Magyarországi és határon túli magyar borászok erősítették meg együttműködési szándékukat szombaton Budapesten, amikor Budafokon aláírták a II. Kárpát-medencei Borszerződést a borvidékek és a borkultúra fejlesztésére. Az aláírók között volt Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Szabolcs Attila, országgyűlési képviselő, és Karsay Ferenc polgármester is.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében kiemelte: az anyaországi és a határon túli borászok közötti együttműködés első eredményei már mutatkoznak, de jól működő hálózatok szükségesek a magyar borkultúra határokon átívelő, Kárpát-medencei fejlődéséhez.
Százas nagyságrendben kaptak határon túli borászok több millió forintot fejlesztésekre. Ha a kormány folytathatja munkáját a választások után, a 100 milliós forintos nagyságrendből a milliárdosba léphetnek át e téren - jegyezte meg az államtitkár.

Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: a Kárpát-medencei Borszerződés fontos nyilatkozat arról, hogy a magyar állam gondol a határon túli magyar borászokra is, és fontosnak tartja fejlődésük támogatását. Emellett pedig fontos bizonyítéka és kerete az összetartozás erősítésének.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a szerződés - amelyet a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az Országgyűlés, a Kormány és Budafok-Tétény Önkormányzatának képviselői láttak el kézjegyükkel - lehetővé teszi, hogy a magyar borászat fejlődését szívükön viselők közösen munkálkodjanak a Kárpát-medencében.
Becslések szerint egymillió hektárnyi szőlőterületre terjed ki a magyar borászok tevékenysége, e terület nagy része válhat a feltámadó Kárpát-medencei magyar nagy borrégió részévé - tette hozzá. Ez a borrégió nemzetközi tekintetben is verhetetlen lesz, ha az innen származó magyar borokat Kárpát-medenceiként tudjuk megjeleníteni. Ez nem revizionizmus, hanem csak leírása egy borászati nagy régiónak, amely segítheti a sikeres gazdálkodást - mondta.

Amit elvégeztünk az elmúlt több mint egy évtizedben azt most folytatni kell az egységes magyar borkultúra további népszerűsítése, a külhoni magyar termelők, borászok megerősítése érdekében. E téren további komoly feladatok várnak a magyar kormányra is, az eddigi jelentős erőfeszítések folyatásaként, mondta Németh Zsolt.

2018. január 20-a nemcsak a II. Borszerződés aláírása miatt lehet fontos fordulópont a Kárpát-medence magyar borászai, borvidékei számára. 12 alapító taggal megalakult ugyanis a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete, melynek célja a jelenlegi Magyarország államhatárain kívül eső magyarlakta borvidékek szőlő- és borkultúrájának, a hozzá kapcsolódó szakmai közösségeknek a fejlesztése, az évszázados hagyományok felkutatása és megőrzése.

Az egyesület tagjai az anyaország határain túli magyar borvidékek meghatározó borászai.

A Külhoni Magyar Borászok Egyesületének alapító tagjai:

  • Dr. Balla Géza, Arad-Hegyalja
  • Bereczky István, Kárpátalja
  • Bott Frigyes, Felvidék
  • Cuk Lajos, Lendva-hegyalja
  • Dujmovics László, Délvidék
  • Geönczeöl Attila, Felvidék
  • Heit Lóránd, Érmellék
  • Maurer Oszkár, Délvidék
  • Pinkert Krisztina, Dél-Baranya
  • Rozsman István, Lendva-hegyalja
  • Sass Károly, Kárpátalja
  • Sütő Zsolt, Felvidék