai című előadás megtalálható a https://hatartalangazda.kormany.hu/kulhoni-magyar-falugazdaszok-szakmai-tovabbkepzese weboldalon.
Szünet
Nagy Miklós elnök – Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VASZ)
A szervezet bemutatása során elmondta: a 2006-ban alakult Szövetség azzal a céllal jött létre, hogy a mezőgazdasági termelőknek segítséget nyújtson a támogatások igénylése terén, a különböző űrlapok kitöltésében. Kezdetben 10 településen nyílt falugazdász iroda, ahol a magyar termelőknek (sok településen nem beszélik az állam nyelvét) szakmai információt és segítséget nyújtottak a helyi falugazdászok. A csökkenő támogatások következtében azonban sok helyen be kellett zárni az irodákat. A szervezet a 2013. évtől 4 irodát tudott újraindítani Palicson, Zentán, Magyarkanizsán és Topolyán, a központi irodát pedig Palicsról Zentára helyezték, amely a Zentai Gazdakörrel közösen azóta is a szervezet székhelye.
Jelenleg a Magyar Nemzeti Tanáccsal együttműködésben szerveznek szerb nyelvtanfolyamot a falugazdászok számára a hatékonyabb segítségnyújtás elősegítése érdekében. Nagyságrendileg 3.000 gazdálkodó adataival rendelkeznek, mely adatokat 5-6 falugazdász munkájának köszönhetik. Meglátása szerint ez a szám a 13 falugazdász munkába állásával – akiknek a tevékenységi területe már érinti a szórványt is – bővülni fog. Ezen túlmenően egyes önkormányzatok, pl. Magyarkanizsa és Topolya is alkalmaz falugazdászokat, valaki pedig egyéni alapon, vállalkozásként látja el a feladatot.
Elnök úr ezt követően elmondta, hogy a VASZ kb. 6.000 gazdálkodóhoz juttat el információkat a mintegy 20-22.000 magyar gazdálkodóból. További falugazdászok bevonásával tovább lehetne növelni a hatékonyságot.
Problémát jelent sok mezőgazdasági termelő számára, hogy nem rendelkeznek adószámmal, és emiatt nem vehetnek részt egyes anyaországi pályázatokon, pl. a BGA családi vállalkozások támogatására kiírt pályázatán.
Meglátása szerint óriási segítséget jelent a magyar gazdák és vállalkozások számára a Magyarország kormánya által elindított gazdaságfejlesztési program, amely révén korszerűsíthetik gazdaságukat, és biztosítottá válik a szülőföldön való boldogulásuk. A gazdálkodók a szerb állam részéről 35 €/ha nemzeti támogatásban részesülnek, emellett azonban rendkívül fontos lenne a szakmai továbbképzésük is.
Szerbiában sajnálatos módon nincsen mezőgazdasági kamara, és az erre irányuló politikai szándék sem látszik jelenleg. Létezik ugyanakkor egy olyan szakszolgálat, amely szakmai tanácsadást nyújt a gazdálkodók részére, pl. állategészségügy, növényvédelem stb. területeken. A magyar gyakorlatot átvették szerb települések is. Nagyon fontos az ott dolgozó szerb szakemberekkel való szoros együttműködés, hiszen ők fogják tartani a kapcsolatot Belgráddal, így rajtuk keresztül a VASZ is tudja jelezni a magyar gazdatársadalom igényeit, problémáit.
Végezetül bemutatta a Szövetség alkalmazásában álló falugazdászokat és működési területüket.
Mészáros Győző - Gazda Polgári Társulás (Felvidék)
Bemutatta a szervezet alkalmazásában álló 3 falugazdászt. Elmondta, hogy rendszeresen szerveztek szakmai fórumokat, melyeken felhívták a gazdák figyelmét a falugazdász programra. Szlovákiában mintegy 19.000-ren adtak be területalapú támogatás iránti igényt a tavalyi évben.
Elmondása szerint Szlovákiában a legnagyobb agrár-érdekképviseleti szerv a mezőgazdasági és élelmezési kamara, amely a területek kb. 75%-át használó, jellemzően nagygazdaságokat, vállalkozásokat képviseli, és nincs kötelező tagság. Ezen túlmenően meg kell említeni a mintegy 250 taggal rendelkező Szlovákiai Agrárkamarát, a kb. 500 taggal rendelkező Szövetkezetek Szövetségét, a 200-300 taggal rendelkező Fiatal Gazdák Szövetségét, valamint a Magángazdák Szövetségét (nincs pontos létszám). Vagyis a Gazda Polgári Társulást azért kellett létrehozni, mivel 15-16.000 gazda Szlovákiában nem rendelkezik érdekképviselettel, és véleménye szerint ezért van olyan nagy igény a szervezet által szervezett szakmai fórumokra.
Felvidéken 2.500 magyar gazdálkodónak van szüksége szaktanácsadásra. Nagy segítség lenne, ha a pályakezdő gazdálkodók valóban igénybe vehetnék a meghirdetett 50.000 eurós támogatást, és a valós helyzetnek megfelelően nem csak aránytalanul kevesen részesülnének belőle.
Mészáros úr elmondta, hogy hamarosan elindul Felvidéken is a gazdaságfejlesztési program, amely alapvetően a 2014. évi Baross Gábor tervre épül. Meglátása szerint azonban problémát jelent, hogy a programban nem szerepel a szövetkezetek létrehozásának fontossága, a szövetkezés elősegítésére hivatott pályázatok.
Fontos kérdés Szlovákiában a földtulajdon rendezése, illetve a gazdakataszter elkészítése és folyamatos frissítése.
Véleménye szerint az FM által indított falugazdász programra nagy szükség van, és meglátása szerint több falugazdászt kellene foglalkoztatni a megnövekedett érdeklődés miatt.
Patasi Ilona elnök – Szlovákiai Agrárkamara
Nagyon hasznosnak tartja a rendezvényt, mivel nagyon fontos a tapasztalatok kicserélése. Elmondta, hogy a szervezet alkalmazásában álló 4 falugazdász Dunaszerdahely, Komárom, Rimaszombat és Kisgyéres területeken tevékenykedik. Tapasztalataik alapján a gazdakataszter nehezen kivitelezhető, mert az emberek bizalmatlanok, de azért idővel lehet előrehaladni.
Elnök asszony elmondása szerint munkájuk során sok szakmai anyagot használnak fel, melyek jelentős részében azonban a magyar gazdák igényeire tekintettel magyar nyelvű példányokra volna szükség. Ugyan folyamatosan végeznek fordítási munkákat, azonban ez igen költségigényes.
Ezt követően elmondta, hogy rendszeresen Magyarországról hívnak szakembereket a szakmai továbbképzéseikre.
Végezetül Elnök asszony is pozitívan értékelte a külhoni falugazdász programot, ám meglátása szerint csak további falugazdászok bevonásával lehetne igazi áttörést elérni.
Csomós Attila elnök – Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet
Bemutatta a szervezet falugazdászát, illetve hozzátette, hogy az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége alkalmazásában álló falugazdász is az RMGE Maros Szervezet tevékenységi területén és koordinálásával végzi feladatát. Ennek megfelelően a 2 falugazdásszal kidolgoztatták azokat a támogatásokat, melyeket a gazdák igénybe vehetnek, illetve az ehhez szükséges feltételeket is összesítették. Bár az elmúlt közel egy évben sok munkát végeztek, meglátásuk szerint a hatékonyabb és eredményesebb munkához még több falugazdászra volna szükség.
Elnök úr ezt követően felkérte Sikó László falugazdászt, hogy mutassa be a program keretében eddig elvégzett feladatokat.
Sikó László falugazdász előadása:
- gazdakataszterrel kapcsolatban megemlíti, hogy kérdőívekkel építették az adatbázist, viszont sokszor a gazdák bizalmatlanok az adatszolgáltatással kapcsolatban;
- részvétel különböző magyarországi szakmai rendezvényeken, pl. a felvidéki Palik család ökogazdaságában;
- kulturális programok szervezése;
- gyümölcsfeldolgozó és zöldségszárító, illetve pasztőröző beszerzése;
- tanfolyamok szervezése állattenyésztés, növénytermesztés, zöldség-gyümölcstermesztés témakörökben;
- közgyűlés, szakmai tájékoztatók a helyi kifizetési ügynökség részvételével;
- termelői tanúsítványok kibocsájtása;
- kertészeti kiállítás Marosvásárhelyen;
- szakmai konferencián való részvétel Bukarestben.
Virág László elnök – Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ)
Bemutatta a szervezet alkalmazásában álló 6 falugazdászt. Elmondta, hogy a szervezet kb. 1.030 fős tagságából 86 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel, akik számára meglátása szerint szükséges volna egy önálló képzés a Kozári tanszékvezető úr által megtartott szaktanácsadás témakörben. A Szent István Egyetem jelezte, hogy nyitott a kezdeményezésre.
Elnök úr arról tájékoztatott, hogy a magyarság sajnálatos módon vándorol ki Kárpátaljáról. A legjelentősebb program, amely ennek hatását tompítja, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program. Kifejezte sajnálatát, miszerint a program pályázati lebonyolításába a KMVSZ-nek jelentős tagsága ellenére sincs megfelelő súlyú beleszólása. A KMVSZ a tagjai számára folyamatos segítséget nyújtott a pályázatok kitöltésében és benyújtásában az esetek döntő többségében térítésmentesen. A taglétszám annak ellenére növekedett, hogy már nem kap plusz pontot az a gazdaságfejlesztési program keretében pályázó, aki/amely civil szervezetnek is tagja.
Megemlítette, hogy a KMVSZ szakmai előadássorozata keretében Bocskai István marketingszakember járja Kárpátalját, és tart folyamatosan előadásokat a témában.
Kiemelte továbbá, hogy 880 zsák vetőmag kukoricát osztottak szét tagjaik között, melyből 100 zsákot átadtak a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány részére.
Meglátása szerint Kárpátalja agrárgazdaságát érintő legnagyobb probléma az elavult géppark, új mezőgazdasági gépekre azonban jelenleg nem lehet pályázni a gazdaságfejlesztési program keretében.
Köszönetet mondott a falugazdász programmal kapcsolatban, illetve reményét fejezte ki, hogy a megnövekedett munkamennyiség miatt további falugazdászok is bevonásra kerülhetnek. Végezetül elmondta, hogy a legnagyobb és legjelentősebb rendezvényük az idén július 14-16. között megrendezésre kerülő péterfalvi Turul Expo, melyre minden jelenlévőt meghívott.
Laskovics István irodavezető, falugazdász – Érmelléki Gazdák Egyesülete
Bevezetőjében elmondta, hogy az Érmellék egy kb. 60 km hosszú és 25 km széles tömbmagyar terület, amely 3 megyét (Szatmár, Szilágy, Bihar) érint.
Ezt követően arról beszélt, hogy feladatai közé tartozik többek között a helyi termékek szervezett vásárok keretében (pl. Szent Márton Napi Vásár Nagyváradon) történő népszerűsítése, illetve megemlítette, hogy egy helyi márka kidolgozásán is fáradoznak.
Ezen túlmenően az aktuális pályázatokról tájékoztatják a gazdálkodókat, illetve 120 gazda számára megszervezték a budapesti AGROmashExpora történő kiutazást.
Elmondta, hogy idén február végén több mint 100 fő részvételével – köztük felvidéki vendégekkel és a Debreceni Egyetem előadóival – tartották éves agrárkonferenciájukat.
Ezt követően alapanyagok feldolgozásával kapcsolatos képzéseket szerveztek a gazdák részére, mert a magasabb feldolgozottságú termékek értékesítése meglátásuk szerint kifizetődőbb (pl. sajtkészítő tanfolyam).
Végezetül a gazdák viszontagságos időjárás miatti egyre nagyobb kárára hívta fel a figyelmet, mellyel kapcsolatban hangsúlyozta a termékbiztosítás fontosságát a károk csökkentése érdekében. Megköszönte a lehetőséget, egyúttal kifejtette, hogy a magyarok lélekszámára és a látható igénytöbbletre tekintettel több falugazdászra lenne szükség a térségben.
Fancsali Ernő – Aranyosszéki Gazdák Egyesülete
Bevezetőjében elmondta, hogy a szervezet tevékenységi területe főleg Kolozs megye délkeleti, aranyosszéki része. A falugazdász első számú feladata a Kolozs megyei gazdák feltérképezése, vagyis a 2013. évben elkezdett gazdakataszter bővítése és frissítése.
Több kistérségi konferenciát, illetve februárban az éves konferenciájukat tartották a szövetkezés témakörében. Meglátása szerint a gazdák összefogva erősebben érvényesíthetik érdekeiket, mellyel kapcsolatban elmondta, hogy folyamatban van egy közös értékesítési szövetkezet létrehozása a térségben.
Feladataik közé tartozik továbbá helyi termelői vásárok folyamatos szervezése – immáron négyet szerveznek tavaly november óta. A mind a termelők, mind pedig a fogyasztók oldaláról egyre nagyobb érdeklődést kiváltó rendezvényeken mintegy 22-25 termelő vett részt többnyire Kolozs megyéből, akikkel a falugazdász vette fel a kapcsolatot a gazdakataszter készítése során. Pozitívumként említette, hogy a vásárokon helypénzt nem kell fizetni. A termelőket árujuk értékesítésében másik oldalról úgy kívánják megsegíteni, hogy lehetővé teszik számukra termékeik heti rendszerességgel történő behozatalát a gazdakör erre a célra kialakított üzlethelyiségébe.
Megszervezték ezen túlmenően a Kolozs megyei kertek versenyét, mely eseményre eddig több mint 30-an jelentkeztek.
Ezen túlmenően több kistérségi találkozót és pályázatíró fórumot is szervezetek a területalapú támogatásokkal kapcsolatban, melynek során érintették az idei évi változásokat is. Külön kiemelte, hogy a szervezet szakembereihez egész évben lehet ingyenes jogi tanácsadásért fordulni (pl. földrendezés, vállalkozások bejegyzése).
A falugazdász programot nagyon jó kezdeményezésnek tartják, és meglátásuk szerint a térségben még szükséges lenne további falugazdász munkájára is.
A szervezet további kiemelt tervei:
- aranyosszéki brand felépítése;
- pályázat egy gyümölcsfeldolgozóra, melyre a költségek egy részét megnyerték, a többit önerőből pótolják;
- a szervezet és a térség OMÉK-on történő bemutatkozása.
Máthé Emma falugazdász – Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány (PAHRU), illetve a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke
Bevezetőjében elmondta, hogy a PAHRU 1991-2006 között több magyarországi felsőoktatási intézmény számára biztosította a szervezési és infrastrukturális hátteret magyar tannyelvű képzéseik folytatásához, megteremtve ezzel több száz székelyföldi fiatal számára a diploma megszerzésének lehetőségét. Az Alapítvány a következő képzéseket nyújtja:
- vadgazda mérnöki és vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzések;
- doktori képzés – Regionális Tudományok Doktori Iskola;
- felnőttképzések:
· AGROTURISZTIKAI DOLGOZÓ;
· ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁG;
· HEGYVIDÉKI GAZDÁLKODÓ;
· ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÓ.
További folyamatos és aktuális feladatok:
- tangazdaság kialakítása a gyakorlati oktatás színvonalának növelése érdekében;
- gyakornok program – diákok magyarországi szakmai tanulmányútjainak szervezése.
Falugazdászként végzett munkájával kapcsolatban elmondta, hogy az főleg pályázati segítségnyújtásban merül ki. Tapasztalatai és az eddig hallottak alapján is láthatóak az egyes országokban meglévő különbségek mind a pályázatok és támogatások, mind pedig a szaktanácsadás rendszerét illetően. Tekintettel a térség nagyszámú gazdálkodójára, további falugazdászok bevonását látja szükségesnek.
Kolumbán Gábor elnök – Élő Szövet Alapítvány
Bevezetőjében elmondta, hogy a gazdák összefogásának, szövetkezésének rendkívül nagy jelentősége van, főleg annak függvényében, hogy 2020 után a nagygazdaságok támogatása várható. Még a hegyvidéki gazdálkodás lehetne megélhetési alternatíva, de a romániai hegyvidék mára elnéptelenedett.
Meglátása szerint az informatizáltságé és a precíziós gazdálkodásé a jövő. Nagy kérdés azonban, hogy mi lesz az erdélyi gazdálkodóval, aki nagyon távol áll ettől, és nagyon felkészületlen e vonatkozásban. Kifejtette, az FM segítségével olyan szakemberekkel kell tanácskozásokat szervezni, akik mezőgazdasági applikációkat fejlesztenek.
Elmondta, hogy a szervezet koordinálja a székely gyümölcs programot, mellyel kapcsolatban hangsúlyozta a helyi, regionális és anyaországi értékesítés fontosságát.
Hangsúlyozta, hogy a falugazdász programmal kapcsolatban munkacsoportokat kellene létrehozni, amelyek egy-egy tematika mentén év közben is, akár negyedévente ülésezhetnének.
Sebestyén Csaba elnök – Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE)
Elmondta, hogy Romániában nincs falugazdász hálózat, nincs szaktanácsadói rendszer és nincs agrárkamarai rendszer sem, mivel tavaly megszüntették az addig megyei szinten működő agrárkamarákat is. Az RMGE 27 éve végzi a szaktanácsadást és a felnőttképzést is egész Erdély területén. Megemlítette, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az RMGE között tavaly született megállapodás eredményeként a magyar gazdák képviselete biztosítva van a román parlamentben.
Meglátása szerint a legjobb politika azonban a gazdaságpolitika. Tekintve, hogy csak Székelyföldön kb. 38.000 gazda van – akiket a havi 5.000 példányban megjelenő Erdélyi Gazdával tájékoztat a szervezet –, jóval több falugazdászra volna szükség.
Benkő Zsolt ügyvezető igazgató – Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete
Elmondta, hogy a non-profit érdekvédő szervezet kb. 3.000 gazdát tart nyilván, akik közül sajnos sok az idős, ami jelentős probléma a szórványlét mellett. Feladatuk egyebek mellett gazdasági tevékenységek közvetítése romániai és európai partnerek közt, szaktanácsadás, akkreditált felnőttképzések, tanfolyamok szervezése. Temes megyében 17 leányvállalatuk van, amelyek megközelítőleg 3.000 egyesületi taggal és kb. 50.000 hektár mezőgazdasági területtel rendelkeznek. A tanácsadás során meglátása szerint a legfontosabb szempont a testreszabott segítségnyújtás. A Bánság területén főleg nagykultúrák, elsősorban gabona van. Zárásként elmondta, hogy a terület nagyságára és a gazdák számára is tekintettel több falugazdászra volna szükség.
Szabó Anasztázia falugazdász – HMDK Gazdakör
Elmondta, hogy a gazdakörnek jelenleg 73 tagja van, ami nagy eredmény, tekintve, hogy 21 volt az alapítók száma. A tagok mintegy 70%-a gabonatermesztéssel foglalkozik, ezért tervezik kísérleti táblák felállítását a különböző talajszerkezetek és magyar gabonafajták megvizsgálása céljából.
Feladataik során rendszeresen szerveznek szakmai rendvényeket, tanulmányutakat, az idei évtől pedig hagyományteremtő céllal gazdabált is szerveztek. Örömteli, hogy egyre több fiatal gazdát sikerül bevonni szakmai rendezvényeikbe. Bár a gazdakataszteren folyamatosan dolgoznak, a gazdák sokszor bizalmatlanok és nehezen szolgáltatnak adatokat.
Végezetül elmondta, hogy hamarosan indítják a horvátországi magyarok parasztkonyhája programsorozatukat, melynek során az adott tájegységre jellemző ételeket készítik el és népszerűsítik.
Balaskó József elnök – Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete
Elmondta, hogy hivatalosan kb. 6.000 magyar él Muravidéken, ám a tényleges létszámot kb. 10.000 főre becsülik. Nagy előrelépésnek tartja, hogy Szlovénia magyarlakta vidékein a Szent István Egyetem tarthat előadásokat, melyek után a Szlovén Agrárkamara kiadja az ezt igazoló hivatalos papírt.
Hidi László elnök – Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány
Bemutatta a 2012-ben alakult szervezet alkalmazásában álló falugazdászokat és tevékenységi területüket. Elmondta, hogy az Alapítvány kapcsolatrendszerébe nagyságrendileg kb. 1.000 fő tartozik. A szervezet szakemberei javarészt klasszikus szaktanácsadás szolgáltatást nyújtanak főleg a zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó családi gazdaságok számára. Kijelentette továbbá, hogy Ukrajnában nincs se szaktanácsadói, se falugazdász hálózat, és a gazdálkodók gyakorlatilag nemzeti támogatást sem kapnak. Elmondta továbbá, hogy hatalmas, gyakorlati segítséget jelentenek a gazdatársadalom számára az Egán Ede gazdaságfejlesztési program mezőgazdasági célú pályázatai, melyek esetében a szervezet munkatársai is ellenőrző tevékenységet végeznek.
Ezt követően beszélt további programjaikról, melyek a következők:
- szakmai cikkek megjelenítése az ukrajnai magyar sajtóban;
- az „Első lépés” szociális program (fóliasátorok biztosítása a gazdálkodni vágyók részére);
- a szövetkezeti modell népszerűsítése.
Végezetül reményét fejezte ki a falugazdász program középtávú finanszírozását és a falugazdász létszám növelését illetően.
Kocsik József elnök – Arad Megyei Magyar Gazdálkodók Egyesülete
Röviden bemutatta a szervezet történetét, illetve a szervezet alkalmazásában álló falugazdászt és tevékenységi területét, feladatait. Ezzel kapcsolatban ígéretet tett, hogy a gazdakatasztert 100%-ra fogják teljesíteni azzal, hogy tagságukat bővítik. Kiemelte, hogy a szervezet könyvelési mérlege pozitív, ami a Földművelésügyi Minisztériumnak és az általa elindított különböző külhoni programoknak köszönhető. Rendkívül fontos előrelépésnek tartja a falugazdász program elindítását, mellyel kézzelfogható segítséget tudnak nyújtani a gazdák részére. Feladataik közé tartozik továbbá szakmai rendezvények, tanulmányutak szervezése, felnőttképzés biztosítása a gazdálkodók részére.
Zárszavában reményét fejezte ki a falugazdász rendszer kiterjesztésével kapcsolatban.
Kastal László igazgató – Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés
Bevezetőjében beszélt a szervezet megalakulásáról és felépítéséről, Gyergyószéket és Udvarhelyszéket is érintő tevékenységi területéről, továbbá bemutatta a szervezet falugazdászát, Sinka Arnoldot. Elmondta, hogy a szervezetnek van tanulmányháza, egy 32 hektáros gazdasága, sajtműhelye, tehenészete, kertészete. Ezekhez kapcsolódnak akkreditált képzéseik, melyek gyakorlati részét tangazdaságukban tudják elsajátítani a gazdák. Tapasztalatból elmondta, hogy a gazdáknak azonnali, és a gyakorlatban is hasznosítható információra van szükségük. Meglátása szerint ez a legégetőbb feladat, amely több falugazdász bevonásával oldható meg.
Megemlítette továbbá, hogy rendszeresen szerveznek havi vásárokat Udvarhelyszéken és Gyergyószéken, melyeken kiemelten a helyi termékek és kézművestermékek népszerűsítése a cél.
Jakab Ernő elnök – Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete (UME)
Röviden bemutatta a szervezet történetét, illetve a szervezet alkalmazásában álló falugazdászt és tevékenységi területét, feladatait. A szervezet a program keretében négy udvarhelyszéki önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást, így ezen önkormányzatok területén készítik a gazdakatasztert, és végzi munkáját a falugazdász. Feladatai közé tartozik többek között helyi termékvásárok, képzések és szakmai konferenciák szervezése. Kiemelt feladatként tartják számon a térségi gyümölcsfeldolgozó létrehozását, mellyel számos székely család megélhetéséhez sikerült hozzájárulni. Fontos, közösségszervező erővel bíró programjuk továbbá az anyaországi indíttatású legszebb konyhakertek program, melyet évről évre egyre több résztvevő bekapcsolásával szerveznek meg Székelyföldön.
Végezetül elmondta, hogy rendkívül hasznosnak tartja a programot és a képzést is, és reményét fejezte ki a program bővebb létszámmal történő folytatását illetően.
Szakács Tamás tag – Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztésének Egyesülete
Bevezetőjében elmondta, hogy rendkívül fontos az örökölt értékek továbbvitele, illetve meglátása szerint jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az agrárturizmusra, amely kiegészítő tevékenységként kapcsolódhatna a gazdálkodáshoz.
A szervezet feladatai között megemlítette a gazdákkal való kapcsolattartást, szakmai tanácsadást, a gazdakataszter folyamatos készítését, frissítését. Ezen túlmenően a szervezet számos kiállítás, termékvásár és egyéb szakmai rendezvény szervezését végzi állandó jelleggel. Hangsúlyozta a gazdák szövetkezésének fontosságát, mellyel kapcsolatban elmondta, hogy elsősorban a fiatal generációt szükséges meggyőzni.
Meglátása szerint fontos a falugazdász program, bízik a legalább középtávú működtetésben.
Johann Taierling tag – Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGESZ) és az Agrokézdiszék Mezőgazdászok Egyesülete elnöke
Bevezetőjében elmondta, hogy az EMGESZ hiánypótló céllal alakult 2016-ban, az első olyan romániai magyar mezőgazdász-érdekérvényesítési szakmai ernyőszervezetként, amely szövetség formájában, 21 tagszervezettel (Székelyföld – 13 egyesület, Partium – 4 egyesület, Közép- és Észak-Erdély – 4 egyesület) kezdte meg működését, és elsősorban az erdélyi és partiumi gazdák, a családi, kis- és közepes méretű gazdaságok érdekeit hivatott képviselni. Hozzátette, hogy jelenleg 49 jogi személy taggal rendelkeznek, amely kb. 3.000 gazdát jelent.
A szövetség feladatai közé tartozik többek között szakmai tanulmányutak, felnőttképzések, illetve a gazdák integrációját elősegíteni hivatott események, programok megszervezése.
Elmondta, hogy kiemelt feladatuk a nemzeti és uniós pályázatokkal kapcsolatos segítségnyújtás, melynek eredményességét nagyban növelné, ha több falugazdász alkalmazására nyílna lehetőség.
Orbán Miklós elnök – Háromszéki Ifjú Gazdák Szövetsége
Elmondta, hogy a Háromszéki Ifjú Gazdák Szövetsége 2013 óta egy biztos kapocs a térség gazdái körében. A szervezet fő célja és stratégiai prioritása, hogy a háromszéki 40. életévét még be nem töltött, mezőgazdasággal, valamint mezőgazdasághoz kötődő tevékenységekkel foglalkozó, illetve foglalkozni vágyó gazdálkodók érdekeinek védelmét képviselje. Kiemelt feladatuk a gazdák szakmai fejlődésének segítése, gazdasági helyzetük javítása, gazdasági versenyképességük növelésével, értékteremtő folyamatok generálásával.
Hangsúlyozta, hogy rendezvények, képzések és külföldi tapasztalatcserék szervezésével igyekeznek a gazdálkodók szakmai fejlődését elősegíteni. Gazdasági versenyhelyzetük javítása, valamint versenyképességük erősítésének érdekében naprakész információkkal látják el a fiatal gazdákat.
Elnök úr szerint a szakmai szervezetek gyengeségeit általában a szervezettség, az információ, valamint a források hiánya képezi, ezért munkájuk során mindezeket igyekeznek kiküszöbölni. Meglátása szerint szervezetük erősségét a szakképzett fiatal gazdáknak köszönhetik, akik a szövetség vezetésében is részt vállalnak.
Példaértékűnek és rendkívül hasznosnak tartja a falugazdász programot, és reményét fejezte ki annak kiszélesítése kapcsán.
