Március elsején lép hatályba a mezőgazdasági minisztérium új szabályzata, amely alapján a kistermelők, a családi gazdaságok kedvezőbb keretek között dolgozhatják fel és értékesíthetik növényi eredetű termékeiket. A szerbiai jogrendben ez alapján meg tud jelenni a kistermelő, mint fogalom. Az új rendelkezés lehetőséget ad minden kistermelő számára, hogy megtermelt javait, az elsődleges termékeket fel tudja dolgozni és értékesíteni.
Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára portálunknak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy sikerült elérni a VMSZ kormányzati szerepvállalása eredményeként, hogy a kistermelőt a szerbiai jogrend elismerje és egy kategóriaként számon tartsa.
Sikerült elérniük azt is, hogy a kistermelői szabályzat elkészüljön, ami meghatározza azt, hogy milyen módon tudnak jóval egyszerűbb módon és körülmények között bejegyezni feldolgozó kapacitásokat, s azokkal a javaikat feldolgozni és értékesíteni. A harmadik dolog pedig, hogy sikerült elérniük azt is, hogy ezen termelők tudjanak a minisztériumnál pályázni. Vissza nem térítendő támogatásokat tudnak a minisztériumban biztosítani termelői kapacitásaik kiépítésére, hogy tudják szavatolni az élelmiszerre vonatkozó higiéniai előírásokat, s meg tudjanak felelni az élelmiszer-biztonságról szóló törvénycsomagnak.
Az állati eredetű termékek esetében már két éve módosították a kistermelői szabályzatot. Visszaigazolódik az, hogy nagy szükség volt erre a szabályzatra, hasonló módon, mint a környező EU-s tagországokban. Ezen országoktól, például Magyarországtól vettek át megoldásokat, s kaptak is támogatást a koncepció kidolgozása előtt, hogy hogyan is kellene a szabályzatot megszövegezni. Amikor a minisztériumban meghozták az állati eredetű termékekre vonatkozó dokumentumot, egyre több családi gazdaság kezdett el készíteni állati eredetű terméket, s azóta is folyamatosan bővül ez a szám. Nagyon sok gazda kérdéseket tesz fel a lakossági fórumokon, ez is az érdeklődést jelzi.
Ha most a szabályzat adta lehetőségekkel élve a kistermelők szeretnék feldolgozni saját terményeiket, a főzelékféléket és a gyümölcsöket, kaphatnak megfelelő támogatást termelőkapacitásaik kiépítésére. A mezőgazdasági minisztérium 2020-as évi költségvetése 52,7 milliárd dinár, s ha fontossági sorrendbe kellene rakni az agrárpolitikai intézkedéseket, amelyek a normatív, közvetlen kifizetésekre vagy a vidékfejlesztési támogatásokra vonatkoznak, akkor talán a vidékfejlesztésre szánt, a családi gazdaságoknak biztosított, vissza nem térítendő támogatás kerülne az első helyre. Igazából itt köszön vissza a minisztérium költségvetésének családközpontúsága. Talán ezek azok az intézkedések, amelyek a legnagyobb segítséget nyújtják, hogy a családi gazdaságok fenn tudjanak maradni, s hogy fejlődhessenek. Hasonló, vissza nem térítendő támogatásokat tudnak megpályázni a kistermelők is, s a szabályzat lehetőséget ad nekik, hogy az abban leírt módon feldolgozzák saját növényi és állati eredetű termékeiket. A kistermelők az élelmiszer feldolgozáshoz szükséges épületek megépítésére, azok helyiségeinek a felszerelésre tudnak pályázni a minisztériumnál, 50 százalékos vissza nem térítendő támogatásokról van szó. A maximális összeg, amit meg tudnak pályázni 3,5 millió dinár. Ez elegendő arra, hogy a tevékenységüket be tudják indítani.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője szerint a vajdasági magyar térség- és gazdaságfejlesztési program szempontjából is jelentős a szabályzat kidolgozása. A szabályzat azért fontos a termelők és a Prosperitati Alapítvány szempontjából, mert megkönnyíti az eddig ilyen témában kiírt és folyamatban lévő pályázatok megvalósítását. Kevesebb engedélyre lesz szükség és egyszerűbb folyamatok várnak a termelőkre.
A nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítását a jövőben is szeretnék támogatni és annak köszönhetően, hogy egyszerűbb lesz ez a folyamat, abban bíznak, hogy nőni fog az érdeklődés és többen a feldolgozás irányába fognak elmozdulni. Ez mindenki számára jó hír és lehetőség, amit közösen érdemes lesz kiaknázniuk.
Korábban tej- és húsfeldolgozás iránt volt a leginkább érdeklődés, s ezeket támogatták is. Sajnos nem nagyszámú pályázatról volt szó, de ezt a típusú pályáztatást és fejlesztéseket a jövőben is támogatniuk kell. A támogatóknak kell a pályázatokkal irányítani a mezőgazdasági vállalkozói kedvet és növelni a pályázói létszámot. Alapvetően most az a helyzet, hogy a nagytáblás növénytermesztésen van a hangsúly a Vajdaságban, a stratégia és a fejlesztési terv szerint viszont a munkaintenzív és a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása felé kell haladni. Ez nem egyszerű folyamat. A világon sem ez teszi ki a termelés nagyobb részét. A Vajdaságban ennek most a kezdő fázisában vannak, kitartónak kell lenniük a jövőben is, s ezen az úton kell maradniuk.