Az Érmelléki Gazdák Egyesülete immár hatodik alkalommal tartotta meg éves gazdakonferenciáját 2019. március 3-án.

A rendezvényen megjelent több, mint 150 regisztrált vendéget házigazdai minőségében a település polgármestere, Molnár József köszöntötte, aki örömét fejezte ki, hogy ilyen szép számú érdeklődő gazda részvétele mellett zajló programnak adhattak helyet.

A konferencia szervezői részéről Csomortányi István, az egyesület ügyvezetője köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy az esemény iránti érdeklődés az elmúlt években akkorára nőtt, hogy ezúttal az általános témájú előadásokat követően már két szekcióra bontva kellett azt megszervezni; külön a szántóföldi művelés iránt érdeklődőknek és külön a szőlős- és gyümölcsös gazdák számára meghívott előadókkal.
Ezen kívül elmondta, hogy az egyesület és az Agrárminisztérium sok éves együttműködése nyomán jelenleg hat falugazdász segíti a bihari gazdák munkáját.

A résztvevőket Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szintén köszöntötte. Beszédében elmondta, egyre több erő hat abban az irányban, hogy fiataljaik ne otthon találjanak megélhetést. E folyamatok megállítása közös feladat, éppen ezért előremutató az érmellékiek gazdaszervezetének munkája, ugyanakkor köszönet jár a kormánynak azokért a programokért, melyek az utóbbi időszakban a gazdák támogatására elindulhattak. Az Érmellék jobb sorsra érdemes településeinek újbóli felvirágoztatásának ügye szoros összefüggésben áll a gazdák, a családi gazdaságok helyzetével és lehetőségeivel, hangzott el.

Első előadóként Skapinyecz Péter, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. igazgatója számolt be a hálózat tevékenységéről. Elmondta, hogy több átalakítást követően a folyamatosan bővülő hálózatnak Erdélyben már hét irodája működik, de Krakkó után Csehországban is irodát készülnek nyitni, illetve az is elhangzott, hogy nem csupán a magyarországi vállalkozásoknak céljuk piacot teremteni, hanem példának okáért az erdélyi irodákhoz a helyi vállalkozók is fordulhatnak tanácsadásért, segítségért. A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programok esetében Felvidéken maga a hálózat a közvetlen bonyolító, míg Erdélyben a marosvásárhelyi Pro
Economica Alapítvány. A nemrégiben a nagyobb vállalkozások számára kiírt székelyföldi pályázatok mellett szó esett a családi gazdaságok számára is elérhető programokról, mint amilyen a Maros-mezőségi, vagy a Kolozs-Beszterce-mezőségi volt a 2018-as évben. Az Érmellék vonatkozásában konkrét programról ez idő szerint beszélni még nem lehet, azonban amint konkrétumok lesznek, a részvételhez szükséges információk mindenki számára elérhetővé válnak.


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei szervezetének képviseletében Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, a kamara megyei elnöke szólalt fel, aki gyakorló biogazdálkodóként és településvezetőként egy a hajdúvárosi élet majd valamennyi szegmensét előre vivő komplex programról számolt be, melynek éppúgy része a helyi közmunka, a kiskertek művelése, a háztáji állattartást segítő kezdeményezések, a helyi kézműves termékek előállítása és a turizmus segítése; mint a helyi pénzként bevezetett, a város gazdaságát segítő Bocskai Korona.


A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. nagyváradi irodavezetője, Sárközi Zoltán felszólalásában a magyar-magyar gazdasági kapcsolatokra fókuszálva kifejtette, hogy a jövőben az iroda feladatai közé fog tartozni a partnerségi viszony kiépítése a partiumi, érmelléki gazdákkal. A hálózat helyi szinten segítséget tud nyújtani, hogy a gazdák az ő sajátos szempontjaiknak megfelelő mezőgazdasági gépeket gyártó és forgalmazó cégekkel vehessék fel a kapcsolatot.

Novac Ciprian, a  Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) képviseletében a gazdák számára kiemelkedő fontosságú területalapú és jószág után járó mezőgazdasági támogatásokat ismertette a 2019-es évre vonatkozóan.
Őt követte Kun Attila pályázatíró, aki a mezőgazdasági finanszírozás egy másik fontos ágazatát, a pályázati lehetőségeket ismertette, különös tekintettel a családi gazdaságok lehetőségeire. Az előadó részletesen kitért a témában elérhető, sokszor szerteágazó, de a laikusok számára gyakran elérhetetlen, és követhetetlen információkra.

A szünetet követően Kujáni László, miniszteri kitüntetésben részesült növényvédelmi szakmérnök és felesége, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara alelnöke, az év agrárembere címet 2014-ben elnyerő Kujáni Lászlóné Cser Olga gyakorló gazdaként a búza, a kukorica és a napraforgó tápanyag utánpótlása, valamint növényvédelme témakörében tartottak előadást.

A fenti előadásokkal párhuzamosan a szentjobbi polgármesteri hivatal üléstermében dr. Gonda István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának oktatója „A gyümölcstermesztés művelési rendszerei és perspektívái”  címmel többek között a metszés témakörét érintve tartott fontos előadást az érdeklődő gazdák számára.

Ezt követően dr. Apáti Ferenc kertészmérnök osztotta meg szerteágazó gyakorlati tapasztalatait „Az időjárási károk ellenei védekezés lehetőségei a gyümölcstermesztésben” címmel.

Végül, de nem utolsó sorban Majoros László borász vette át a szót, aki meglepetésként borkóstolóval egybekötött előadást tartott a szőlőművelés témakörében, „A Tokaj-hegyaljai szőlőművelés és borászat tapasztalatai, tavaszi munkálatok a szőlőültetvényekben” címmel.

Az Agrárminisztérium részéről a falugazdászok munkáját ellenőrző Szépe Ferenc is részt vett a szakmai eseményen. A szervezésből kivette részét a Szilágysági Gazdák Egyesülete, valamint a Hegyközi Gazdák Egyesülete is. A szilágysági gazdákat egy mintegy húsz fős delegáció is képviselte a rendezvényen.

A jó hangulatú konferencia kötetlen beszélgetéssel zárult, ahol az előadók és a résztvevő vendégek kiváló minőségű, a házigazdák által biztosított
szentjobbi borok társaságában cserélhettek eszmét.