Az aszály tekintetében Hargita megyében jobb a helyzet, mint az ország nagy részében, de még itt is az őszi vetések esetében a szakemberek már most mintegy 30-35 százalékos terméskieséssel számolnak. Mi több ha nem lesz eső egy, két héten belül, azt már a tavaszi vetések kárára is lesz.

Hargita megyében 60-80 liternyi csapadék hiányzik a talajból négyzetméterenként, az aszály következtében már most 30-35 százalékos terméskiesést valószínűsítenek a szakemberek az őszi vetések, leginkább a búza esetében. Két hónapnyi csapadéknak felel meg a hiányzó vízmennyiség. Sajnos országszerte a helyzet még rosszabb, mint Hargita megyében, ezért a mezőgazdasági szaktárca egy rendeletet fogadott el a gazdák kártérítésére, akiknek a földjein az aszály mértéke meghaladja a 30 százalékot – tájékoztatott Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. A károkat a mezőgazdasági katasztrófavédelmi bizottság létrejötte után mérik majd fel. 

Ugyanakkor Hargita megyében ha rövid időn belül lesznek kiadós esőzések, akkor csökkenhet az őszi vetések esetében előrejelzett 30-35 százalékos terméskiesés, viszont ha a szárazság fennmarad akkor nőni fog.

 „De ha Isten őrizz nem lesz még tíz napig, két hétig eső, akkor a tavaszi vetések kelése is egyenlőtlen lesz. Most még éppen nincs katasztrófa, mert a tavaszi vetésű kultúrák még nem szenvednek” – magyarázta Török Jenő.

A szeles időjárás egy ráadás. A szárazság áprilisban vált súlyossá, mert a sokévi 48,3 literes átlaghoz képest megyeszerte átlagban négyzetméterenként csupán 4 liternyi csapadék esett. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy miközben ez nem jellemző– legfőképp a Csíki-medencében –, rendkívül szeles volt az időjárás. Soha ennyi szél nem volt. A kevés csapadék kiszárította a talajt, erre ráadásként az erős szél a földfelszint tovább szárította és a helyzetet a hideg reggelek méginkább rontották – mondta el a szakember. Sokszor mínusz 8–9 fokra csökkent a hőmérséklet reggel. Igaz, hogy a búza télen mínusz 15–17 fokot, mínusz 25-öt is kibír, mert védve van a hótakaró által, de ilyenkor, amikor nappal szép idő van, az erős hajnali hideg megviseli a növényt. Ez párosul még a széllel és szárazsággal, amelynek következtében a növény leáll a fejlődésben.

Mérések szerint már szeptember óta az átlagnál kevesebb vagy átlagos mennyiségű esőzés volt a megyében.

  • Szeptemberben átlagosan 48 liter eső esik, ehhez képest csak 27 liternyi eső esett négyzetméterenként,
  • a szokásos mennyiségnél valamivel több csapadék volt októberben,
  • novemberben újra kevés, csupán 15,7 liter,
  • decemberben pedig elfogadható mennyiségű, közel a sokévi átlagnak megfelelő mennyiségű esőt jegyeztek fel.
  • Nagyon száraz volt az idei év első hónapja,
  • februárban ugyan az átlagnál kicsit jobb – de nagyon kevés volt a hó –,
  • március második felétől pedig elkezdődött a szárazság, egész hónapban csupán 23 liternyi csapadék esett négyzetméterenként, a sokévi 28 literhez képest.

Ezután vált igazán súlyossá a helyzet – tájékoztatott Török Jenő –, hiszen a 48,3 literes átlagmennyiséghez képest áprilisban Csíkszéken mindössze 1,7 liter, Udvarhelyszéken 4,3 liter, Gyergyószéken pedig 6,6 liter csapadék hullott. Ez átlagban alig haladja meg négyliteres mennyiséget, ami több mint tízszer kevesebb a sokévi mennyiségnél.

A szárazságra panaszkodtak a gazdák is. Székely Csaba nyikómalomfalvi agrármérnök néhány napja katasztrofálisnak nevezte a helyzetet. „Vetettünk kukoricát valamelyik nap, de a vetés mélységében, 6–7 centi mélyen olyan száraz a föld, hogy zörög. Ilyent még nem értem, katasztrofális, siralmas a helyzet a csapadékhiány szempontjából” – mondta az agrármérnök.