A magyar kormány külhoni programjainak megvalósítása szempontjából a Vajdaság a legjobban felkészült és a legprecízebben dolgozó régió, ahol nem kell attól tartani, hogy olyan célokat határoznak meg, amelyeket nem lehet teljesíteni, illetve a támogatott célok ne működnének - hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Zentán.
Az államtitkár a "Külhoni magyar szakképzés éve 2015-2018" eredményeit bemutató rendezvényen összegezte az utóbbi nyolc év nemzetpolitikai sikereit. Kiemelte, hogy a 2010 és 2014 között megalkotott nemzetpolitikai keretrendszerre alapozva az utóbbi négy évben kezdődhetett meg az a politika, amelynek az eredményei most már láthatóak.
Az utóbbi nyolc évben a legfőbb cél az identitáserősítés, a családok támogatása és a szülőföldön való boldogulás elősegítése volt - magyarázta Potápi Árpád János. Mint mondta, ezek érdekében határozta meg a nemzetpolitikai államtitkárság a tematikus éveket is. 2015 volt a szakképzés éve, ám a program nem állt le akkor, hanem tovább folytatódott, és három év alatt 145 tanműhelyt, illetve tangazdaságot hoztak létre és támogattak több mint 1 milliárd forinttal Kárpát-medence-szerte. A Vajdaságban ez a támogatás 212 millió forint volt.
A nemzetpolitikai államtitkár aláhúzta: a magyar kormány azért támogatja a szakképzést és a szülőföldön való boldogulást, mert azt látja, hogy akik szakképzésben vesznek részt, és utána vállalkozásokat alapítanak, vagy ott dolgoznak, azok kevésbé akarják elhagyni a szülőföldjüket. Különösen igaz ez a mezőgazdasági vállalkozókra, akik még földdel is bírnak - tette hozzá. "Úgy gondoljuk, hogy ha a működő gazdaságot támogatjuk, akkor a szülőföldön való maradást támogatjuk" - szögezte le. Kiemelte, a kutatások azt mutatják, hogy a magyar vállalkozók Kárpát-medencei szinten több mint 90 százalékban magyar emberekkel dolgoznak, ha üzleti kapcsolatokat keresnek. Potápi Árpád János felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi két-három évben 302 vállalkozásfejlesztési projekt megvalósítását támogatták összesen 1,5 milliárd forinttal.
Emlékeztetett arra, hogy az idén a külhoni magyar családok évét hirdették meg, a programra pedig egymilliárd forintot szántak, amelyből 800 milliót pályázatokon keresztül osztanak szét. Az első pályázatot 600 millió forintból valósították meg, és ebből 118 pályázót támogattak. A második pályázati kör kedden indult 200 millió forintos költségvetéssel. Október 31-ig olyan civil és egyházi szervezetek pályázhatnak, amelyek családbarát tevékenységet folytatnak, vagy tevékenységükkel a családokat támogatják.
A rendezvényen Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az MNT által 2015-ben kidolgozott fejlesztési koncepció célja az volt, hogy minél több magyar nyelvű és szellemiségű szakképzési kompetencia-központ jöjjön létre a Vajdaságban, előtérbe kerüljön a diákok szakmai hozzáértése, teret kapjon a korszerűség, a gyakorlatiasság, a rugalmasság és a munkaerő-piaci igényekhez való igazodás, és a gyakorlati képzések vonzóvá váljanak. Mint mondta: a végső cél az, hogy 2020-ig minden olyan szakközépiskolában, ahol magyar nyelven is folyik oktatás, legalább egy-két korszerű tanműhely működjön.
Az utóbbi négy évben a vajdasági magyar szakoktatás mind a 26 intézménye részesült kisebb-nagyobb támogatásban csaknem 90 millió dinár (mintegy 245,7 millió forint) értékben - tette hozzá.
A szakképzési eredményeket összegző rendezvényt követően Potápi Árpád János megtekintett több olyan közoktatási fejlesztést is, amely a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program részeként valósult meg, illetve ellátogatott a HelloWood tiszaszentmiklósi alkotótáborába, amely a "2018 a külhoni magyar családok éve" program részeként valósul meg.