Végvári Kolbászgyúró Verseny. Nyolcadjára
Publikálva: 2024. március 12.
Ha egy rendezvény nyolc éve örvend töretlen sikernek, az mindent elárul a szervezők, a helyi közösség elkötelezettségéről, távlati gondolkodásáról, az általuk megteremtett körülményekről, az uralkodó hangulatról, a verseny korrektségéről, és a résztvevők hozzáállásáról.
Február 24-én a végvári kultúrotthon zsúfolásig megtelt a résztvevő csapatok tagjaival és a kolbászgyúró versenyre ellátogató érdeklődőkkel. Az egyébként nem kicsi helyiségben lépni alig lehetett. A kultúrotthon nagytermében 13 résztvevő csapat standja sorakozott – a rendkívül ötletesen díszített standokon fellelhető volt minden elképzelhető, házilag készített finomság. Azonnal feltűnt a sok fiatal, a rendezvény látható módon az idős és a középkorú résztvevők melett igen eredményesen szólítja meg a tizen- és huszonéveseket is. Örömmel láttuk, hogy a Pro Agricultura Egyesület is képviselve van a rangos eseményen, ugyanis közvetlenül a színpad előtt Nagy Zsolt aradi falugazdász és csapata ügyködött, hátuk mögött az egyesület plakátjával. A zenét Szarvas Lajos szolgáltatta, aki a háttérben szünet nélkül játszotta a közismert, ritmikus dallamokat, de csöppet sem tolakodó, harsogó módon, hanem olyan hangerővel, amely mellett beszélgetni is kényelmesen lehetett.
A rendezők figyelmességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy egy protokollhelyiséget is biztosítottak, ahol nyugodt körülmények között tudtam elbeszélgetni a szervezőkkel. Szabó László, a Végvári Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke és Benkő Zsolt falugazdász, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének az elnöke elmondták, hogy igen sajnálatosnak tartják, hogy helyhiány miatt ebben az évben mintegy 10 csapat jelentkezését kellett visszamondják. A helyhiány miatt „elutasított” csapatoktól elnézést kértek, és Benkő Zsolt szerint a jövőben tovább folytatják erőfeszítéseiket egy nagy méretű rendezvénysátor beszerzésére és működtetésére, amit idénre minden törekvésük ellenére sem sikerült beszerezni.
A Temes megyei falugazdász beszélt a Bánsági Magyar Gazdák és Vállakozók Egyesülete (BMGVE) a térségben és a régióban gyakorolt szerepéről, ami az érdekképviselet és az összetartó erő. A rendezvényre néve ez azt jelenti, hogy a végvári gazdakör évenként biztosítja a helyszínt és a részvétel feltételeit – ebben mintegy 25-30 helyi ember munkája van benne –, míg a BMGVE azt a kapcsolati hálót jelenti, amely a környező települések csapatait ide irányítja. Kisebb arányban bár, de – a Bánságról lévén szó – az együtt élő nemzetek csapatai is jelen vannak, akikkel a magyar gazdakörök jó viszonyt ápolnak, és akik elfogadják, tisztelik nemzetünket, a helyi magyar közösségeket. Benkő Zsolt kiemelte: a Bánságban élő szórványmagyarság a hagyományait nem „szerezte”, nem kölcsön kapta, hanem megteremtette, jövőjét a Kárpát-medencei magyar nemzet szerves részeként képzeli el. Amikor szóba került a hagyományok továbbörökítése, a hétköznapokban való megélése, példaként megemlítette a pusztakeresztúri csapat esetét, ahol az idősebbek a részvételt átengedték a fiataloknak, remélve, hogy azok kedvet kapnak a tradíciók továbbvitelére.
Dr. Kiss Zsolt állatorvos, a helyi RMDSZ szervezet elnöke, minden végvári rendezvény egyik mozgatója, a kolbászgyúró verseny zsűritagja és lelkes szervezője nyolc év tapasztalatával a háta mögött a legnagyobb feladatnak a gazdákat összefogását nevezte. Az előkészítő munka mintegy 2-3 hetet igényel, az utolsó napokban a dolgok fölgyorsulnak – a végvári magyar gazdák ezt évről évre önkéntes alapon, nagy örömmel végzik. A gondos előkészítés, szervezés meghozza a maga gyümölcsét, ami a résztvevő csapatok létszámának folyamatos növekedésén figyelhető meg: a tavalyi, tavaly előtti 8, illetve 9 csapattól idénre eljutottak a 13 csapatig, és ő is sajnálattal említette, hogy helyhiány miatt nem állt módjukban minden csapat jelentkezését elfogadni. Az elbírálásról szót ejtve elmondta, hogy több kritériumot vesznek figyelembe. A pontszámot a kolbász íze, illata, színe, állaga, kinézete dönti el, továbbá a csapatok pontozásánál figyelembe veszik a stand kinézetét, a csapatmunkát, a higiéniai szempontok betartását, és azt is, hogy az egyes csapatok miképpen mulatnak, maguk körül milyen hangulatot teremtenek. Mindezek mellett természetesen a kolbász hagyományos módon való elkészítése jelenti a döntő szempontot, ami azt jelenti, hogy a feldolgozás során kézi darálót, töltőt használjanak, kerüljék a mesterséges színezők, ízfokozók, ízesítők használatát, a helyi hagyományoknak megfelelően a kolbász öszetételében a húson kívül só, bors, fokhagyma, jó minőségű piros paprika legyen. Kínai fűszereknek, köménynek, szerecsendiónak stb. semmi keresnivalójuk a hagyományos receptekben. Az öt tagú zsűri a csapatok készítményeit sorszámozza, és a sütést követő kóstolás során tulajdonképpen számokat minősít. Hogy a számok mely csapatokat jelentik, az az esmény legvégén, a díjazásnál derül ki.
Az eremény végül eképpen alakult: első helyezést nyert az újszentesi gazdakör, az óteleki gazdák a második helyet, míg a pusztakeresztúri gazdák ifjú csapata a harmadik helyezést érdemelte ki. A BMGVE különdíját az ötvösdi gazdák csapata nyerte el, különdíjban részesült továbbá a végvári és a gátaljai csapat. Megjegyzendő, hogy négy csapat számára ez a rendezvény amolyan „főpróba” volt, ők március 9-én, Orosházán képviselik majd a régiót a 17. Hagyományok Ízek Nemzetközi Versenyen.
A helyi és a térségbeli szervezők, önkéntesek munkája mellett illesse köszönet Magyarország agrárminisztériumát és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, akik támogatásukkal évek óta hozzájárulnak rendezvények sikeréhez.
Kun-Gazda Gergely
falugazdász
Menü
Navigáció