A Földművelésügyi Minisztérium az agrárium oldaláról kíván hozzájárulni az egységes Kárpát-medencei térség kialakulásához. A Kárpát-medence mezőgazdasága nem választható szét határok mentén, és a közép-kelet-európai régió további erősödésében jelentős szerepet kell játszania az agrárágazatnak is – jelentette ki Tóth Katalin nemzetközi és kárpát-medencei kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a Kecskeméten megrendezett Kárpát-haza jövője elnevezésű konferencián.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy mára az agrártárca egy kiépített, jól működő, az agrárium teljes területét átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik, és naprakész információkkal bír. Ezen kapcsolatrendszernek köszönhetően ismerték meg a határon túl élő magyar gazdák mindennapi problémáit, amelyeket – a lehetőségekhez mérten – sikerrel kezelnek.
Tóth Katalin elmondta, hogy az elmúlt években a Földművelésügyi Minisztérium olyan működőképes programokat hozott létre, amelyek kiváló szakmai lehetőségeket hordoznak magukban.
A helyettes államtitkár kiemelte a külhoni falugazdász programot, melynek keretében a magyar gazdákat hasznos információkkal látják el, továbbá felhívják a figyelmet az aktuális pályázati kiírásokra, lehetővé téve ezáltal a gazdaságuk fejlesztését célzó forrásokhoz való hozzáférést.
Hasonlóan fontos a külhoni fiatal agrárértelmiség kinevelése és támogatása. A tárca ennek érdekében indította útjára ösztöndíj és gyakornok programját. „Úgy gondolom, ezek a programok tényleges segítséget jelentenek a hallgatók számára, és hathatós ösztönzők az agrárszakképzés vonzóvá tételéhez” - hangsúlyozta.
Tóth Katalin ezt követően kitért a külhoni magyar termékek piacra juttatásának kérdéskörére, melynek kapcsán elmondta: nagy problémát jelent, hogy a kitűnő minőségű külhoni magyar termékek még mindig nem ismertek kellő mértékben, emiatt az anyaországban éppúgy népszerűsítésre szorulnak, mint a külhoni térségekben. Elmondta továbbá, hogy felkarolták a helyi termelőket, akiket különböző kiállításokon, vásárokon segítenek termékeik propagálásában. A 2015. szeptember 23-27. között megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon 200 m2-es bemutatkozási felület áll majd a határon túli gazdák rendelkezésére, ezáltal lehetővé téve számukra új üzleti kapcsolatok kialakítását.
Zárszavában Tóth Katalin elmondta, a mezőgazdaságra olyan erőforrásként kell tekinteni, amely a munkát kereső fiatalok tömegeinek jelenthet biztos megélhetést, továbbá a szülőföldön való boldogulás szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. A föld nem vándorol el, a belőle termő élelmiszer pedig nélkülözhetetlen eleme az emberiség, így a magyarság megmaradásának is - zárta szavait.
Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár beszédében rámutatott, a hungarikumok a magyarság fontos identitásképző eszközei, hozzájárulnak a nemzet pozitív önismeretének erősítéséhez. Kiemelten fontos feladat a Kárpát-medencei vidéki örökség, a néphagyományok, az épített, tárgyi, szellemi örökség és az abban felmutatható nemzeti és kulturális értékek megőrzése és népszerűsítése.
Szakáli István Loránd kifejtette: a hungarikum törvény, nemzeti törvény, teljes egészében a magyarokról szól, éljenek azok a Kárpát-medencében vagy bárhol máshol a világon. Sokat kell még tenni annak érdekében, hogy a nemzeti értékgyűjtéssel és megőrzéssel foglalkozó hungarikum mozgalom az országhatárokon túl is népszerű legyen. Ezen célok érdekében jelent meg márciusban az első, külhoniaknak szóló pályázati felhívás, mindezzel a hungarikum törvény szellemiségének pozitív, közösségformáló hatását kell a határon túli magyarlakta területekre is kiterjeszteni. A helyettes államtitkár beszámolt a hamarosan az Országgyűlés elé kerülő hungarikum törvény módosításáról, amelynek egyik legfontosabb rendelkezése a külhoni értékgyűjtés hazai mintára történő megteremtésének a lehetősége.