Látszólag kedvező eredménnyel zárul a Gyulafehérvári Caritas és a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének gabonahonosítási kísérlete Nyikómalomfalván. A Magyarországról hozott vetőmagok jól bírták a helyi körülményeket. A hozam nagyságának és a termény minőségének vizsgálata még hátravan. A helyi gazdák leginkább a takarmánynövények iránt érdeklődtek.
Az esős időjárás miatt kissé későn, tavaly október végén sikerült elvetni Malomfalva határában a Karcagról hozott, jó hozamú és alkalmazkodó képességű búza-, árpa-, tritikálé-, illetve takarmányborsómagokat – kezdett a kísérlet bemutatásába Sinka Arnold, a Gyulafehérvári Caritas munkatársa, a projekt helyi koordinátora. Mint mondta, a termőföldet csak egyszer trágyázták meg, és gyomirtóval is csak egy alkalommal kezelték, ezután már nem használtak vegyszereket, hagyták, hogy természetes módon fejlődjenek az elvetett kalászosok.
Czimbalmos Ágnes, a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete Növénynemesítési és Fajtafenntartási Osztályának vezetője rámutatott, céljuk, hogy jó ellenálló és alkalmazkodóképességű kalászosokat nemesítsenek, amelyek megbízható megélhetést biztosítanak a gazdáknak. A különböző fajták esetében ugyanakkor fontos a jó hozam és a minőségi termény is. A szakember azt vallja, hogy nem külföldről kell behozni a más vidékeken jól teljesítő gabonafajtákat, hanem olyan fajtákat kell nemesíteni, amelyek az adott tájegységben biztonsággal termeszthetők. Nagyon meglepődött, hogy bár a Malomfalván elvetett gabonafélék az egyszeri gyomirtózás után semmilyen vegyszeres kezelést nem kaptak, mégsem támadták meg azokat a különböző betegségek.
Noha a hozammal és minőséggel kapcsolatos konkrét vizsgálatok még hátravannak, úgy tűnik, jól teljesítettek a növényfajták – jegyezte meg, majd bemutatta a kísérlet során elvetett kalászosokat.
A gabonaféléket egyébként Sinka Lajos földjén termesztették, aki nagy megelégedéssel beszélt a kísérletről. „A piacon vásárolt magok mellé vetettem el a magyarországi búzafajtákat, így volt kontrollnövényem is. Szemmel láthatóan jobban teljesítettek a Karcagról hozott fajták – magyarázta. Czimbalmos Róbert, a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese intézményük bemutatása után kijelentette, aki jó minőségű, jó eredményeket produkáló vetőmagot használ, annak sikere 40 százalékban garantált, minden más az időjáráson és a gazdán múlik.
Hozzátette, intézményüktől nemesítési, termesztési vagy akár kereskedelmi céllal is lehet vetőmagokat vásárolni.
Fontosnak tartotta a kísérletet a bemutatón szintén jelen lévő Székely Csaba malomfalvi agrármérnök is, aki maga is tapasztalta, hogy egyes fajták valóban jobban bírják az itteni körülményeket, mint amiket a helybéli gazdák vetnek. Szerinte ugyanakkor érdemes máshol is elvetni az említett fajtákat, hiszen a falu határában nagyon változó a talaj összetétele. Csak ezután lehet messzemenő következtetéseket levonni a kísérletből – véli. Én igenis látom értelmét ennek a kísérletnek, hiszen jelenleg a gazdáknak fogalmuk sincs, hogy milyen vetőmagot vásárolnak a piacon – fogalmazott Székely.
Malomfalva környékén főleg a kukoricatermesztésnek van hagyománya – ismertette Hadnagy Árpád helyi gazda. Mint mondta, a búzafajták termesztése jóval költségesebbnek számít, mivel azt vegyszerekkel kell kezelni a jó hozam érdekében, ráadásul az aratásért is fizetni kell. Ugyanakkor az olyan takarmánynövények, mint az árpa, már népszerűbbek, hiszen sokan nevelnek disznót. Ettől függetlenül volt érdeklődés a kísérlet iránt, többen fontolgatták, hogy vásárolnak a bemutatott vetőmagokból.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/gabonafajtak-honositasaval-kiserleteznek-malomfalvan-n-reszeredmenyek#&gid=1&pid=10
