Nagy István agrárminiszter három napos erdélyi útja során egy vágópontot adott át Csíkcsomortánban, egyeztetett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel, erdélyi gazdaszervezetek vezetőivel, valamint részt vett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetésén a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.
Anyaországi mintára székely gazdák termelői összefogással hoztak létre vágópontot Csíkcsomortánban, amelyet Nagy István agrárminiszter adott át. Örömmel tölt el, hogy a fiatal székely gazdálkodók kezükbe vették saját sorsukat, céljukat pedig önerőből, együtt, összefogva valósították meg – fogalmazott Nagy István az átadó ünnepségen. Megjegyezte: ez a beruházás mintaprojekt is egyben, hiszen ilyen nem volt még Székelyföldön. A miniszter szerint, ha a gazdák sikeresen üzemeltetik a feldolgozót, az megnöveli a versenyképességet, nagyobb jövedelmet érnek el, ezáltal pedig növekszik a mezőgazdaság vidéki népességmegtartó ereje, ami Székelyföldön különösen fontos szempont.
Látogatása során Nagy István az erdélyi mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel, valamint erdélyi gazdaszervezetek vezetőivel is egyeztetett. Az Agrárminisztérium fontos célkitűzése a teljes Kárpát-medencét lefedő agrárkapcsolatok erősítése és kiemelt feladat a magyar gazdálkodók érdekképviselete. A tárca segítette a határon túli magyar agrárszervezetek létrehozását Felvidék, Muravidék, Horvátország, Partium és Erdély területén mind a tömbmagyar területeken, mind a szórványban, így a szaktárca ma már egy jól működő, átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik, nagyságrendileg fél millió magyar gazdálkodót ér el.
A mezőgazdaság modernizációjának hatása a vidékre címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetést a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Nagy István kiemelte, hisz a magyar falvak életképességében, véleménye szerint az élelmiszeriparnál biztosabb üzlet nem igazán látható. Meggyőződése, hogy a technológiai fejlődések ellenére a mezőgazdaságban az emberi munka is mindig jelen lesz. Hozzátette: az új igényekhez új szaktudással rendelkező szakembergárdára van szükség. Azt is elmondta, hogy a különleges, minőségi, illetve a mennyiségi termelés lehet az ágazat sikerességének kulcsa. Komoly feladatnak nevezte, hogy a jelenleginél több pénz maradhasson a gazdáknál, hogy a jövedelmezőségük növekedjen az Európai Unió tagjaihoz képest is.