Nem maradtak szabadon elfoglalható ülőhelyek, azaz a hatályos járványügyi szabályok értelmében „teltházas” volt február 3-án Nagykárolyban, a városi színház nagytermében a Partiumi Falugazdász Hálózat és a magyarországi Sinte Group Cégcsoport növénytermesztőknek szóló szakmai rendezvénye.

Nagykárolyban újraindult a Partiumi Falugazdász Hálózat Agrárakadémia sorozata. A február 3-i, elsősorban növénytermesztőknek szóló rendezvényt a Sinte Group Cégcsoporttal közösen szervezték a falugazdászok. Az előadásokra, a vetőmag-fajta és termesztéstechnológiai bemutatóra a járvány sajnos ismét rányomta bélyegét, a szakmai újdonságokat és hasznos információkat kínáló eseményre ettől függetlenül mégis nagyon sok gazda volt kíváncsi. A jól teljesítő kukorica-fajták mellett olyan haszonnövények is előtérbe kerültek – például a cirok és a szója –, amiknek gazdasági hasznát és termelési technológiáját a Partiumban viszonylag kevés gazdálkodó ismeri.

Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője épp ezért nyitottságra kérte a gazdákat, bízva abban, hogy a találkozón hallott információk, tanácsok és alternatívák – a döntéshozást segítve – valamennyi termelőnek a hasznára, előnyére válnak.

„Idén újra indítjuk a 2019-ben elkezdett, Agrárakadémiának nevezett, tematikus rendezvény-sorozatunkat. Tavaly a járvány keresztbe húzta a számításainkat, de eltökéltük, hogy idén nem hagyjuk magunkat, így amit a járványügyi szabályok megengednek, több helyszínen, kisebb rendezvényekkel, de mindent igyekszünk megtartani. Akár húsz gazda számára is. A célunk az, hogy rendezvényeinken tájékoztassuk a gazdákat az újdonságokról, a technológiákról, a mezőgazdaságban zajló átrendeződési folyamatokról. A találkozókra igyekszünk nagy múltú, nagy tapasztalattal rendelkező cégeket meghívni. Igyekszünk olyan új, kevésbé ismert kultúrákat bemutatni a gazdáknak, amit haszonnal termeszthetnek, illetve kiválthatnak vagy redukálhatnak vele olyan jelentős költségeket, mint például a műtrágyakiadás” – hangsúlyozta Kovács Szabolcs, a Szatmár, Bihar, Szilágy és Máramaros megyére kiterjedő Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője.

Az idei év nyertese lehet a szója

Első előadóként Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője a szóját egyenesen a jelenlegi energiaválság nyerteseként mutatta be a gazdáknak. A szakember a járványügyi korlátozások miatt sajnos csak távolról, online kapcsolódott a nagykárolyi találkozóba, de a szervezők és a technika segítségének köszönhetően mégis élő közvetítésben számolt be cégük szójatermesztés és nemesítés terén elért eredményeiről. A Mauthner Cégcsoportba tartozó vállalkozás Romániában két céggel – kereskedelemre és növénynemesítési tevékenységre szakosodva – is jelen van, amit az is indokol, hogy az anyaországi 60-63 ezer hektáros vetésterülettel szemben Romániában 100 ezer hektárral nagyobb területen, azaz több mint 160 ezer hektáron termesztenek szóját a gazdák.

Bene Zoltán nem titkolta, a kultúra térnyerésébe a szójatermesztőknek kínált uniós támogatásoknak is szerepe van: Magyarországon a gazdáknak hektáronként 200 eurós termeléshez kötött támogatást kínálnak, ami a termelési költségek harmadát fedezi. A támogatások hatására a termelők száma – főleg az ország nyugati részében – rövid idő alatt a két és félszeresére, 1800 főről 5 ezer fölé nőtt, majd 2015-ben a hozzá nem értés és a kedvezőtlen, aszályos időjárás miatt a szója mellett elkötelezett termelők száma 4 ezer alá csökkent. A Karintia Kft. vezetője szerint a szójatermesztők – a földgáz árak drasztikus drágulásának hatására – most második esélyt kaptak a kultúra felvirágoztatására. Azt is kifejtette, miért. A földgáz a kukorica termesztésben nélkülözhetetlen nitrogén műtrágyák alapanyaga. A szója viszont kiváló nitrogénmegkötőként – a vetésforgóba illesztve – kiváló előveteménye a kukoricának. A szója termesztésével tehát a gazdák gyakorlatilag műtrágya vásárlása nélkül tudnak komoly nitrogén-mennyiséget pótolni a talajba, ráadásul a szállítási és a logisztikai költségek megspórolásával.

A szója termesztésére ösztönöz a termény magas felvásárlási ára is. Magyarországon a szója hektáronkénti termelési költségeit tavaly 270-300 ezer forint körül kalkulálták, amiből a vetőmag beszerzési költsége – fajta és vetési sűrűség függvényében – 40 és 70 ezer forint között alakul, hektáronként. A szója tonnánkénti felvásárlási ára pillanatnyilag 200 ezer forint, ami a támogatással együtt már fedezi a költségeket. Ez azt jelenti – vonta le a következtetést Bene – hogy hektáronkénti 1-1,5 tonnás átlaghozam fölött a szója már nyereséggel termelhető.

A nagykárolyi rendezvényen részt vett gazdák közül három termelő foglalkozott szójával, közülük ketten több, mint három esztendeje. Tehát van tapasztalatuk. Beszámolóikból kiderült, hogy főleg a vetésforgó miatt választották a szóját: nagyon jó előveteménye a búzának is, hiszen magágy előkészítéshez szántás helyett elégséges a tárcsázás, ráadásául növelte a kalászos hektárhozamát is. Szatmár megyében a szójából elért eredmények időjárás függvényében hektáronként átlagosan 3-5 ezer kiló között alakultak, ami előtt a Karintia Kft. vezetője is elismeréssel adózott.

Martonvásári kukorica-kínálat

A szója-bemutató után Végh András, a martonvásári kutatóállomás romániai leányvállalatának, a Marton Genetics SRL ügyvezető igazgatója a kukorica-termesztése felé terelte a gazdákat. A szakember a fajtákat jellemző számok és paraméterek mellett vicces és elgondolkodtató történeteket, anekdotákat is megosztott a résztvevőkkel. A történetek tanulsága a részletekben rejlett, legyen szó a silótakarmány készítésekor a szemroppantás elhanyagolásáról, vagy az ajánlás alapján történő fajtaválasztásról. Kérte a gazdákat, hogy a vetni kívánt kukorica-fajta választásánál terméselvárásaikon vagy a szomszéd véleményén túl a talajadottságaikat, a trágyázási, tápanyag-pótlási lehetőségeiket és az alkalmazott termelési technológia korlátait is vegyék figyelembe.
 
Ilyen alapon gyakran az alacsonyabb, hektáronkénti 10-12 tonnás termeléspotenciálú, de igénytelenebb fajta többre vezet, mint az, amelyik kiemelkedő, 20 tonna fölötti terméshozamra képes, de a nem megfelelő törődés miatt csalódást keltően, messze potenciálja alatt teljesít.

Végh a martonvásári kutatóállomás kínálatából termeléspotenciáljuk és vízszükségletük alapján a FAO 300-asok közül négy kukorica-vetőmag fajtát mutatott be: Mv 270 az igásló, Mv 204, Mv 214 (a partiumi részen ez jobb mint a 204-es) és az Mv 255. Majd következett a 350-es, a 400-as és a FAO 500-as csoport. Az utóbbi kategóriába tartozó, 20 tonnás hozamra képes kukorica-fajták már intenzív termelési technológiát, valamint szárítást igényelnek.

Az Ivola-t – kettős hasznú kukoricaként – főleg az állattenyésztőknek ajánlják, ami korai silózást, szemesként pedig jó közepes terméshozamot kínál. A Marton Genetics romániai ügyvezetője a kifejezetten silótakarmánynak fejlesztett fajtákra is kitért. Az új generációs Leafy típusú hibrideket például nagyobb cső feletti levélszám, nagyobb aktív fotoszintetizáló levélfelület és jobb szilázs minőség jellemzi, de választhatnak a tejtermelők a hagyományos silóhibridek – az Admirasil, a Lactosil vagy a jól bevált Massil – fajták közül is. A cég honlapján a martonvásári kutatóállomás valamennyi termékéről részletes tájékoztatót találnak a gazdák.


Lehetőségek a szójában, cirokban, sörárpában

Polgár Zoltán – a Galldorf Zrt. kereskedelmi igazgatója – cégük szója és cirok vetőmag kínálatáról beszélt. Az előadó sajnos betegség miatt felvételről osztotta meg a nagykárolyi gazdaközönséggel gondolatait. Röviden ismertette a cég 25 éves történetét, bővülésük és tevékenységeik főbb állomásait. A kezdeti baromfinevelési profilt mára már takarmánytermelésre, állattenyésztésre – évi 40 ezer sertés előállítása –, terményszállításra és terménytárolásra cserélték. Előadásában Polgár leginkább a kukorica, a cirok és a szójabab termesztés előnyeit és hátrányait ecsetelte, természetesen a termelők, a gazdák szempontjából. A kukorica mellett szól a tapasztalat, a kidolgozott termesztéstechnológia. Hátránya viszont a magas tápanyag- és energia igény. Utóbbi közé főleg a fajlagos magas üzemanyag- és szárítási költségeket sorolta. Ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelentenek a kártevők is. A szójabab mellett szól, hogy tápanyagpótlásra nem igényes, nem kell szárítani sem. A ciroknak – megfogalmazása szerint a növényvilág tevéjének – háromszor jobb a vízgazdálkodása, mint a kukoricának. A jövedelmezősége is folyamatosabb, biztosabb, mint a kukoricáé.

Prezentációjában érintőlegesen kitért a sörárpa vetőmag forgalmazására és a termény felvásárlására is. Olyan fajtákat termesztenek, illetve vásárolnak, amelyek a sörgyárak, a malátaüzemek, illetve az állattenyésztő farmok számára értékesek.

Speciális ipari technológiák

A nagykárolyi gazdarendezvény utolsó előadójaként Zsjak Zoltán, a Sinte Group tulajdonosa mutatta be tevékenységüket a jelenlévőknek. A négy céget tömörítő vállalkozás elsősorban a terménytárolás és a takarmány-feldolgozás terén nyújt speciális technológiai és építési, kivitelezési segítséget ügyfeleinek. Jellemzően élelmiszeripari üzemek, takarmány-feldolgozók, malmok, vetőmag üzemek, terményszárítók, növényolaj gyárak, takarmánykeverők és állateledel gyárak veszik igénybe szolgáltatásaikat, de kínálnak farmergépeket a kisgazdaságok számára is.

A Sinte Group tulajdonosa előadásában kitért az olyan műszaki megoldásokra is, amivel biztonságosabbá, üzembiztosabbá válnak a mezőgazdaságban mára nélkülözhetetlen ipari létesítmények, de beszélt a porelszívó rendszerek működéséről és szerepéről is. A kondorosi székhelyű cégcsoport nemcsak az üzemtervezés, hanem a generál-kivitelezés, a kereskedelem, a szaktanácsadás, a gyártás, az üzemvezérlés és a későbbi karbantartás terén is tud segíteni ügyfeleinek.

Forrás: partiumigazda.ro