Forrás: Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület
Az MCC szatmárnémeti képzési központjában péntek délután panelbeszélgetést szervezett a Partiumi Falugazdász Hálózat. A téma elsősorban az ukrajnai gazdák élete volt a háborús helyzetben.
Az egybegyűlteket Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője köszöntötte, majd Gnandt Márkus Éva, az MCC munkatársa vette át a beszélgetés moderálását.
Szigeti-Séra Natália, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány gazdaasszony-tagozatának egyik alapítója elmondta, hogy az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése nehéz helyzetbe hozta a gazdákat is. Sokan úgy döntöttek, hogy elhagyják otthonaikat, és a biztonság reményében elsősorban Magyarországon keresnek menedéket. Sok családban azonban csak a férfi, a családfő ment el, míg a nők és a gyermekek otthon maradtak, átvéve azokat a feladatokat, amelyeket korábban a férfiak végeztek, melegen tartva az otthoni fészket, és várva a család újraegyesülésére. A gazdaságok vezetése és a munka nagy része így a nőkre maradt.
Mint Szigeti fogalmazott: „A helyzetet elfogadni nem lehet, de együtt kell élni vele.” A háború nemcsak a férfi munkaerő hiányát idézte elő, hanem a közös ünnepek, illetve a mindennapok monotonitását megtörő rendezvények is elmaradtak, amelyeket az egyesület gazdaasszonyai lehetőségeikhez mérten próbálnak pótolni.
Varga István, a kárpátaljai Pro Agricultura Carpatika Alapítvány vezetőségi tagja és mezőgazdasági szakember szerint az is gondot okoz az Ukrajnában élő magyar gazdáknak, hogy mivel földjeik jellemzően a határ menti településeken találhatók, külön engedély szükséges ezek műveléséhez. A kárpátaljai gazdaságok jelenleg elsősorban házi termesztéssel, például primőr zöldségek fóliasátras termesztésével foglalkoznak, mivel az invázió alatt álló területeken termett korábban Ukrajna zöldségtermésének jelentős része. A régióban megnőtt az érdeklődés a fóliasátrak építését támogató pályázatok iránt: míg békeidőben 40-50 sikeres pályázat volt, legutóbb 131-en pályáztak támogatásra. Egy-két fóliasátor pedig jó megélhetést biztosít, hiszen egy hálózat is kialakult, amelyben a nagybani felvásárlók házhoz jönnek.
Nagyné Legény Ildikó, a magyarországi MAGOSZ gazdaasszony-tagozatának elnöke kijelentette: a mezőgazdaság már nemcsak a férfiak „munkája”, a precíziós gépek bevezetésével a gazdálkodás jelentősen „nőiesedett”. Jelenleg a mezőgazdasági szakirányú egyetemi képzésekben a nők aránya magasabb. A gazdaasszony-tagozat alapítása is sok nőt szólított meg, rövid időn belül ezer tagja lett a szervezetnek.
A szatmári helyzetről Fanea Imola, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke beszélt, emlékeztetve a hallgatóságot, hogy a Partiumi Falugazdász Hálózattal közösen szerveztek már nagy érdeklődésre számot tartó gazdaasszonyképző előadássorozatot, amelyet jó lenne folytatni. Kállai Hajnalka, Szatmári Termék védjegyes zöldségtermesztő, a munka és a kitartás fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: „Egy nő egyedül is sok mindent el tud végezni férfi nélkül, de egy férfival az oldalán minden sokkal könnyebb.”
Forrás: Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület