A szárazság következtében nagyon gyenge gabonatermésre számíthatunk idén, és ez a kenyér és más sütőipari termékek drágulásához vezet. Ugyanakkor a pékségek forgalma 20–30 százalékkal esett vissza a koronavírus-járvány kezdete óta.

Az Európai Bizottság prognózisából kiderül, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb szárazságával küzd Románia, ami miatt nagyon gyenge gabonatermésre számíthatunk idén. A brüsszeli testület Európai Unió mezőgazdasági termelését górcső alá vevő legfrissebb jelentése szerint a térség országai utoljára 1979-ben küzdöttek ekkora szárazsággal, amilyen Romániában, Lengyelországban és Magyarországon már a tél vége óta tart. Az aszály pedig az őszi vetések mellett fokozott hatással lesz a tavaszi és nyári vetés körülményeire is. „Romániában a kedvezőtlen körülmények kihatottak a tavaszi kultúrák elvetésére is” – olvasható a szakértői tanulmányban. Véleményük szerint a legnagyobb kieséssel a kukorica, a búza, az árpa és más gabonafélék termésében kell számolni.

Romániában az Európai Bizottság becslései szerint hektáronként 4,75 tonna búza várható idén, ami 0,9 százalékkal marad el a tavalyi terméstől, de 7 százalékkal kevesebb, mint az ötéves átlag. A többi uniós tagállamhoz hasonlítva amúgy elenyészőnek tűnik a visszaesés, hiszen például Észtországban a hektáronként várható termés 24 százalékkal zsugorodik a 2019-es évhez képest. Mínusz 2,3 százalék az Uniós átlag. Az egyik legkisebb a hozam Romániában, ugyanakkora területen csaknem kétszer annyi búza terem olyan országokban, mint Belgium, Dánia, Hollandia vagy Írország.

A román mezőgazdasági minisztérium viszont jóval borúlátóbb a brüsszeli illetékeseknél. Adrian Oros tárcavezető bejelentése szerint az országban a tavalyi évhez képest 50–60 százalékkal kevesebb búzát fognak betakarítani az idén. ”Nagyon jó években Románia búzatermése nagyjából 9 millió tonna. A fogyasztás 2,5 és 3 millió tonna között alakul, amiből 2,2 millió tonnát a sütőipar használ fel. Az idén valószínűleg 50 százalékos csökkenés lesz, ez a belföldi keresletet fedezi” – mondta el a mezőgazdasági miniszter. A termesztőket ugyanakkor arról biztosította, hogy mindenkit kárpótolni fognak, akik az extrém szárazságot megsínylik. „A helyi katasztrófavédelmi bizottságok mérik fel a kárt, hogy a kárpótlás ne legyen méltánytalan” –tájékoztatott a tárcavezető.

Elmondta azt is, hogy természetesen az árakra mindenképp ki fog hatni a termés kiesése. Oros szerint a drágulás azon is múlik, hogy meddig húzódik el a koronavírus-járvány miatt kialakult válsághelyzet.

„A tavaszi szárazságot megsínyli a búzatermés, ami a liszt és végső soron a kenyér drágulásához vezet” – jelentette ki Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa elmondta, hogy a következő hónapokban még nem várható áremelkedés, de ez elkerülhetetlen lesz, amint az új búza bekerül a körforgásba. A jelenlegi helyzetből kiindulva Diószegi László a kenyér 10–20 százalékos drágulására számít, abban bízik, hogy az időjárás következtében nem romlik tovább a búzatermés.

A vállalkozó kifejtette, liszttartaléka még egy hónapra elegendő, a tavalyi búzából készült lisztet még a régi áron megvásárolhatják. Júliusban aratnak, augusztusban még keverik a régi búzával az újat, de ősztől már drágább liszt kerül a megcsappant termés miatt a piacra. A tavaszi szárazság Európában tönkretette a búzatermés mintegy 50 százalékát, abban az esetben, ha a helyzet nem romlik tovább, a liszt valószínű 30–40 százalékkal fog többe kerülni. Nem szabad ugyanilyen mértékben növekednie azonban a kenyér árának, hiszen a liszt csak az egyik alapanyaga, ezért a sepsiszentgyörgyi vállalkozó a kenyér esetében 10–20 százalékos áremelkedésre számít.

Hangsúlyozta, ha a búzatermés gyengébb lesz, bekövetkezhet ennél rosszabb forgatókönyv is. Felidézte, 2004-ben volt még hasonló probléma Európában, akkor az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából kellett búzát importálniuk, közel kétszeres áron, a szállítási költségek miatt is. Az országszerte forgalmazó vállalkozó ugyanakkor rámutatott, ő nem száll be az árversenybe, a minőséggel igyekszik a piacon maradni, minden esetben önállóan szabja meg az árakat, és nem követi a versenytársak árpolitikáját.

Az üzletember beszámolt ugyanakkor arról is, hogy a Diószegi pékség forgalma a koronavírus-járvány begyűrűzése óta eltelt nem egészen két hónapban mintegy 20–30 százalékkal esett vissza. 20 százalékkal kevesebb kenyeret adnak el, viszont a pékáru és a sütemények esetében már 70 százalékos a kereslet visszaesése.

A vendéglátóipar, a turizmus leállása vezet egyebek mellett a kereslet visszaeséséhez, emellett a gyerekek nem járnak iskolába, nem vásárolnak tízórait, ugyanakkor sokan a kijárási tilalom idején maguk sütik otthon a kenyeret, a süteményeket.

„Ez egy jelentős termeléskiesés, viszont még nem jelent közvetlen veszélyt a vállalkozás számára. Nem vagyunk csődközelben, felszínen tudjuk tartani a céget” – szögezte le a pékség tulajdonosa. Hozzátette, nem dolgoznak veszteségesen egyelőre, viszont hosszú távon ilyen mutatókkal nem lehet fenntartani a vállalkozást. Abban bíznak, amint a szükségállapot véget ér, a kereslet újra megnövekszik, visszaáll minden a megszokott kerékvágásba. A vállalkozó hangsúlyozta, a kijárási tilalom ideje alatt sokan megsütik a saját kenyeret, pogácsát, kalácsot, ami sikerélményt nyújt, de nem kifizetődő hosszú távon. Négy lejt lehet megspórolni két otthoni kenyérrel, ám két óra alatt, amíg elkészül a kenyér, mindenki ennél jóval többet keres a munkahelyén, még a napszámosnak is többet fizetnek, tehát jobb, ha mindenki a saját munkáját végzi.

Az üzletembert különben az otthoni kenyérsütés nem aggasztja, viszont azt már tisztességtelen versenynek tartja, hogy egyre többen eladásra sütik a pékárut.„Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy az utcán, gépkocsik csomagtartójából árulják a kenyeret. Ez tisztességtelen verseny a hivatalosan működő, adófizető pékségekkel szemben” –szögezte le a vállalkozó.

Hozzáfűzte, az ő péksége több száz munkahelyet biztosít, teljesíti az egyre szigorúbb biztonsági előírásokat, adót fizet, miközben aki „feketén”, ellenőrizetlen körülmények között süti eladásra a kenyeret, a nyereséget zsebre teszi. Diószegi László szerint sokan rosszul értelmezett „közösségi összefogásból” támogatják az eladásra feketén „házikenyeret” sütőket, bár a közösség ennek hozadékából nem gyarapszik.