A falugazdászok a gyergyószentmiklósi Caritas Vidékfejlesztés Tangazdaságát keresték fel - hasznos volt a tapasztalatcsere.A tanulmányút keretében a Partiumi Falugazdász Hálózat tagjai a gyergyószentmiklósi Caritas Vidékfejlesztés Tangazdaságát látogatták meg. A cél az volt, hogy betekintést nyerjenek a Caritas Vidékfejlesztés Egyesület munkásságába, a tulajdonukat képező tejfeldolgozó működésébe, valamint bővítsék tudásukat az istálló-, fejési- és fejőgép higiénia, az állattenyésztés gyakorlata, valamint a gyógy- és fűszernövények termesztésének terén.
A falugazdászok a gyergyószentmiklósi Caritas Vidékfejlesztés Tangazdaságát keresték fel - hasznos volt a tapasztalatcsere.
A Caritas Vidékfejlesztés Egyesület fő tevékenysége a tangazdaság működtetése, mely a Gyergyói-medencében egyedülálló lehetőséget kínál a gyakorlati oktatásra. Egy 32 hektáros területen 16 fejőstehenet tartanak, melynek tejét sajtkészítésre használják. Különlegességükként Erdélyben, Székelyföldön elsőként készítettek hosszan érlelt alpesi típusú sajtot, a receptet azonban nem tartották meg kizárólag saját részre, hanem Erdély számos pontján igyekszenek továbbadni tudásukat.
Portik-Hegyi Lóránd sajtmester bemutatta a műhelyt és a kézműves sajtok és joghurtok elkészítésének fortélyait, miközben a résztvevők finom sajtokat kóstolhattak, kezdve a friss, pár hetesektől egészen a hosszú érlelésű, pár éves sajtokig. Ezt követően Köllő Réka mutatta be a harminc magasított ágyásban termesztett gyógy- és fűszernövényeket. A falugazdászok megtekintették a fejősteheneket is, és részesei lehettek két kisborjú születésének is.
Ebéd után a csapat túrára indult a Szent Anna Kápolnához, mely mintegy 1100 méter magasan található a Csobot-hegyen. Ez a kápolna Gyergyószentmiklós egyik zarándokhelye, melyet egy magyar és egy örmény római katolikus kápolna emlékére építettek a pestisjárvány után. A kápolnához vezető út kihívást jelent, de a lélegzetelállító panoráma bőségesen kárpótol mindenkit a megmászott magasságért. A túra után a falugazdászok részt vettek egy kulturális előadáson is, melyet Kisné Portik Irén, néprajzkutató tartott a „Köntösünkre sorsot vetettünk” címmel. Az előadásban Irén néni a székely viselet jelentéséről, a ruházattal kapcsolatos hiedelmekről és a székely kapuk díszeiről mesélt.
