Szántó Gyula értarcsai kertészetébe invitálta július 13-án a fóliasátras termesztés iránt érdeklődő gazdákat Nagy László, a Partiumi Falugazdász Hálózat Érmihályfalva térségi falugazdásza. Bár a paprikával katonás rendben betelepített, termésüket bőségesen ontó fóliaházak is vonzották a tekinteteket, az igazi különlegességet mégsem a szakértelemmel gondozott, fő bevételi forrást adó zöldség képezte.
A nagy attrakció – amire Nagy László érmelléki falugazdász hívására csaknem ötven közelebbről és távolabbról érkezett gazdalátogató volt kíváncsi – az egyik fóliasátort elfoglaló nyolc féle csemegeszőlő és a belőlük kialakított, a fóliaház méreteit tökéletesen kitöltő lugas volt. A méreteik alapján is lenyűgöző, több kilós fürtöket termő szőlőfajtákat Kárpátaljáról, a népszerű méhészeti és csemegeszőlő-termesztési YouTube videóiról híres Rebrik Borisz kertészetéből vásárolta az értarcsai házigazda. A töveket pedig – amiknek a termésére most a csodájára járunk – alig két éve, 2020 novembere végén, decembere elején ültette.
Azt mondja: egyelőre kísérleti jelleggel, hisz mielőtt tovább lépve több fóliasátrat is betelepítene a csemegeszőlővel, minél alaposabban meg akarja ismerni a növényt. És itt most nem arra kell gondolni, hogy Szántó Gyula nem ért a szőlőtermesztéshez, a metszéshez, a kacsoláshoz, a hosszú szál vesszős kialakításhoz, vagy a megfelelő öntöző- és V-alakú kordonrendszer kiépítéséhez: a kísérletezés a vegyszernélküli biotermesztési technológia, valamint a piacon legkelendőbb ízű és fürtméretű fajták kipuhatolásához szükséges, ami – talán mondani sem kell – a termés könnyű és jövedelmező értékesítésének feltétele. Az eredmények – a tőkéket terhelő 3-4 kg-os óriásfürtöket látva – ígéretesek és biztatóak, de Gyula őszinte ember, így azt sem hallgatta el látogatói előtt, hogy a csemegeszőlőt termelni bióban nem csak nehéz, hanem rendkívül munkaigényes is. Idén például eltökélte, hogy kemikáliákkal egyáltalán nem permetez, de kénytelen volt belátni, hogy a két fő ellenség – az atkák és a gombás betegségek – elleni védekezésben bizony a konvencionális növényvédő-készítményekhez is hozzá kell nyúlni. De nincs ez másként a csemegefajták hazájának számító Ukrajnában és Oroszországban sem.
Elgondolkoztató tapasztalat, hogy a telepítéstől számítva a tövek megerősödéséig és termőre fordulásáig három esztendőre gyakorlatilag kiesik a termelésből a szőlőnek helyet adó fóliasátor, ami komoly bevételkiesés. A sok zöldmunka és odafigyelés mellett talán ez is oka annak, hogy az amúgy jó áron értékesíthető csemegeszőlővel nem telepítették még be tömegesen fóliasátraikat a kertészek – mutatott rá Szántó Gyula. A kiesésnek számító három esztendő redukálására amúgy szintén vannak ötletei a házigazdának: a szőlő alatti teret földieperrel, rövid termésidejű friss zöldséggel, de akár nyolcsornyi paprikával is ki lehet tölteni, anélkül, hogy az „együttélés” bármelyik növénykultúra rovására menne.
Szántó Gyulát – aki önálló családi kertészetét tizenkét éve vezeti, szüleivel dolgozva pedig bő harminc éves fóliasátras tapasztalattal rendelkezik – minden esetre nem kell félteni. Talpraesett, az újdonságokra nyitott fiatalember, akinek a termékei Nagyvárad mellett Szatmárnémeti, Nagybánya, de még Bánffyhunyad piacain is jelen vannak. Elvből a több lábon állás híve: ennek szellemében fóliasátraiban sem csak szőlő és paprika terem. Ott jártunkkor több fóliasátorban is szálas krizantém cseperedett, míg továbbiakat a napokban érkező árvácska-palántáknak készítettek elő. Biztosan lehetünk abban, hogy még hallani fogunk róla. Fóliasátorban termesztett csemegeszőlői pedig jövőre kerülnek a piacra.
A cikk a partiumigazda.ro honlapon jelent meg