A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet (RMGE MAROS) közgyűlést tartott, de hogy konkrétabb gyakorlati haszna is legyen az együttlétüknek, bemutattak két olyan gépsort, amit már kisebb gazdaságokban is használhatnak, emellett szakemberek tájékoztatták a gazdákat a legfrissebb jogszabályokról, pénzszerzési lehetőségekről.
Csomós Attila a szervezet elnöke elmondta, hogy az RMGE Maros székhelyén levő kiállítótérben szerelték össze azt a tejfeldolgozó gépsort, amellyel már egy kisebb gazdaságban megtermelt egy hektoliternyi, de akár annál kevesebb tejet is fel lehet dolgozni késztermékké, sajttá, vagy csomagolt fogyasztói tejjé, s így már nincs kiszolgáltatva a gazda a felvásárlók kénye-kedvének, sokkal jobb áron értékesítheti a megtermelt, de fel is dolgozott tejet, mint ha felvásárlónak adná át banikért.
Németh Attila, a karcagi Milk Pasteur Kft. tulajdonosa és a forgalmazó patakfalvi Bálint György Szabolcs elmagyarázták a gépsor működését, bemutatták, hogy mennyire könnyen kezelhető, majd a Héderfájai Gazdakör által hozott tejet fel is dolgozták. A reggeli órákban beoltották a tejet, a délelőtt folyamán zajlott a sajtkészítés folyamata, így a közgyűlésen részt vevő gazdaköri tagok „élőben” láthatták, miként készül el a friss, már csak rövid érlelést igénylő sajt.
Az RMGE MAROS elnöke, Csomós Attila tájékoztatta a tagságot, hogy a gépeket a tanyaprogramnak köszönhetően azok a mezőgazdászok szerezhetik be, akiknek a gazdaságuk távolabb van a községközponttól vagy a tejbegyűjtő központtól, esetleg 5-10 szarvasmarhát tartanak, így a megtermelt tejet a család helyben feldolgozhatja. Kora délutánra már jóízűen kóstolgatták a szimpla, vagy hagymaízesítésű ízletes sajtot, ami a szemük láttára készült el.
A másik gép, amit bemutattak, a gyümölcs- és zöldségaszaló volt. Ezt is beindították, „feltöltötték” frissen szeletelt almával, céklával, ezzel bemutatták a gazdáknak, hogy zöldség- és gyümölcs értékesítése után megmaradt terménymennyiséget szárítással-aszalással lehet tartósítani és tovább értékesíteni, így gyakorlatilag semmi sem vész el abból, amit megtermesztettek, még akkor sem, ha a piacon nyersen-frissen nem kelnek el. Délutánra már csaknem teljesen megaszalt almát, céklát is kóstolhattak a résztvevők, akik értékelték a szárított, aszalt termékek minőségét, azt a tényt, hogy így valóban tartósíthatóak a termények beltartalmi értékei, s az értékesítés is hosszabb időre nyújtható, anélkül, hogy a gazda veszteséget könyveljen el.
Miközben a gépek dolgoztak, az előadóteremben a szervezett által meghívott vezető szakemberek tájékoztatták a gazdákat az agrárium újdonságairól. A Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója, Ileana Guşatu elmondta – jó a kapcsolatuk a szervezettel, gazdaegyesületeikkel, hiszen ezek amolyan hiánypótlóként működnek. Amit az igazgatóság nem, vagy csak nehezen tud megvalósítani, például a mezőgazdasági felnőttképzést, a szervezet felvállalja és sikerrel el is végzi.
A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság igazgatója, dr. Kincses Sándor felkérte a gazdákat, hogy oltások, vérvételek, egyéb kötelező munkálatok elvégzésében segítsék a terepen dolgozókat. Arra kérte a gazdaköri vezetőket, hogy tájékoztassák a tagságot – ha bárki élelmiszer-termeléssel és -feldolgozással kapcsolatos vállalkozást szeretne indítani, előbb keresse fel az igazgatóságot, hogy tisztázzák a törvényes előírásokat, és ennek megfelelően kezdjék el a vállalkozás létrehozását.
A közgyűlésen elhangzott elnöki beszámoló az elmúlt évi tevékenységről szólt, beszámolt az elért eredményekről, a még folytatásra váró programokról, továbbá körvonalazták az idei tevékenységi tervet is.