A tanyasi életmódot elemezték, illetve az optimális tehéntartásról készítettek tanulmányt a REGA Régiókutató Egyesület, a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaság (SZRTT) és a Lámpás Társaság munkatársai. Az eredményeket egy konferencia keretében mutatták be Székelyudvarhelyen.

A kutatásnak két része volt: először a tanyasi gondolkodást, életmódot elemezték, majd egy gyakorlatias modellt dolgoztak ki a székelyföldi vidéken élőknek az optimális tehéntartásról, arról, hogy miként lehet eredményesen gazdálkodni – magyarázta a konferencián Geréb László, a régiókutató egyesület elnöke. Mint mondta, nehéz dolguk volt, hiszen a vidékiek többsége „érzésből” gazdálkodik, nagyon kevesen tudták számadatokkal alátámasztani tevékenységüket.

forrás: https://szekelyhon.ro

Éppen ezért nagyon örülünk, hogy végül sikerült számszerűsíteni az adatokat. A vidéki emberek foglalkozását némileg leönthettük a tudományosság mázával, és képet kaptunk arról, hogyan lehet optimálisan gazdálkodni – mondta Geréb László.
A kutatók a tanulmányukban különböző lehetőségeket vázoltak fel a gazdáknak, figyelembe vették például a tej árának alakulását, a kihasznált terület nagyságát és a vízellátottságot.

„Az általunk készített táblázatokat tanulmányozva a gazdák összehasonlíthatják saját adataikat a közöltekkel, így optimalizálhatják gazdaságukat” – tette hozzá az egyesület elnöke. A Földművelésügyi Minisztérium által támogatott kutatás eredményei a regaprojekt.ro honlapon érhetők el.

Élhető vidék

A magyar kormány nem határokban, hanem nemzetben gondolkozik, és felelősségének érzi, hogy segítse nemzettársait, bárhol is éljenek – jelentette ki Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.
A helyettes államtikár elmondta, a külhoni együttműködéseket és a helyi mezőgazdaság támogatását a gazda-, tudományos és más szervezeteken, valamint tanintézményeken keresztül képzeli el a szaktárca. Például ösztöndíjakat adnak a felnőtt- és szakképzésekhez, de a helyi termékek magyarországi bemutatására is lehetőséget tudnak teremteni. Véleménye szerint a mezőgazdaságban nélkülözhetetlenek az együttműködések, szövetkezések. Azt ígérte, a minisztérium azon fog dolgozni, hogy a most elvégzett kutatás eredményei hasznosuljanak. A cél az, hogy az agráriumon keresztül javuljon a vidék népességmegtartó képessége. Gyakorlatilag a tanyasi gazdálkodás feltételeit és szervezettségét szeretnék fejleszteni. A helyettes államtitkár örült annak, hogy az elmúlt évtizedekben nagyot fejlődött az ipari, valamint a szolgáltatási szektor Székelyföldön, de úgy érzi, a székelység megmaradásának kulcsát a vidéki emberek megélhetése, vagyis a mezőgazdaság jelenti.

Közös gondolkodás

„A városnak és a vidéknek együtt kell fejlődnie. Falvaink határ- és értékőrző települések, amelyek felfedezésre és felértékelésre várnak, hogy meg tudjanak maradni. A közélet képviselőinek elsősorban alázattal kell fordulniuk az emberek és munkájuk felé” – jelentette ki Orbán Árpád udvarhelyi alpolgármester. Rámutatott, muszáj segíteni a falun élőket, hitet és fogódzókat kell adni nekik.
Ha ez nem történik meg, kiürülnek a települések, és már nem olyan emberek költöznek oda, akikkel „szoros kapcsolatunk volt”. Erre példa Szászföld. „Nincs más lehetőségünk, megerősödni és gyarapodni kell” – szögezte le Orbán Árpád. Hozzátette, nem szabad feladni „kis magyar világunkat”, Székelyföldet. A vidékiek megélhetése érdekében gazdaságfejlesztésekben, szövetkezetekben kell gondolkodni. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy megtalálják a módját a székely termékek értékesítésének.

A konferencián nemcsak a kutatások eredményeit ismertették, de műhelymunkákat is szerveztek, valamint bemutatták Ambrus Tibor, Geréb László és Tankó László Szervezeti kultúra című kötetét.

Forrás: https://szekelyhon.ro