Mintegy ötezer, legfeljebb 15 ezer euróról szóló finanszírozási szerződést ír alá a Pro Economica Alapítvány a székelyföldi gazdákkal és jogi személyekkel, akik állat- és gyümölcsfavásárlási céllal, valamint gépparkjuk fejlesztése érdekében pályázhattak. A román hatóságok nem örülnek maradéktalanul a magyar kormány Erdélyben is megvalósuló gazdaságfejlesztési programjának.
Hargita, Kovászna és Maros megyékben összesen 4986 kisgazda és jogi személy pályázott sikeresen a maximum 15 ezer euró értékű vissza nem térítendő támogatásért, amely hetvenöt százalékos szubvenciót jelent mezőgazdasági gépek, törzskönyvezett haszonállatok – a ló és a szárnyasok kivételével –, valamint gyümölcsfák megvásárlása esetén – fejtette ki szerdán Székelykeresztúron Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetője. Rámutatott, a keresztúri kistérségben összesen 183 pályázó volt, 37 településről. Ők alá is írhatták a finanszírozási szerződéseket a helyszínen. Ez 2,5 millió eurós támogatást jelent.
Az alapítvány vezetője arra is kitért, hogy ebben az évben több mint 120 millió eurós költségvetésből gazdálkodhattak, amelyet programjaikon keresztül pályáztattak ki. Az egyik kategória volt a mezőgazdasági feldolgozóipari egységek támogatása, amely esetben olyan nagy, több millió euró értékű beruházásokra kell gondolni, mint tejfeldolgozók, vágóhidak és silók létrehozása és megújítása. A három megyében összesen hatvanhat ilyen pályázatot nyújtottak be, amelyeket 70 millió euróval támogatnak. Ennek célja, hogy megerősítsék a felvásárlói piacot, amely a kisgazdáknak is segítséget jelent.
Egy másik program a kis összegű, vissza nem térítendő mezőgazdasági támogatásoké, amelyre 61 millió eurót fognak kiutalni a nyolcvan százalékban természetes személyekből álló pályázóknak. Ebből nagyjából 25 millió eurót Hargita megyei gazdák költhetnek el.
Folyamatban van ugyanakkor a harmadik pályázati programjuk is, amellyel turisztikai fejlesztéseket szeretnének támogatni. Kifejezetten nagy szállodákról szóló beruházásokról van szó. Ez esetben 15 pályázatot nyújtottak be, amelyek jelenleg elbírálás alatt vannak. A megvalósítások összértéke több millió euró. A külön kategóriákban meghirdetett pályázataikkal egy láncot szeretnének alkotni, hogy legyen, aki elő tudja állítani, illetve fel tudja vásárolni és feldolgozni a mezőgazdasági termékeket, de legyen piac is, ahol el lehet adni azokat. Utóbbiban segítene a turisták bevonzása. Kozma Mónika azt is elmondta, hogy egy internetes közösségi platformot is létre szeretnének hozni a gazdáknak, amely lehetővé tenné a gyors és hatékony kommunikációt. Ezen nem csak tanácsokkal láthatnák el a csatlakozókat, de szükség esetén segíthetnének a különböző termékek beszerzésében és eladásában is. Példaként felhozta, hogy több gazda összefogásával, nagy tételben akár olcsóbban is megvásárolhatnák a szükséges üzemanyagot.
Bukarest egyébként újfent Budapest értésére adta, hogy nem egyezett bele a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának erdélyi végrehajtásába, amit a román hatóságok szerint a bevonásukkal kellene lebonyolítani. Minderről Marius Lazurca, Románia budapesti nagykövete beszélt egy hétfői magyarországi eseményen, amelyen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. Kozma Mónika szerdán lapcsaládunk megkeresésére diplomatához méltatlan nyilatkozatnak nevezte a budapesti román nagykövet eszmefuttatását. Szerinte azon túlmenően, hogy Marius Lazurca vádaskodásainak semmi helye nem lett volna éppen egy, a jó magyar–román együttműködést méltató ünnepi eseményen, jókora valótlanságot is tartalmaznak.(Székelyhonról)