A vidék és a vidéken élők biztonságához, stabil megélhetéséhez, a szülőföldön való érvényesüléshez egyfelől tudásra, másfelől viszont tőkére van szükség. Magyarország kormánya ezt felismerve és gazdaságilag megerősödve a kezdeti kulturális, oktatási szerepvállaláson túlmenően immár a különböző térség- és gazdaságfejlesztési programokon keresztül is segíti a külhoni magyarságot, kiemelten annak agráriumból élő részét – hangsúlyozta Tóth Katalin a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Csíkszeredában.
Szeptember 29-én rendezték meg Csíkszeredában a Vidék konferenciát, melyen a Földművelésügyi Minisztériumot Tóth Katalin helyettes államtitkár képviselte. Az idei évben a konferencia kiemelt témája a „Vidék-Biztonság” volt.
Az eseményen megrendezett panelbeszélgetés során a helyettes államtitkár kiemelte: Földünk népessége egy-két évtizeden belül elérheti a kilencmilliárd főt, vagyis a jelenleginél nagyságrendekkel kell több élelmiszert termelni ahhoz, hogy minden ember szükségleteinek megfelelő mennyiségű és minőségű, vagyis egészséges és biztonságos táplálékhoz jusson. A tömegtermelés mellett tehát felértékelődnek a házi, táji adottságok, amelyek egyben az élelmezésbiztonság és a munkahelyteremtés kérdésében is fontos szempontok.
Tóth Katalin az agrártársadalom és a helyi magyar közösségek térségi gazdasági potenciált megerősítő szerepe esetében arról is szólt, hogy az időjárásnak és a különböző pénzügyi, gazdasági folyamatoknak való kitettség ellenére a gazdálkodó ember az egyedüli, aki a saját kezében tarthatja maga és családja megélhetését. Az agrárium az egyedüli eszköztár, kiegészítve egy fenntartható erdőgazdálkodással, amely a székelyföldi embernek életminőséget és biztonságot tud biztosítani.
A Földművelésügyi Minisztérium számos programján túlmenően a tudást és az anyagi erőforrásokat ugyancsak érintő, a vidéki megélhetés biztonságát szolgáló Kárpát-medencei falugazdász programon keresztül segíti a külhoni magyar gazdatársadalmat – emelte ki előadásában a szaktárca helyettes államtitkára.
„A képzés, szaktanácsadás, s az általuk biztosított elméleti és gyakorlati tudás átadása a működő, gazdaságilag megerősödő és munkahelyet teremtő vállalkozások alapjait biztosítják a jövőben. A tárca számos olyan programot finanszírozott, amelyek e cél érvényesülését szolgálták a Kárpát-medence egészében. Alapvető szükséglet azon agrár profilú középfokú intézmények szellemi, valamint infrastrukturális megerősítése, amelyekben a jövő generációja naprakész tudást, motivációt és elhivatottságot szerezhet ahhoz, hogy a vidéki létben, illetve az agrártermelésben lásson kitörési pontot” – mondta felszólalásában a helyettes államtitkár.
Hivatalos programja folytatásaként Tóth Katalin a SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar kihelyezett mesterképzéseinek tanévnyitóján mondott ünnepi beszédet.
Ebben az évben több mint ötven diák kezdi meg tanulmányait az intézmény vidékfejlesztés és vadgazdálkodás szakán. Köszöntőjében az agrártárca helyettes államtitkára kiemelte, hogy a minisztérium a korábbi éveknek megfelelően a jövőben is támogatja a székelyföldi közép- és felsőfokú agrárképzés megerősítését, amely egyedülálló és hiánypótló a térségben. A tudás egy olyan generáció felnövekedését teszi lehetővé, amely a szülőföldön képes családot alapítani és megerősödni.
Tóth Katalin végezetül köszönetet mondott a Székelyföldön immáron több mint negyedszázada tevékenykedő és ez idő alatt ezernél is több diplomát kibocsátó Szent István Egyetemnek a térségben végzett kimagasló, helyi agrárértelmiséget újra felemelő és gazdasági vérkeringésbe bekapcsoló munkájáért.