A koronavírus-járvány hatása Gömörben
Publikálva: 2021. január 26.
Lassan már egy éve, hogy a koronavírus felforgatta a megszokott mindennapi életünket. Sokakban felmerül a kérdés: mikor lesz már vége, és mikor térhetünk vissza a megszokott kerékvágásba?
Sajnos a koronavírus-járvány a gömöri gazdákat is érintette és nekik is szembe kellett nézniük az ezzel járó nehézségekkel. Mint minden évben, idén is elkezdődtek a munkálatok: gondozni kellett az ősszel elvetett őszi búzát, őszi káposztát, repcét, ugyanakkor a magágy előkészítése is zajlott a kukoricának, a napraforgónak és a zöldségféléknek. Kora tavasszal megnövekedett a kereslet, mely azzal volt magyarázható, hogy az emberek készleteket kezdtek el felhalmozni a járvány beköszöntekor. Hosszúréti László Jánosiban, a régió egyik utolsó zöldségtermelőjeként gazdálkodik, aki így nyilatkozott: „ilyen gyorsan még sosem adtam el a burgonyát februárban“.
Ősszel a helyzet már a zöldségtermelőket is jobban érintette, hiszen a nagy üzletláncok újra a külföldről behozott zöldségeket árusították, így a kistermelők hátrányba kerültek. Fűkő László, aki Méhi községben vállalkozik, elárulta, hogy a burgonya jelentős részét termelési költség alatt kellett értékesítenie. Az ősszel megtermelt burgonya nagy része még eladatlanul áll a raktárakban - a burgonya raktározása komolyabb odafigyelést igényel, és költségesebb is. Hosszúréti László szerint, amennyiben hamarosan nem javul a járványügyi helyzet, nem nyitnak ki az iskolák és kifőzdék, akkor a burgonyát muszáj lesz haszon alatti áron értékesíteni.
Az állattenyésztésben a feladatok nem változtak, hiszen a haszonállatok minden nap gondozásra szorulnak: a teheneket meg kell fejni, a malacokat meg kell etetni, a tojásokat pedig be kell gyűjteni a tyúkoktól. A pandémia negatív hatása elsősorban a szarvasmarha-tenyésztőket érintette. A járványügyi intézkedéseknek köszönhetően a szarvasmarhákat nem lehetett külföldre exportálni, pl. Törökországba, Olaszországba és Horvátországba, így a növendék szarvasmarhák a tenyésztők „nyakán” maradtak, ami növelte a költségeiket.
A Gömöri régióban csaknem 3.000 db szarvasmarhát tartanak. A gyenge lábakon álló turizmus miatt bezárt szállodák és éttermek csökkentették a keresletet, így a felvásárlási árak is csökkentek. Az alacsony árak miatt az állattenyésztők kénytelenek voltak haszon nélkül értékesíteni az állatokat.
Sajnos a koronavírus-járvány mindannyiunk életét megváltoztatta. Ennek ellenére továbbra is folytatjuk a munkát, és reméljük, hogy az új esztendő kedvezőbb lesz az korábbinál.
Tankó Tamás, Falugazdász
Menü
Navigáció