Két éve csendben, minden hírverés nélkül alakultak, tavaly pedig az első, fekete ribizliből készített saját márkás étrend-kiegészítő termékcsaláddal is előrukkoltak. Idén ismét továbblépnek: szövetkezeti tagként, beszállító partnerként olyan termelőket keresnek, akik vállalják, hogy öt-hat éves ciklusokra szerződve 1-10 hektáros területen ültetvényt létrehozva az alapanyagnak való ribiszkét, csipkebogyót, áfonyát bio módon előállítják. A részletekről János Ferdinándot, a Ribon Natúr gyümölcstermesztési, feldolgozó és értékesítési szövetkezet alapítóját és elnökét kérdeztük.
– Mikor alakult meg a Ribon Natúr Szövetkezet?
– Egy picit korábbról kezdeném. A Garden Proiect cégcsoporton belül három éve született meg a Ribon prémium termékcsalád, két éve fogalmazódott meg, hogy szükség van a Ribon Natúr Szövetkezetre, tavaly pedig sor került a Ribon márka bejegyzésére, levédésére. Nem akartuk nagy dobra verni, amíg az alapítástól a védjegy levédéséig nem kerül minden elem a helyére. A szövetkezet létrehozása több okból is időszerűvé vált: egyrészt, hogy a Garden Proiectnél, a csíkmadarasi kertészetnél egy olyan erős szakmai háttér, szakmai bázis alakult ki, amire támaszkodva megfelelő alapot tudunk biztosítani Csík és a távolabbi térségek termelőinek ahhoz, hogy kilépjenek a gabona és a pityóka meghatározta körből. A szövetkezeten keresztül olyan kereseti, haszonszerzési lehetőséget kínálunk, amely a kisebb területtel rendelkező gazdák számára is elérhető, akár másodállásban is.
– Gyümölcstermesztési szövetkezetként határozzák meg magukat. Milyen gyümölcsök termesztésére és feldolgozására gondoltak?
– Elsősorban olyan bogyós gyümölcsök termesztéséről van szó, aminek a betakarítása gépesíthető. Ez utóbbi azért nagyon fontos, mert nem vonatkoztathatunk el a mezőgazdasági ágazatban eluralkodott munkaerőhiánytól. Számítunk a külföldről hazatérő fiatalokra. Például az a fiatal házaspár, aki Németországból visszatérve hajlandó ottani keresetét beruházni egy olyan itthoni ültetvénybe – legyen szó ribiszkéről, csipkebogyóról, áfonyáról vagy akár kamcsatkai mézbogyóról, törpeberkenyéről –, amely két-három éven belül termőre fordul, tudhatja, hogy a befektetéséből két-három év múlva már itthon is meg tud élni. A felsorolt kultúrák mind olyan fajták, amelyek betakarítása géppel megoldható. A munkaerő – különösen a kézi munkaerő – válsága ugyanis nagy ellenségünk, éppen ezért egy olyan szakmai és technikai hátteret biztosítunk, hogy aki ebben gondolkozik és partnerséget vállal a szövetkezettel, azok számára kombájn vásárlása révén a gyümölcsök gépesített betakarításának lehetőségét biztosítjuk.
Mondhatnám, hogy a dél-tiroliak példája lebeg előttünk, ahol az almatermesztőknek csak a termelésre kell koncentrálniuk, a feldolgozással és az értékesítéssel járó többi feladatot a szövetkezet végzi. Szeretném viszont leszögezni, hogy öko-, biorendszerben termesztett gyümölcsökre van szükségünk, mivel a végtermék is prémium termék lesz. A bioalapanyag fontos a minőség és a végtermék minősítése szempontjából is. Ugyanakkor az is fontos, hogy Székelyföld biotermesztési adottságait kihasználjuk, mint ahogy az is, hogy a beruházást vállaló fiatalok ne kelljen az év mind a 365 napját munkával, az ültetvényen töltsék. Beszállítóként 1 és 10 hektár közötti gazdaságok jelentkezésére számítunk, amit ha a gazda akar, tovább is fejleszthet. Öt-hat éves időszakokra tervezünk, ennyi idő alatt már kialakítható egy komoly terméshozamokkal kecsegtető ültetvény is. A befektetés szükségességét azért hangsúlyozom, mert nemcsak a telepítés vagy a terület körbekertelésének költségeire kell gondolni, hanem érdemes áldozni azokra a technológiákra, öntözőberendezésekre, amivel növelhető a terméshozam. A szóban forgó öt év alatt a gazda megtanulja a szövetkezet által elvárt vagy helyesnek tartott technológiát, növényvédelmi eljárásokat. Öt év alatt tehát a gazdák egy biztos, tisztességes megélhetést termelő gyümölcsös tulajdonosai lesznek.
– Van-e valamilyen földrajzi vagy térségi behatárolás azon gazdálkodók kiválasztásánál, akikre beszállítóként számítanak?
– Többnyire székelyföldi vagy Csík környéki termelőkre gondolunk, de vannak már Székelyudvarhely térségéből vagy Kovászna megyéből is partnereink. Érdeklődnek Brassó megyéből, sőt Szatmárról és a partiumi részből is, olyan bogyós kultúrákkal, amelyeknek a termesztéséhez a területi adottságok ott adottak. De ha valaki vállalja ezt a fajta gazdálkodást és biotermesztési módot, akkor partnerségben tudunk bárkivel dolgozni. A mai világban nem a szállítási, jobban mondva a hűtőszállítási költségek a legnagyobbak, hanem a munkaerő, a betakarításhoz szükséges kézi munkaerő. És ez utóbbi nemcsak drága, hanem problémás is. Épp ezért döntöttünk a gépi betakarítás mellett, ami – ütemtervhez kötve – térségenként elvégezhető. Nem egyszerre érik ugyanis a ribiszke Csíkban, Gyergyóban és Udvarhelyen. A gépnek napi több tíz hektáros kapacitása van, tehát nincs az a ribizlimennyiség, amit ne tudnánk vele időben leszedni. Udvarhelyen három héttel hamarabb érik a ribiszke, mint Csíkban vagy Gyergyóban. Nem lesz tehát probléma az időbeosztással sem. A gép ráadásul nemcsak ribizli, hanem más bogyós gyümölcsök betakarítására is alkalmas.
– Hány tagja van a szövetkezetnek és hogyan lehet csatlakozni hozzá?
– A szövetkezetnek öt alapító tagja van. A jelentkezők tagfelvételéről pedig a közgyűlés dönt, amennyiben teljesítik a csatlakozás, illetve a minimálisan elvárt területnagyságra vonatkozó követelményeket. De a szövetkezeten belül nemcsak a termelői, hanem az értékesítési részt is igyekszünk építeni, hiszen amit előállítunk, azt el is kell tudnunk adni. Tehát nemcsak termelőkre, hanem közgazdász partnerekre is szükségünk van. Képesek vagyunk előállítani a vírusmentes, mikroszaporított alapanyagot, de látnunk kell a folyamat végét, vagyis a késztermékek értékesítését is. A Ribon termékek iránt máris szép kereslet mutatkozik, de fontos, hogy olyan szakemberekkel vegyük körbe magunkat a szövetkezetben, akik az értékesítés kérdését hosszú távon is megoldják.
– Ha fiatal gazdaként nyitott lennék azon bogyós gyümölcsök termesztése iránt, amit a beszélgetésünk elején felsorolt, mit kellene tennem, kihez kellene fordulnom akár a szaporítóanyagok, az ültetvénytervezés, a termesztéstechnológia, akár a partnerségi szerződés megkötése érdekében?
– Első körben egy szándéknyilatkozatot várunk, amiben – ha már gazdálkodik – bemutatja a gazdaságát. Azt is, hogy hol, mit, mekkora és milyen adottságú területeken tudna a szövetkezet céljaira és szükségleteire termeszteni, milyen beruházásokat vállalna. Mindennek az alapja a talajanalízis. Anélkül nincs is miről beszélni, hiszen talajelemzés nélkül nem tudjuk, hogy az adott parcella milyen fajtáknak lenne ideális termőfelület. A tanácsadáshoz mindenképpen szükség van ezekre az információkra, e nélkül nehéz lenne meghatározni, miben tudunk a szövetkezet részéről mi is partnerséget vagy részt vállalni.
– Fontos, hogy a jelentkező gazda már eleve tanúsított vagy az átállási időszakban levő biotermelő legyen?
– Nem hátrány, ha még nem az, mert tudjuk, hogy minden minősítés egy hosszabb folyamat. A növényből, a levélből minden származékot ki lehet mutatni, tehát itt nincs csalási vagy elhallgatási lehetőség. A Garden Proiect laboratóriumában is rendelkezünk olyan tudással, amivel pontosan kimutatható, milyen szerekkel volt kezelve a növény. Ha valaki beáll a szövetkezetbe és vállalja a biotermesztéssel járó feltételeket, természetesen a szakmai tanácsainkat is megkapja. A biogazdálkodás terén is nagyon sok hatékony szer, lombtrágya kapható ahhoz, hogy a ribizli termesztéséhez minden feltétel adott legyen. Fölösleges túl sokat vegyszerezni, ha a termést szépen, tisztán, bio módon is elő lehet állítani.
– Nagyságrendileg milyen beruházási tételekről beszélünk? Sokba kerül például egy egyhektáros ribizliültetvény létrehozása?
– Minden költség attól függ, hogy a telepítés során milyen munkák elvégzését vállalja a gazda. Ha számára elég az, hogy megkapja a szaporítóanyagot, és a többit ő megoldja, mert Svájcban vagy Németországban hasonló ültetvényen dolgozott, ezért a szakmai koordinálásunkkal tudja, mit kell csinálnia, akkor kisebb összegű beruházásra van szükség. Mert nem a szaporítóanyag a drága, hanem a tervezéssel, a kiültetéssel és a gondozással, megóvással járó munka az első két esztendőben. Az öntözőberendezés szintén ráfordítást igényel. De azt is mondhatnám, hogy az öntözés a termésbiztonság szempontjából nemcsak javasolt, hanem kötelező is. A gépesítés terén is alapfeladatok ellátására kell gondolni. Az első három-négy évben a sorközművelés a fontos, tehát hogy a 3,5 méteres sortávközt lekaszálják, tisztán tartsák. A tövek gyomosodása ellen agroszövettel védekezhetünk, hogy ne kelljen a töveket gyomlálni, kapálni. Persze nem lehet mindent gépesítve, munkaerő nélkül megcsinálni, de azt el tudjuk érni, hogy egy 10 hektáros ribizliültetvényt egy személy képes legyen gondozni. Persze a metszést egy személy nem tudja 10 hektáron megoldani, de az év közbeni többi munkafázist igen. A ribizli esetében mindenki tudja, hogy a legveszélyesebb rész a szüret. Épp ezért van a gépi betakarítás, mely egy óra alatt akár 2 hektárt is leszüretel.
Forrás:
Domján Levente
Hargita Népe