A falugazdász képzés második modulja február 13-14. között szerveződött meg. A modul első napján Molnár D. István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének oktatója tartott előadást. Az előadás során a térképkészítés, a drón világával ismerkedhettek meg a falugazdászok. Ukrajna kataszteri térképének a szerkezetét, felosztásait is megtekintették.
Felhívta a figyelmet a földek privatizálásának fontosságára. A megtekintett kataszteri térképen fel lehet tüntetni földterületeket. Továbbá meg tudjuk nézni a saját telkünket is.
Bemutatta a drónok működését. Elmondta, hogy vannak különböző típusúak. Ezek között előfordulnak olyanok is, amelyek permetezésre alkalmasak. Van olyan drón is, amely tenyérméretű,általában 50-70 km/órával is tud repülni. Fontos a drón irányítóegysége, mivel ehhez csatlakoztatva indul el. Ha bármilyen probléma lép fel a vezérlés közben a drónt a Home gombbal a kiindulási ponthoz lehet vezetni. Városi környezetben nagyon sok az elektromos ráhatás, ez is megzavarhatja a drón programját. Ukrajna területén vannak olyan részek, ahol nem szabad reptetni. Max 200 méter magasan kell, hogy repüljön.
A nap további részében a Főiskola belső udvarán együtt nézték meg a drón működését. A kapcsolódás után a drón az Arany Páva Étterem és Hotel környékét térképezte fel, amelyre 10-11 perc idő kellett neki. A felvételek után együtt beszélték meg az eredményeket. Megtekintették azokat a képeket, amelyeket a drón felvett.
Ezen kívül a Google Térkép használatáról is tanulhattak, pl. hogyan kell mérni, hogyan tüntethetünk fel egy-egy területet stb.
A modul második napján dr. Csoma Zoltán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékének tanára a Főiskola kémiai laboratóriumában tartotta meg előadását, amely a talajmintavételen alapult.
Elmondta, hogy a talajminta vételnek a célja a talaj tulajdonságának és a tápanyagtartalmának meghatározása. A mintának meg kell felelnie a terület átlagának. Ehhez a terület egészét be kell járni. 10-20 mintát kell venni legalább egy területről. Talajmintát venni akkor érdemes, ha a termés betakarítása után, de még a trágyázás előtt végezzük, ha a talaj művelhető állapotú.
A talajminta mélysége eltérő: pl. szántóföldi kultúráknál 0-30 cm, állókultúráknál a részmintákat a gyümölcsültetvényeknél 0-30, 30-60cm, bogyósoknál 0-20, 20-40 cm, szőlőültetvényeknél 0-30 cm mélységből kell venni.
Bemutatta azokat a talajfúrókat is, amelyek szükségesek a talajminta vételekor.
Felhívta rá a figyelmet, hogy a kapott mintát 2 zacskóba kell tenni, közéjük és a külsőre is azonosítót szükséges tenni. Az alapvető információkat hozzá kell csatolni. Nem lehet olyan zacskót használni, amelyben előzőleg műtrágya volt. Nem szabad mintát venni a tábla szélén 20 m-es sávban, frissen műtrágyázott, túl nedves talajon stb. A gépesített mintavevő megkönnyíti ezeket a munkálatokat.
Kitért az agyagásványok szerepére is. Az agyagásványok raktározó szerepet töltenek be a talajban, mivel a tápanyagot képesek raktározni.
A falugazdászoknak volt lehetőségük megtekinteni a Főiskola többi kémiai laboratóriumát is, amelyekben a különböző talajmintákat, mérési eszközöket vizsgálták meg.
Előadásában külön kitért a mechanikai elemekre is. A legismertebb az Atterberg szerinti beosztás, aki a talajminta vétele során a következő csoportokat ismertette: durva homo, finom homok, por (iszap), agyag.
Megtudhatták, hogyan határozzuk meg az Arany-féle kötöttségi számot is: a legszárazabb talajhoz desztillált vizet adunk keverés közben. A talaj kémhatására is kitért, a talajoldat H+ koncentrációjától függ.
A tartalmas előadások során a falugazdászok nagy érdeklődést mutattak, számos kérdés felvetődött mind a térképkészítés, mind a talajmintavétel során.