2020. január 30–31. között a Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetsége (KFMVSz) megtartotta az idei évben a falugazdász képzés első modulját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A képzés első napján Pataki Gábor, a KMVSz alelnöke tartott előadást a falugazdászok számára. A képzés fő témája az agrármenedzsment alapjai volt.
A falugazdászok együttesen megbeszélték az agrárgazdasággal, mezőgazdasággal kapcsolatos fogalmakat. Kitértek az agrárökonómiára, a közgazdaságtanon belüli alrendszerre, amely a mezőgazdaság, makroökonómiai kérdéseivel foglalkozik. A képzés folyamán szó esett a termékpiacokon lévő kereslet, kínálatról is.
A mezőgazdaság nemzetközi szerepéről is tanulhattak, amelyben a GDP és a GNP közötti különbséget, továbbá az NDP és NNI jellemzőit is megtudhatták. A mezőgazdasági szektort befolyásoló tényezők az agrárökológiai adottságok, a piaci, értékesítési körülmények stb.
A falugazdászok megtudhatták azt is, hogy mi szükséges ahhoz, hogy megtartsák a versenyképességüket a termelések kapcsán. A képzés során a falugazdászok megosztották egymással a saját szakmájukkal kapcsolatos tudnivalókat, tanácsokkal látták el egymást.
Megismerkedtek azokkal a tevékenységekkel, amelyek elengedhetetlenek egy vezető számára. Beszámoltathatóság, felelősség, számonkérési jog ennek a három fő összetevőnek kell meglennie egy kiváló vezetőben. A siker elérése érdekében a vállalkozói spiritusz, áldás/szerencse és a szakértelem kell ahhoz, hogy a célt el tudjuk érni. Fontos, hogy legyen motivációja, kellő döntéshozatala, kommunikációja, legyen megfelelően képzett.
A képzés második napján Pataki Gábor az elemzési elvekről és módszerekről beszélt. Elmondta, hogy az lenne a legjobb, ha egy vállalkozó, tudna hatni a gazdálkodókra, megtudná őket szólítani. Az adatgyűjtés során a forrás mélységét tekintően elkülönítünk primer és szekunder módszert. Gyűjthetünk kvalitatíven és kvantitatíven is. A kvantitatív módszer sokkal egyszerűbb, mivel számszerűleg kell dolgozni az adatokkal.
Kitért a pontos adatgyűjtés menetére is: terepbejárás, statisztikai adatok elemzése, interjúkészítés, javaslatok közös kidolgozása.
A SWOT elemzést is bemutatta a gazdák számára, amelynek lényege az őszinteség, jól megfogalmazott, tömör jellemzők a meghatározók. Ennek a struktúrája segít abban, hogy csak a témára koncentráljunk. Pl. egy megállapítás több helyen is szerepelhet, de lehetőleg minden kockában kell lennie valaminek az elemzés során.
A képzés során több csoportos munkát is el kellett végezniük a falugazdászoknak. Az egyik ilyen munkában Kárpátalja agrárhelyzetét kell értékelniük különböző témák szerint. Pl. szántóföldi növénytermesztés; hajtatásos zöldségtermesztés; gyümölcstermesztés; mezőgazdasági feldolgozóipar, élelmiszeripar; állattartás. A választott témában az erősségeket, gyengeségeket kell feltárniuk. Együttesen beszélték meg, hogy melyek azok a tényezők, amelyek meggátolják pl. a növénytermesztés, zöldségtermesztés adta hasznokat a piacgazdaságban. Befolyásoló lehet pl. az éghajlat, a termőföld, a munkaerőhiány, a túltermelés stb. A feldolgozóiparban pl. a piac hiánya miatt megcsappan az érdeklődés. Az állattenyésztés erőssége, hogy a gazdálkodó feltalálja magát, de gyengesége a tőke, jellemző az alulképzettség, feldolgozóipar hiánya.
Ha ki tudnának új piacokra törni, akkor ez erősség lenne. A dísznövénytermesztés fejlődő ágazat, szakmai szervezetekkel való kapcsolat. A munkaerő hiánya miatt sokan nem termelnek, és az elvándorlás adja a kereslet csökkenését.
A másik elemzési módszer a PESTEL elemzés, amely a politikai, gazdasági, társadalmi-kulturális, technológiai és jogi kérdésekben segít a gondolatokat összerakni.
Ezzel kapcsolatban is egy gyakorlati munkát kell elvégezni, amelyben egy magyarországi agrárcég számára kell bemutatni az ország gazdasági, társadalmi politikai viszonyokat.
A következő rész a BCG-mátrix bemutatása. Az üzleti egységeket relatív piaci részesedésük és a piacon teljesített növekedési ütemük szerint négy kategóriába sorolja: kérdőjelek, sztárok, fejőstehén, döglött kutyák. Ezek a jelzők utalnak az egyes vállalkozók szerepére, fejlődni akarására. A témához kapcsolódó feladattal a „MagyarGazda” farmergazdaság piaci helyzetét kellett meghatározni összbevétele alapján, ha 2018-ban 1,65 m UAH volt a bevétele.
Iparág elemzési modell egy iparágra jellemző öt tényezőt vizsgálja, a szektoron belüli versenytársakat tárja fel.
Érdekes módszer az életciklus elemzés – GANTT elemzés is, amely a projekttervezésben segít. Elsősorban a projekt részeit soroljuk fel, aztán a tervezési technika időrendjét határozzuk meg.
Szó esett a kistérségek érintettjeinek vizsgálatáról is. A logikai keretmátrix összefoglalja a projekt szempontjából a legfontosabb információkat. Négy oszlopot és négy sort tartalmaz: a beavatkozás területei, eredményességi mutatók, az ellenőrzés forrásai és eszközei, feltételezések és kockázatok.
Az elemzések bemutatása és gyakorlatba vitele megmutatta azt, hogy a gazdák mennyire vannak otthon a saját és más mezőgazdasági ágazatokban.
A nap további részében dr. Bacsó Róbert tartott előadást a pénzügyi menedzsment sajátosságairól. Szó esett róla, hogy mi lehet nyereség és mi lehet veszteség a pénzügy területén. Milyen befektetés éri meg, és mi az, ami nem hoz hasznot.
Megtudhatták, hogy milyennek kell lennie a jó pénzügyi vezetésnek. Külön kitért a pénz időértékére, a jövőérték kiszámítására. Az infláció kiszámítását is részletesen megnézték. Pl. azt is kiszámították mennyi lehet a banki kölcsön 8-10 évre leszámítva.
A képzés további része ebben a hónapban fog folyatódni.