A Pro Agricultura Egyesület falugazdászai egy érdeklődő, lelkes csapattal 2023 augusztus 18-án reggel indult útnak Magyarország fele. A több helyszínt és jeles pincészetet érintő tanulmányút rendkívül hasznos volt, a szakmai tudás gyarapítása mellett a közös nemzeti értékek melletti elköteleződést is megerősítette
Az első megálló Heves vármegyében, az Egri járásban, Feldebrőn volt, a 11. században emelt templom szomszédságában, a Hárs Pincében. Mint megtudtuk, a tulajdonos Gecse István, a szőlőművelést az édesapjától tanulta. Pincészetükben megtekinthető egy antik borászati kiállítás is, ahol 100 éves fokolók és egy 1814-es prés is látható. A borász elmondta, hogy több féle szőlőből készít száraz, félédés és édes borokat. Termékeiket mézes, gyümölcsös illat és íz jellemzi. A borkóstoló alatt több, mint 15 bormintát kóstoltunk (például Olasz Rizling, Irsai Olivér, Chardonnay, Kék frankos és persze Aszú).
A második megálló a szállásunknál, Demjénben, az Egri Korona Borház, Borfalu és Wellness Hotelnél volt, a borkóstoló rendjén itt inkább száraz borokkal találkozunk. Szállásunk gyönyörű környezetben volt, terjedelmes, 269 hektáros szőlőültetvénnyel körülvéve. Az Egri Korona Borház 10 méter mélyen található mesterséges pincéje 2003-ban épült Európai Uniós források felhasználásával. Tölgyfahordóikat háromévente cserélik, azokat magyarországi kádárok, magyar fábol készítik a borház saját üzemjében. A betakarítás 90%-a gépesített, de a prémiumkategoriás borok előállításához kézzel szüretelik a szőlőt. A bort hűtött tartályokban érlelik.
Később Egerbe, a Juhász Testvérek Pincészetéhez vettük az irányt, ahol az 1 km hosszú pincében megcsodálhattuk a bor tárolására szolgáló óriási hordókat, a „pincebejáró” túra után megkóstolhattuk finom boraikat és pezsgőiket, ugyanis a pincészet a bor készítés mellett pezsgő keszítéssel is foglalkozik. A pincék falán jelen van a nemespenész (Zasmidium cellare). Ennek a fonalas gombának rengeteg jótékony hatása van a pincére nézve: kiegyenlíti a levegő páratartalmát, tisztítja a levegőt és fenntartja a borok éréséhez megfelelő mikroklímát – mindezt úgy, hogy közben a borokból kipárolgó alkoholból táplálkozik. Legtöbb 20 Celsius-fokig lehet engedni a pincékben a hőmérsékletemelkedést, de már 23,88 Celsius-fok kritikus, e felett a bor elkezd öregedni, a folyamat kedvezőtlenül gyorsítja az érési folyamatot. Az ideális hőmérséklet tartása mindennél fontosabb, hiszen a hőingadozás tágítja, valamint összehúzza a bort és a dugót is, így bejut a levegő a palackba, idővel a bor oxidálódni fog, ennek következtében ihatatlanná válik.
A bor érlelődésének folyamata láthatatlanul zajlik a pincében, és ahol burjánzik a nemespenész, ott a borász is megnyugodhat: jó irányba haladnak a dolgok. Egymást formálva hat a bor és a pince különleges mikroklímája. A háborítatlanság, az állandóság a legjobb környezet az értékes boroknak, a muzeális tételeknek. Míg a közönséges háztartási penész átok, addig a nemes penész értékteremtő és csodálatos működésű segítőtársa a borkészítőknek. Mert csak azokban a borospincékben jelenik meg, amelyekben jó a klíma, állandó a hőmérséklet. Életeleme, hogy elpusztítsa a levegőben található és a borra veszélyes baktériumokat. Természetes módon fertőtleníti a pince levegőjét, és egyenletesen tartja a páratartalmat. Ha túl száraz a levegő, akkor párát termel, de ha túl magas a páratartalom, akkor kivonja a fölösleget. Az ételek, legfőképpen a kenyérfélék nemkívánatos vendégek a borospincékben. Elég egy apró morzsa, hogy baj legyen, hiszen ha lehullik a földre, a benne lévő élesztő könnyen megtelepszik és elszaporodik a pincében. Ezek a gombák káros folyamatokat idéznek elő, így a legapróbb ételdarabka is komoly bosszúságot okozhat a bortermelőknek.
Utunk végén a Wanda Borház várt finom, meleg vacsorával. Itt az este csúcspontja egy olyan bor megkóstolása volt, amilyet meg nem ittunk, méghozzá az úgynevezett Zúzmara bor, ami egy jégbor – ezt úgy keszítik, hogy télre a szőlőt kinn hagyják, és a hőmérséklet legalább három éjszaka -8 Celsius-fok kell legyen, csak ez után szüretelik és préselik. Itt azt tudtuk meg, hogy egy jó minőségű bor elfogyasztásának meg kell adni a módját, és ennek egyik fontos eleme a pohár, amelyből elfogyasztjuk. Fontos tehát, hogy a megfelelő borhoz megfelelő poharat válasszunk, mert ez nagyban befolyásolja az ízélményt. Megkülönböztetünk vörösboros poharakat, vörösboros kelyheket, valamint fehérboros poharakat. Ezek különböző nagyságban érhetők el, a kiválasztásukat az határozza meg, hogy milyen testes bort fogyasztunk. A hordós illatok alul legyenek, a gyöngéd, virágos jegyek pedig felül – ezért dugják bele a borkóstolók az egész orrukat a pohárba. Egy drága bort is elront egy rosszul választott pohár, viszont egy jó pohár akár 40 %-ot is képes hozzáadni a bor élvezeti értékéhez.
Az első, igazán élménydús nap után Szolnokra indultunk, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem ünnepre. Az eseményen a köszöntőbeszédek után tanúi voltunk a búzaösszeöntés felemelő eseményének. Mindent összegezve a tanulmányút rendkívül hasznos volt, a szakmai tudás gyarapítása mellett a közös nemzeti értékek melletti elköteleződést is megerősítette.
Sallak Szabolcs, falugazdász