A ménesi bor „(…) szikrát ad a szerelemnek, szárnyat a gondolatoknak, kandallótüzet a barátságnak"- Dr. Csávossy György
Sikeresen lezajlott az első borászati képzési szakasz Ópáloson, Arad-hegyalján, Dr. Balla Géza borászatában január 27-e és 28-a között. Az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel közösen akkreditált borászati szakképzést szervezett, melyen több, mint 40 szőlész-borász gazda vett rész, Erdély és Partium borvidékeiről. A képzést az Agrárminisztérium finanszírozta a határon túli magyar borászok és borászatok támogatását, fejlesztését szolgáló Schams Ferenc Terv keretében.
Az Arad-hegyaljai, közismertebb nevén a Ménesi borvidék egy viszonylag keskeny sávban Erdélyben, Aradtól 20 km-re keletre helyezkedik el. Ménes kiváló földrajzi fekvése, időjárása, talajadottságai (gránit, diorit és agyagpala), a Marosnak köszönhető mikroklímája a vörösboroknak kedvez. A borvidék a Villány-Szekszárd vonal folytatásaként, az Alföld keleti végén kezdődő Erdélyi-középhegység délnyugati nyúlványa.
Csodálatos környezetben az első hó megjelenésével, a szakképzésre jelentkező szőlész-borász gazdák betekintést nyerhettek a 144 hektáros szőlőbirtok tevékenységébe, amelynek 80%-án kék, 20%-án fehér szőlőt termesztenek. A pincészet 8000 hl-es tárolókapacitással rendelkezik.
Elsősorban hagyományos Kárpát-medencei szőlőfajtákat ismerhettek meg a gazdák: fehér szőlőfajták esetében a Királyleánykát, a Ménesi borvidéken őshonos Mustos Fehér, valamint a 2008-ban telepített Furmint fajtát. Vörösborok közül méltán népszerű a Kadarka, a Kékfrankos és a 2007-ben telepített belső-erdélyi szőlőfajta, a Feketeleányka. A pincészet büszkélkedhet a Kadarkából készülő, történelmileg is legendás vörös aszús borral is, mely jó években Kadarisszima néven jelenik meg a piacon. Emellett természetesen világfajtákból is készítenek a Balla Géza pincészetben borokat, a fehérek közül Rajnai Rizlingből és Sauvignon Blancból, a vörösek közül pedig Cabernet Francból, Cabernet Sauvignonból és Merlotból, melyek gyakran házasításokban jelennek meg. A borászatban a hagyományos módszereket ötvözik modern technológiákkal, szem előtt tartva azt a filozófiát, hogy a borhoz nem adunk hozzá semmit és nem veszünk el belőle.
A képzés első szakaszában a vörösborok és pezsgő készítésének technológiájával ismerkedhettek a jelenlévők. A mai modern borkészítést és a kis- és közepes borászatokban használt eszközöket és technológiákat mutatták be, de a hagyományos módszerek is említésre kerültek. Részletesen ismertetésre kerültek a szőlő feldolgozásának fontosabb lépései, a kénessav borászati jelentősége és annak megfelelő alkalmazása. A bor vegyi összetételéről és annak paramétereiről részletesen beszélt Dr Balla Géza egyetemi tanár, borász. Kiemelte a bor harmóniájának kialakítását és a stabil borok palackozását. A borhibák és borbetegségek megelőzésére és kezelésére nagy hangsúlyt fektettet az előadó. A bor élvezeti cikk, minősége elsősorban érzékszervi vizsgálattal állapítható meg. Színe, tisztasága, illata, zamata, ízének összhangja csak ezen az úton határozható meg.
A szőlész-borászoknak lehetősége nyílt saját boraik érzékszervi és labor paraméterinek vizsgálatára.
Itt fontos kiemelni, hogy a magyar Agrárminisztérium Schams Ferenc Tervének köszönhetően beszerzett OENOFOSS precíziós mérőműszerrel nyílt lehetőség a gazdák saját borainak vizsgálatára, mely után a paraméterek kiértékelésére is sor került. Ezzel párhuzamosan zajlott az adott bor érzékszervi vizsgálata. Így egy teljes képet kaptak a szőlész–borász gazdák az általuk készített borokról.
Az elméleti- és laborvizsgálatok után megkezdődött a gyakorlati munka: a szőlész–borász gazdák láthatták, hogy a Balla Géza pincészetben hogyan történik a vörösborok, fehérborok és a hagyományos pezsgők gyártásának technológiája. Sok kérdés, a borkészítés közben felmerülő gondok kerültek megvitatásra.
Február 11-12 között a képzés folytatódik az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Szőlész-Borász Karán. Itt elsősorban a fehérborok technológiája, valamint a tokaji borkülönlegességek kerülnek ismertetésre, bemutatásra. Az oktatást az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Szőlész-Borász Karának és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Kar Kertészmérnöki Tanszékének oktatói végzik.
A szőlész-borász-gazdák nagyon hasznosnak értékelték a képzés első szakaszát. A képzés és edukáció gyakorlatilag kötelező ahhoz, hogy naprakészek maradjunk és fejlesszük készségeinket, ezáltal versenyképesek legyünk szülőföldünkön!