Decemberben a Rimaszombati járásban is felbukkant az afrikai sertéspestis. A dán Pigagro vállalat feledi farmján több mint 24 ezer állatot kellett leölni, ami jelentős hatással lehet a hazai húspiacra.
A földművelési tárca tájékoztatása szerint december első napjaiban a feledi farmon több állat elhullott, vagy a betegség jelei mutatkoztak rajtuk. Az állatorvos ezt követően igazolta az afrikai sertéspestis jelenlétét. A személyzet hiába használta a fertőtlenítő gázlókat, a fokozott figyelem ellenére valahogy mégis bejutott a kór a körbekerített farmra.
Azt, hogy betartották-e az összes óvintézkedést és hogy miként került be a vírus a farmra, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) még vizsgálja.

Nagy érvágás, óriási károk

A Feled község Domafala elnevezésű településrészén található sertéstelepen mind a 3625 kocát, továbbá 700 fiatal nőstényt, süldőt, és több mint 20 ezer elválasztott kismalacot kellett elpusztítani. A sertéstelep 3 kilométeres körzetében védőövezetet, 10 kilométeres körzetben pedig megfigyelési zónát jelöltek ki. A környékbeli tenyészetekben további ellenőrzések várhatók, egyben a minisztérium arra kéri a tenyésztőket, hogy szigorúan tartsanak be minden vonatkozó előírást.

Az előzetes számítások alapján a feledi telepen több millió euró lehet a kár. A bajt még tovább tetőzte, hogy két nappal a vírus gömöri megjelenése után 180 kilométerrel arrébb, a cég barti farmján is felütötte a fejét a ragály. Információink szerint itt mintegy 16 ezer állatot kellett megsemmisíteni.

Hetilapunk további részletekért mindkét telep vezetőjével próbálta felvenni a kapcsolatot, de egyiküket nem sikerült elérni telefonon, míg a másik nem kívánt nyilatkozni, mondván, hogy csak az ügyvezető igazgató adhat további tájékoztatást, akit viszont szintén nem sikerült elérnünk.

Piacvezető volt a Pigagro

A 2001-ben alakult dán Pigagro az egyik piacvezető Szlovákiában. Évente mintegy 4 ezer kocát és 130 ezer sertést értékesítenek, többnyire hazai piacon.

Valamennyi telephelyük a dél-szlovákiai régióban található, ezek közül kettő az Érsekújvári járásban (Bart, Szőgyén), egy a Lévai járásban (Alsószemeréd), és egy a Rimaszombati járásban (Feled) van, illetve a Lévai járásban, Ipolyszakálloson található a vállalat adminisztratív központja. Az állattenyésztés mellett növénytermesztéssel is foglalkoznak, háromezer hektár mezőgazdasági területen elsősorban gabonaféléket, repcét, napraforgót, szójababot és kukoricát termesztenek. A termés nagy részét saját állati takarmány előállítására használják fel. Az öt szlovákiai telephelyükön összesen több mint száz embert foglalkoztatnak.

Lecsökkent a sertésállomány

Tankó Tamás alsópokorágyi falugazdász elmondta, hogy a Pigagro cégnek tulajdonképpen a feledi sertéstelep alkotja a gerincét. Itt tartották az anyasertéseket, s az elválasztott malacokat innen vitték szét a hizlaldákba szerte az országban. A likvidált állomány pótlása legalább két évbe telhet. Legkevesebb fél évig állatot sem lehet tartani ott, ahol a sertéspestis felbukkant. Ezt követően az állategészségügyi felügyelet mintát vesz, s ha mindent rendben talál, akkor folytatható a tenyésztés.

A falugazdász rámutatott, hogy míg 2001-ben 120 ezer anyakoca volt regisztrálva az országban, 2021-re ez a szám 30 ezerre esett vissza. Az uniós csatlakozást követően elárasztotta a boltokat a külföldi – német, spanyol, lengyel – hús.

Szlovákiában az egy személyre jutó éves sertéshúsfogyasztás 37 kiló, amiből a szlovák mezőgazdaság 12 kilónyit termel ki, a többi behozatal. Tehát a szükséglet 32 százalékát fedezik a hazai tenyésztők, de a Pigagro állományának kiesésével ez az arány 25 százalék alá csökkenhet. Tankó szerint ez egyfelől óriási érvágás a cégnek, másfelől meg a szlovák sertéstenyésztők nem tudják pótolni a keletkezett űrt, így a kereskedelembe még több külföldi termék fog érkezni.

Utolsó mohikánok

Az utolsó mohikánok között van Tankóék alsópokorágyi családi gazdálkodása, amely még nagyban foglalkozik anyasertések és hízók tartásával a régióban. Rajtuk kívül az osgyáni székhelyű Agroris kft. rendelkezik még két telephellyel a Rimaszombati járásban.

– Amióta a környéken is megjelent az afrikai sertéspestis, nem alszunk nyugodtan. Azon vagyunk, hogy minden óvintézkedést betartsunk és reméljük, hogy minket elkerül a betegség. Mi évente 600-650 hízósertést nevelünk, átlagban 35 anyakocával rendelkezünk. Ezt a mennyiséget száz százalékban magunk dolgozzuk fel, főként hagyományos disznótoros termékeket és virslit készítünk színtiszta sertéshúsból. Mindent úgy gyártunk, mintha saját magunknak készítenénk, ezért is nagy a kereslet iránta – árulja el Tankó Tamás.

Az afrikai sertéspestisre visszatérve, szerinte a három legfontosabb dolog a kellő fertőtlenítés és a megelőzés, a házisertések nyilvántartásának vezetése, valamint a vaddisznóállomány csökkentése. Fontos hangsúlyozni, hogy a vírus emberre és más állatokra nem veszélyes, viszont hordozó szinte bármi lehet.

Az elhullott állat tetemében 60 napig aktív marad a vírus, a csontvelőben 6 hónapig, a megszáradt vérben pedig akár 18 hónapig is képes túlélni. A vadon élő állatokról vérszívók, szúnyogok, vagy legyek által, sőt bármilyen felületen, akár még a takarmánnyal is bekerülhet a házi sertések testébe. Ezért a háztáji állattartásnál feltétlenül szükséges a sertések tartási helyének, az etetésre és itatásra használt eszközöknek a gyakori fertőtlenítése, valamint az állatok eledelének gondos megválasztása, illetve hőkezelése.