Magyarország mezőgazdasága az uniós csatlakozás óta jelentős mértékben fejlődött, hatékonysága, versenyképessége és jövedelmezősége elkezdett felzárkózni a régi tagországokéhoz – jelentette ki Tóth Katalin nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által megrendezett III. Erdélyi Kertész és Tájépítész konferencián, Marosvásárhelyen.

Tóth Katalin elmondta, hogy Magyarország természeti adottságainak köszönhetően évszázadok óta jelentős, világszerte elismert mezőgazdasági termelést folytat, melynek meghatározó hányadát a hazai élelmiszeripar dolgozza fel. A magyar mezőgazdaság növekedési pályára állt, ez jól megfigyelhető a termelési és a jövedelmi mutatókban egyaránt.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság még sok tartalékkal bír, adottságainak még megfelelőbb kihasználásával szerepe tovább nőhet az EU mezőgazdaságában a következő években.

Tóth Katalin szerint az egészséges életmódra való törekvés, a természetes és minőségi alapanyagok iránti kereslet, valamint az élhető, egészséges, zöld környezet iránti növekvő igény nagyban hozzájárul a kertészeti ágazat jövőbeni sikereihez. A gabona és húságazat mellett a kertészeti ágazat képezi a magyar mezőgazdaság harmadik pillérét. Az elmúlt húsz évben az ágazat nem tudta azt a lendületes fejlődést produkálni, amit az adottságai lehetővé tennének. Ennek hátterében az elhanyagolt kutatás-fejlesztési programok, a nem megfelelő szakképzett munkaerőképzés, a termőhelyi és célirányos fejlesztések elmaradásai álltak.

Tóth Katalin hangsúlyozta, hogy a Földművelésügyi Minisztérium szakpolitikai programot dolgozott ki a zöldség-gyümölcs ágazat helyzetének fejlesztésére. Ennek célja, hogy a zöldség-gyümölcs szektor olyan versenyképes, erős termelői összefogásban működő ágazattá fejlődjön, amely képes a hazai és külföldi piacok minőségi termékekkel történő ellátására.

Zárásként a helyettes államtitkár ismertette a legfontosabb jövőt illető célokat. Elmondta, hogy a tárca 2020-ra célul tűzte ki a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban a foglalkoztatottak számának bővítését, az exportteljesítmény évi 10 milliárd euróra történő növelését, és a kereskedelmi együttműködési rendszerek fejlesztését is.