Az Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE) március 3-án, szombaton agrárkonferenciát szervezett a szalacsi művelődési házban, melyen érmelléki, hegyközi és más bihari településekről érkező gazdák mellett Szatmár megyei és szilágysági mezőgazdászok és állattenyésztők is képviseltették magukat.
Az ötödik alkalommal megrendezésre kerülő agrárkonferenciára érkező vendégeket és gazdákat Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője köszöntötte, majd átadta a szót Czaholi Tibornak, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) képviselőjének, aki ismertette az ügynökségen keresztül elérhető támogatási lehetőségeket. Az ügynökség emellett tájékoztató füzeteket is biztosított a gazdák részére az állattartás ágazatait és a területalapú támogatást érintő lehetőségekről, valamint a román kormány 2014–2020-as időszakot felölelő mezőgazdasági fejlesztési terveiről is.
Papp Csaba, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének meghívottja, a mangalica fajtamegőrzési, tenyésztési és tartási tudnivalóiról tartott előadást. Az előadásra reflektálva Csomortányi István utalt arra, hogy február közepén, Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban megtartott Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének (MOE) konferenciáján az Érmelléki Gazdák Egyesülete képviseletében közös szándéknyilatkozatot írt alá, mely szándéknyilatkozatban az aláíró szervezetek és személyek elkötelezték magukat az őshonos magyar fajtának számító mangalica védelmére.
Marius Ştefan, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója ismertette a román mezőgazdasági minisztérium mangalicaprogramját. Mint mondta, a kormányprogramba bekapcsolódó tenyésztőknek a felhizlalt mangalicaállomány (egyelőre gazdánként maximum 10 malaccal támogatja a kormány a programot) felét előre meghatározott áron át kell adniuk egy húsfeldolgozónak 11 lejes kötött áron (Bihar megyében a belényesi és a nagyszalontai feldolgozó veszi át). Hozzátette: a minisztériumi adatok szerint a tenyésztők többsége az elmúlt évtizedekben lemondott a mangalica tenyésztéséről. Jelenleg kicsi a hazai mangalicaállomány, de a kormány részéről érkező támogatással minden bizonnyal gyarapodni fog – mondta az aligazgató. Tapasztalt libatenyésztőként a libatartás lehetőségeiről, mint az egyik ígéretes jövedelmező állattenyésztési ágazatról is szólt.
Ezt követően Ványi Attila, az ÉGE elnöke tartotta meg az egyesület éves beszámolóját, majd Kun Attila pályázatíró tájékoztatta az érdeklődőket a romániai Családi Gazdaságok-program pályázati lehetőségeiről.
Az eseményen részt vett dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja is.
A szakmai fórumon 23 településről 120 mezőgazdásznak és állattenyésztőnek nyílt lehetősége gazdagítani ismereteit, illetve megosztani tapasztalatait.
