Szakmai továbbképzőn és csapatépítőn a falugazdászok

Publikálva: 2023. június 6.

A Partiumi Falugazdász Hálózat szatmári, bihari, szilágysági és máramarosi munkatársai is részt vettek a Kárpát-medencei falugazdászok három napos anyaországi szakmai továbbképző és csapatépítő találkozóján. A május 16 -18. között Harkányban tartott rendezvényt az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya szervezte.

Első ízben szervezett a Kárpát-medencében tevékenykedő falugazdászok számára az ismerkedést, a szakmai és baráti kapcsolatok ápolását egyaránt szolgáló csapatépítő és szakmai továbbképző találkozót az Agrárminisztériumi Külhoni Falugazdász Programot koordináló Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya. A találkozó – amin hat ország több mint 110 falugazdásza volt jelen – az első napon a Kárpát-medence különböző térségeiben tevékenykedő falugazdász-szervezetek képviselőinek rövid bemutatkozásával kezdődött.



A szaktárca munkatársainak felkérésére a partiumi falugazdászok 15 fős küldöttségéből Somogyi Zalán a szilágysági, Huszár Antal a Bihar megyei, Tar Bálint pedig a máramarosi szórványmagyar gazdaközösség körében végzett szaktanácsadási és közösség-szervezési munkájáról, személyes élményeiről és tapasztalatairól beszélt. A rövid bemutatkozókat követően Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari cégcsoportjának, a Bonafarm-csopornak a tevékenységét és vertikális integrált működését ismerhették meg a falugazdászok. A cégcsoportban 5 mezőgazdasági és 5 élelmiszeripari nagyvállalat működik szorosan együtt, lefedve ezáltal a szántóföldi növénytermesztés, a takarmány előállítás, a szőlészet-borászat, az állattenyésztés, illetve a tej- és húsfeldolgozás teljes vertikumát. Termékportfóliójukban olyan ismert márkák szerepelnek, mint a Mizo vagy a Pick. A 8400 alkalmazottat foglalkoztató, 2021-ben 456 milliárd forintos (több mint 100 milliárd eurós) árbevételt felmutató cégcsoport mezőgazdasági üzletágában zajló munkába, termelőtevékenységekbe a Bonafarm Mezőgazdaság növénytermesztési, műszaki és szarvasmarhatenyésztési ágazatvezetői nyújtottak betekintést a falugazdászoknak. Az előadásokban vázolt eljárásokról, technológiákról szerda délelőtt Csípőtelekre látogatva, a Bonafarm csoporthoz tartozó Bóly Zrt. tejtermelő tehenészeti telepén a saját szemükkel is meggyőződhettek a falugazdászok.



A Bóly Zrt. szarvasmarha-telepén tett látogatás után Harkányban, a találkozó „főhadiszállásának” választott Dráva Hotel konferenciatermében folytatódott a szakmai munka. Itt már dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára köszöntötte az egybegyűlteket, köszönetét és büszkeségét fejezte ki a falugazdászoknak azért az értékes és sokrétű munkáért, amivel az anyaországon kívüli magyar gazdatársadalom tájékoztatását, fejlődését, felzárkóztatását és magmaradását segítik. Mivel a határon túli magyarság 70 százaléka vidéken él és jórészt a mezőgazdaságból tartja fenn magát, Ökrös Oszkár a falugazdászokat a legfontosabb építőkockának nevezte a magyar kormány nemzetpolitikájában. Az államtitkár után Cseh-Tibor András, a MAGOSZ főtitkára, valamint Horváth Vivien, a NAK „Magyarok kenyere” programjának főszervezője szólt a falugazdászokhoz. A Magyarok Kenyere program idén is folytatódik, amiben természetesen a bihari, szatmári, szilágysági és máramarosi termelők búza, liszt és pénzadományainak közvetítésével a Partiumi Falugazdász Hálózat továbbra is részt vesz. Újdonság – jelentette be Horváth Vivien – hogy a malmokkal és az élelmiszeripar képviselőivel összefogva az adományok szétosztásakor idéntől a glutén-érzékeny fogyasztókra is gondolnak.



A délután hátralévő részében nívós szakmai előadásokat hallhattak a falugazdászok. Dr. Vásáry Miklós, az Agrárminisztérium agárpolitikai referense az unió új Közös Agrárpolitikáját és a hozzá illeszkedő magyar agrárfejlesztési stratégiát ismertette, majd Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója a martonvásári kutatóállomás innovatív fejlesztési eredményeit mutatta be, többek közt olyan búzafajtákat, amelyeket az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között is eredményesen, jövedelmezően termeszthetnek a gazdák. Kiderült, a cég szó szerint űrtechnológiákban gondolkozik: 150 búzafajta közül ugyanis először sikerült olyan búzafajtát előállítaniuk, amit extrém alacsony szármagasságával és felgyorsított termésképzési erényeivel már az emberiség űrkörülmények közötti táplálására terveztek.

 

A konferencián szó volt a szántóföldi növények, a zöldségek és gyümölcsök biotermesztéséről is: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetben zajló munkába és az On-farm kutatási eredményeibe Szépkuthy Katalin engedett bepillantást a falugazdászoknak, amit – szövetkezeti jó példák gyanánt – két mezőgazdasági értékesítési szövetkezet bemutatása követett. A délalföldi kertészeket, üveg- és fóliasátras zöldségtermesztőket szövetkezetbe tömörítő DélKertÉSZ Szövetkezet Szentes tevékenységét, csomagolási, logisztikai, értékesítési, piackeresési tapasztalatait Nagypéter Sándor, a szövetkezet ügyvezető elnöke, az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezet működését, piaci kihívásait pedig Marczin Zsolt ügyvezető igazgató mutatta be.



A falugazdász csapatépítő program szervezői a tömör szakmai információk mellett a Kárpát-medencéből összesereglett falugazdászok kikapcsolódására is gondoltak: ez utóbbit a Madách Színház és az Operettszínház művészeinek énekes-táncos operett műsora, valamint a villányi Bock Pincészetbe szervezett, borkóstolóval egybekötött pincelátogatás szolgálta.

Menü

Főoldal

Navigáció