Szőlőmetszési bemutatón sajátíthatták el a borszőlőfajták gondozásának és ápolásának fortélyait, alapfogásait a Partiumi Falugazdász Hálózat hegyközszentmiklósi rendezvényére kilátogató gazdák. A résztvevők a szőlőben végzendő munkák után a helyi borászokat és boraikat is megismerhették.

Verőfényes napsütésben, mintegy harminc gazdálkodó részvételével szőlőmetszési bemutatót szervezett Hegyközszentmiklóson, Erdei Mátyás kertészmérnök birtokán Gődér Imre, a Partiumi Falugazdász Hálózat térségi képviselője.

A február 12-i bemutatóról nemcsak a kültéri munkának kedvező időjárás, a helyszínen kapott számtalan hasznos tanács, hanem – meglepetésként – a metszési bemutatót követő, pincelátogatással egybekötött borkóstoló nyomán is kellemes élménnyel térhettek haza a gazdák. A hegyközi település domboldalain termett szőlőből készített, kiváló minőségű nedűket három helyi borász, Erdei Mátyás, Buda Gábor és Nagy Károly jóvoltából ízlelhették meg a falugazdász rendezvényre Bihar megye szinten valamennyi tájegységéből összesereglett vendégek.

A találkozón a főhangsúlyt azonban nem a borra és a borkészítésre, hanem a szőlő termesztésének, gondozásának tudnivalóira helyezték a szervezők. Erdei Mátyás – aki a szőlészet, borászat terén szerzett tudását az egri borvidéken gyűjtött tapasztalataival is gazdagította – családi birtokukon mutatta be a szőlő termesztése iránt érdeklődő gazdáknak azokat a metszési technikákat, eljárásokat, amivel pár év leforgása alatt a pár szemnyi vesszőkből erős tőkék nevelhetők. A tennivalókról, a szükséges lépésekről nemcsak beszéltek, hanem a gyakorlatban is bemutatták, hiszen a család másfél hektáros, hat fajtát felvonultató ültetvényében új és régi telepítésű tőkék, illetve tőkepótlások egyaránt megtekinthetők voltak. A metszés és a tőkék gondozásának, ápolásának szabályait, legfontosabb tudnivalóit Mátyás a szakma nyelvezete mellett egyszerűen, a szőlőtermesztésben kevésbé jártasok számára is érthetően elmagyarázta.

A rendezvény sikere nemcsak a látogatók számában, hanem a házigazdának feltett rengeteg kérdésben is megnyilvánult. A metszés módok közül szó volt a szálvesszősről, a csaposról és a váltócsaposról. A megfelelő metszési mód attól is függ, kinek milyen szőlőfajtája van a kertben, ugyanis nem minden fajtát lehet egyformán metszeni. Példaként a leánykát említette, ami szálvesszős metszés esetén nem hozza a kívánt terméseredményeket, e fajta esetében a csapos metszési módot kell alkalmazni. Rizling esetében viszont pont fordított a helyzet: az a szellősebb lombozatot eredményező szálvesszős metszést igényli.

Az új tőkék nevelését, a karok kialakítását két-három éves telepítésen ismerhették meg az érdeklődők, akiknek a házigazda bemutatta a régi tőkék megújításának módját is. „Mindenképp oda kell figyelni az értékes régi ültetvények, a régi tőkék megmentésére” – hangsúlyozta a kertészmérnök. A metszés ellenben a tőke korától függetlenül is fontos, mivel a metszés az első lépés, ami a termelendő szőlő és abból készíthető bor minőségét befolyásolja – szögezte le.

Erdei Mátyás bátran ajánlja a gazdáknak az ismert, kevésbé kényes magyar fajták – például a leányka –telepítését, de azt mondja, ne féljünk a régi fajtáktól – például a bakatortól sem – aminek a megmentésén, visszatelepítésén évek óta tudatosan fáradoznak az érmelléki szőlőtermesztők. „A bakator nagyon jól érzi magát az Érmelléken. Látszik, hogy ide való fajta volt. Ezen kívül nagyon jól is terem, szépen beérik, viszonylag könnyen kezelhető és a betegségekkel sincs sok problémája” – tette hozzá Mátyás. A szőlőskertekben ugyanakkor helye van a rizlingnek, a furmintnak, a sárga muskotálynak, a helyi talajadottságoknak köszönhetően pedig a kék és vörös fajták, azaz a kékfrankos, a fekete leányka vagy épp a merlot és a kadarka is eredményesen termeszthető az Érmelléken– vallja Erdei Mátyás. A család egyébként a szőlőterületek bővítését tervezi: a mostani másfél hektárt a jövőben négy-öt hektárra növelik. Akkorára, amit még saját erőforrásaikkal, családi körben meg tudnak művelni.

Erdei Mátyás metszésbemutatója után Buda Gábor és Nagy Károly terített asztallal és a beszélgetést borászati síkra terelő borbemutatóval várták a látogatókat. Az apósával közösen 2,5 hektár szőlőst művelő fiatal gazda fehér borok közül rizlinggel, királyleánykával, fehér leánykával, illetve egy édesebb vegyes borral kínálta a vendégeket, ám a vörös borok terén is zavarba ejtő volt a repertoár mindhárom borászatban.

Forrás: partiumigazda.ro