Sinka Arnold tenyésztő vette számba bevételeit és kiadásait: Szép pénzt fial a mangalica

Publikálva: 2021. május 4.

A gazdaság – akárcsak bármilyen vállalkozás – akkor igazán fenntartható, ha a bevételek nem csupán fedezik a ráfordításokat, de nyereségként tisztességes keresetet is biztosítanak a gazdának. Sinka Arnold nyikómalomfalvi mangalicatenyésztő saját farmjának példáján keresztül mutatja be, hogy is festenek a kiadások és a bevételek a valóságban.

Forrás: Hargita Népe

Hullámzó a mangalicatenyésztés iránti érdeklődés. Vannak időszakok, amikor mindenki mangalicával akar foglalkozni, máskor csökken az érdeklődés. Pedig megéri foglalkozni ezzel az őshonosnak számító fajtával: tartása egyszerű, kevés emberi munkára van szükség, nem igényes, tenyész- vagy vágóállatként jól értékesíthető, a húsából készült termékek keresettek, a vevők jó árat fizetnek értük – tudtuk meg Nyikómalomfalván Sinka Arnold mangalicatenyésztőtől, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdászától. Sajnos a témáról csak szóban tájékozódhattunk, az afrikai sertéspestis terjedésének veszélye miatt nem látogathattuk meg a gazda mangalicafarmját.

Sinka mangalicái ridegtartásban vannak. A törzskönyves állományt tíz koca képezi, egy tenyészkannal, ezekhez adódik a szaporulat, mindezt egy húsz áras területen tartja. Jobb lenne két, egyenként félhektáros terület, ez lenne az optimális az állománynak – részletezte.
A telket dupla kerítés védi. Kívül egy vadhálós, másfél méter magas kerítés, ezen belül egy méterre pedig villanypásztor. Ez a védelmi rendszer egyrészt megakadályozza a sertések elkószálását, másrészt lehetetlenné teszi, hogy az állomány bármilyen módon is érintkezzen a vaddisznókkal – magyarázta Sinka, hozzáfűzve: ez a megoldás az állategészségügyi igazgatóság szempontjából is elfogadott. A sertésfarm részét képezi az állategészségügyi szűrő, a fedélalja, ahol rossz időben meghúzódhatnak az állatok, a szálláshely és a bokszos rendszerű malacozótér.

Mindennek a fenntartására, az állatok gondozására nem kell személyzetet alkalmaznia, egyedül végzi a munkát, reggel egy órát, este egy órát tevékenykedik a farmon. Kivételt képez a malacozás időszaka, elléskor nagyobb odafigyelésre van szükség. Az energiafogyasztás is lényegesen kevesebb, mint egy hagyományos disznóneveldében, mindez jelentősen hozzájárul a költségek csökkenéséhez.

A mangalicatartás jövedelmezőségét egyszerű számadatokkal bizonyította, az elméleti, papírforma szerinti számítása tíz kocára szólt, melyek egyenként hat malacot nevelnek fel. A malacok közül negyvenet fajtatiszta, törzskönyvezhető állatként ad el. Darabja ötszáz lej, a bevétel húszezer lej. Húsz mangalicát 120-150 kilogrammosra hízlal, a vágóállat kilogrammját élősúlyban 15 lejben lehet eladni. A számított bevétel 42.000 lej. Összegezve: a fajmalacok és vágóállatok eladásából 62.000 lejes bevétel származik. Mivel évi kétszeri malacozással lehet számolni, így az éves bevétel 124.000 lej.
A kiadási oldalon a gabonatakarmányok havi 1.500 lejbe kerülnek, számolni kell napi két kis lucernabálával, ez 16 lej. Az elhasznált üzemanyag értéke évi 2.500 lejre rúg.

Sinka a saját munkáját is beleszámítja, 2.000 lejes havi fizetést állapítva meg (ez a tétel igen fontos, hiszen a legtöbb mezőgazdász úgy véli, a kiadásokba nem kell beleszámolni a saját munkát, azt „el kell felejteni”, ami nem helyes meglátás – szerk. megj.). Még kell számolni egy minimális állatorvosi költséggel, például fülszámozás, herélés, bizonyos kezelések, az állatok mozgatásakor szükséges papírmunka, amit évi 3.000 lejre lehet sacconi. Ezek szerint az éves kiadás 53.340 lejre rúg. Ha ezt levonjuk a bevételből, éves szinten 70.000 lej körüli nyereséget lehet megvalósítani – mondta Sinka Arnold. Ha pedig feldolgozásra kerül a mangalica húsa, zsiradéka, a bevétel még nagyobb lehet. Csak egy példa: a mangalicából készült, 2-3 hónapig érlelt szalámi kilója 60 lej, és jelentős az érdeklődés a finomság iránt.

Forrás:
Bokor Gábor
Hargita Népe

Menü

Főoldal

Navigáció